Észre se vették, hogy csak cigányok járnak az osztályba

Kémia órán interneteztek, nyolcadikban a negyedikes magyar tankönyvből tanították őket, van, aki 14 éves korában még se írni, se olvasni nem tud. Ők azok a gyöngyöspatai cigány gyerekek, akiket jogellenesen szegregált a helyi általános iskola, és akik ezért kártérítési pert indítottak. A szegregáció állításuk szerint nem csak hosszútávú lelki sérüléseket okozott, de az óriási tudáshiányuk miatt szinte egyikük sem tudta elvégezni a középiskolát, szakma és érettségi nélkül pedig nulla esélyekkel néznek a jövőbe.

A tavaly óta húzódó ügyben eddig az iskola volt és jelenlegi diákjai, valamint az ő szüleik meséltek arról, szerintük az iskola és a tanárok hogyan bántak a gyerekükkel, milyen módszerekkel érték el azt, hogy a cigány diákok kirekesztettnek érezzék magukat. Ezek a bíróság előtt tett beszámolók durva dolgokról szóltak. Mint például, hogy nekik nem tartottak informatika órát, hetedikben tanították nekik a szorzótáblát, nem vitték őket osztálykirándulásra, nem mehettek be az uszodába, a farsangi bálról is kitiltották őket, leckét sosem kaptak, nem használhatták a nem cigány gyerekek termei közelében lévő WC-t.

Szerdán az iskola egy volt pedagógusa, egy takarítőnő és az igazgató is tanúként szólalt meg az ügyben. Minden egyes állítást visszautasítottak, szerintük a gyerekeket a lehető legjobb szándékkal tanították, az esélye mindenkinek meg volt rá, hogy kibontakoztassa a képességeit, a teljesen cigány osztályok pedig a véletlennek köszönhetően alakultak ki.

P. Erzsébet idén novemberben ment nyugdíjba. 39 évig tanított a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Azt mondta, amikor 1977-ben az iskolába került, akkor még a cigány és a nem cigány gyerekek egy osztályba jártak, idővel azonban egyre több diáknak lett papírja a tanulási nehézségről, így a vegyes osztályok kezdtek felbomlani.

“Nekem nagyon jó kapcsolatom volt a szülőkkel, tudták, hogy mindent megteszek a gyerekeikért. És soha, egy szülő sem panaszkodott nekem azért, mert a gyereke nem vegyes osztályba járt. Ha jó képességű volt a diák, akkor átkerülhetett, az átjárás lehetősége adott volt” – mondta az alsósokat tanító pedagógus. “Azok a cigány gyerekek, akik az én osztályomba jártak, jóval több oktatást kaptak, mint akik az integrált osztályban a leghátsó sorban ültek” – tette hozzá. Az egész pert személyes sértésként éli meg, és nem érti, hogyan állíthatják azt, hogy az ő osztályába járó cigány gyerekek alacsonyabb szintű képzést kaptak, mint a nem cigányok. Úgy érzi, megbélyegezték, mint pedagógust.

A kártérítési igénnyel élő gyerekek és szüleik vallomásainak egyik visszatérő eleme volt, hogy a cigány gyerekeket sosem vitték osztálykirándulásra. A tanárnő szerint ennek csak egy oka volt, hogy nem volt a szülőknek pénze rá. Ráadásul a nyugdíjazása előtt 11 évben nem volt egyetlen olyan szülői értekezlet sem, amin megjelentek volna a szülők – mondta. Erre a hallgatóságban ülő szülők így szisszentek fel: “hazudik”.

A tanárnő szerint azok a gyerekek, akiket ő tanított, eleve hátrányos helyzetből kezdték meg az iskolát, de sikerült felzárkóztatni őket. A mögött pedig, hogy valaki a vegyes A osztályba, vagy a tisztán cigány B osztályba került-e, nem állt semmilyen rasszista indíték, sokkal inkább a jószándék, hogy mindenki személyre szabott oktatást kaphasson. Azon is nagyon meglepődött, hogy a gyerekek azt állították: nem voltak meghívva a különböző iskolai rendezvényekre, például a farsangra. “Saját magam varrtam nekik a jelmezt. Valóban volt egy-két gyerek, akik nem jöhettek el, de ők magatartásuk miatt, és nem azért, mert cigányok voltak” – emlékezett vissza. Azt is elmondta, hogy nagyon megviseli az iskola ellen folyó per, taposóaknán járáshoz hasonlította az azóta kialakult helyzetet.

