Az MSZP szerint törvénytelen volt az alkotmánybíró-jelölés

Holnap szavaz a parlament a Fidesz és az LMP négy közös alkotmánybíró-jelöltjéről, akiket ma hallgatott meg az országgyűlés igazságügyi bizottsága. A szocialisták antidemokratikusnak tartják a jelölést, ezért nem vettek részt a mai bizottsági ülésen. Sőt, most már azt is mondják, hogy a jelölésük maga sem felelt meg a törvényi előírásoknak, és jogsértő lehet a megválasztásuk.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője hétfőn sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvény szerint a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből kell állnia. És valóban:  

A szocialista politikus azt mondta, csütörtök délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról,

Az MTI idézi, hogy szerinte lemondását nem vette figyelembe Rubovszky György, a jelölőbizottság kereszténydemokrata elnöke és a testület sem, ahogy az igazságügyi bizottság is figyelmen kívül hagyta és hétfőn törvényellenesen hallgatta meg a jelölteket.

Bemutatott egy iratot, amelyen a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztását javasolja Rubovszky György. Tóth Bertalan szerint a dokumentum "nem felel meg a valóságnak", mert a bizottság nem november 17-én, hanem november 18-án 9.30-kor hozta meg döntését a jelöléséről. Az Országgyűlés mai plenáris ülésén ügyrendi indítványt akart volna tenni, hogy a parlament ne ezen a héten válassza meg az alkotmánybírókat, de ezt "Kövér László teljesen házszabály- és törvényellenesen megakadályozta", ugyanis megvonta tőle a szót, és ezért Tóth a házbizottság összehívását kezdeményezte.

Megkérdeztük Gulyás Gergelyt, a Fidesz frakcióvezető-helyettesét, hogy mit szól Tóth felvetéséhez. Gulyás először csak annyit mondott, hogy

látszik, hogy az MSZP túl hosszú története végstádiumába jutott.

Gulyás elismerte, hogy az történt, amit Tóth állít, csakhogy szerinte az, hogy az eseti jelölőbizottságban a szavazáskor csupán 8-an voltak, nem jelenti azt, hogy a határozat érvénytelen lenne.

Az MSZP lépését szerinte azért nem lehet komolyan venni, mert az, ha valaki lemond a tagságáról, vagy ha egy párt eleve nem delegál senkit a ciklus elején létrejövő megállapodás alapján neki járó bizottsági pozícióba, nem lehet akadálya a törvényes működésnek.

Példának azt hozta fel, hogy a vonatkozó sarkalatos törvény szerint az Országgyűlés 199 tagú. Ha azonban valaki meghal vagy lemond a mandátumáról, az nem jelenti azt, hogy a parlament törvénytelenül működik.

A helyzet érdekessége hogy nincs olyan jogorvoslati fórum, amelyik a döntést meg tudná változtatni, ha a négy jelöltet holnap megválasztják. Az ilyen egyedi határozatokat nem lehet az Alkotmánybíróságon megtámadni, ha a jelöléssel kapcsolatban felmerül a közjogi érvénytelenség.

"Nincs olyan bíróság vagy más fórum, amelyik megítélhetné az alkotmánybírói jelölések érvényességét.

Éppen ezért gyakorlati jelentősége sincs annak, hogy érvényesen jelölte-e a négy jelöltet a parlamenti bizottság.

Ha az Országgyűlés megválasztja őket, legfeljebb politikailag kérdőjelezhető meg a legitimitásuk" – mondta az Indexnek Tordai Csaba alkotmányjogász.