A múltkor aláhúztam az egyik diákom dolgozatában a hibákat. Erre megkaptam, hogy irigylem tőle az ötmillió forintot”

– mondta.

Molnár Károly 2006-tól igazgatója az iskolának, de tanárként és igazgatóhelyettesként már jóval régebb óta tanít Gyöngyöspatán. Azt mondta: nem az alapján osztották be a gyerekeket az A vagy a B osztályba, hogy cigányok voltak vagy nem cigányok, ezt az döntötte el, hogy ki mikor íratta be a gyerekét. Akik korábban, ők az A, tehát a vegyes osztályba kerültek, akik később, azoknak a cigány osztályban, a B-ben maradt hely. Megjegyezte, hogy a most perelő gyerekek nagy részét szüleik annak idején csak jegyzői nyomásra voltak hajlandóak beíratni.

Az igazgató azt állította, hogy nekik semmi információjuk nem volt a gyerekek etnikai hovatartozásáról, nem tudták, hogy ki a cigány, és ki nem. “Véletlenszerűen alakultak ki a tisztán cigány osztályok” – mondta. Nem is tűnt fel neki, hogy vannak az iskolában szegregált osztályok.

Az alacsonyabb szintű oktatásról szóló állításokról azt mondta, hogy a tananyag ugyanaz volt, mint a nem cigány gyerekeknek, csak a módszerek voltak eltérőek, amikkel ezt megtanították nekik. “Az iskola azonos esélyeket kínált minden tanulónak. Mindenkinek megvolt rá a lehetősége, hogy képességeit kibontakoztassa”. Az egyik felperes diák egy korábbi tárgyaláson azt mondta, hogy nyolcadikban a negyedikes magyar könyvből tanította őket a tanár. Ezt az igazgató szerint a szülők értelmezték félre, hiszen az nem egy negyedikes tankönyv volt, hanem egy tankönyvsorozat negyedik része.

Molnár a tárgyalásra egy vaskos irathalmazzal érkezett. Nála volt többek között egy korábbi osztálynapló, illetve fényképek volt diákoktól. Előbbivel annak a diáknak az állításait akarta cáfolni, aki szerint a két év alatt, amikor kémiát tanultak, összesen három-vagy négy kémiaórát tartott meg nekik az igazgató. A naplót kinyitva Molnár azt mutatta, hogy a felperes fiú valójában több mint száz óra kémiaoktatást kapott.

Az igazgató ellen a szülők és a gyerekek szájából elég kemény állítások hangzottak el, ő azonban a szerdai tárgyaláson mindegyiket tagadta. Az egyik szülő például azt mondta, hogy a fiát az igazgató egyszer a nyakánál fogva felnyomta a falra, úgy, hogy a gyereknek otthon látszottak a nyakán az ujjnyomok. Az anya kihívta a rendőrséget, látleletet vettek, feljelentést is tett. A nyomozást azonban pár nap múlva bizonyíték hiányában megszüntették. “Amikor én jártam az iskolába gyerekként, ő már akkor is rugdosta a lányokat. Igaz, akkor még csak tanár volt” – tette hozzá. Az igazgató ezekre azt mondta, hogy ő életében nem cigányozott le senkit, és soha egyetlen diákját sem bántotta. Szerinte őt szerették a gyerekek, jó kapcsolatuk volt velük. Ennek nyomatékosítására elő is vett két ballagási fotót, aminek a hátoldalára az igazgatónak szánt szeretetteljes szavakat írtak azok a diákok, akik egyébként most perelik az iskolát.

“Én a volt diákjaim szemébe merek nézni, és emelt fővel megyek végig Gyöngyöspatán” – fejezte be vallomását.

Azt a Kúria már tavaly márciusban kimondta, hogy a gyöngyöspatai általános iskola roma diákjait jogellenesen különítették el nem roma társaiktól, a szegregáció miatt alacsonyabb minőségű oktatás kaptak. A mostani pert azért indította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek, hogy az érintett gyerekek kapjanak kártérítést az iskolától, az önkormányzattól és a Kliktől. Tanulónként minden szegregált osztályban töltött tanév után 500 ezer forintot kérnek. A gyerekeket képviselő ügyvédek egyik fontos feladata annak bebizonyítása, hogy a roma diákokat a B osztályba, külön tették, míg a nem roma gyerekek az A osztályba jártak. A volt diákok közül nem volt olyan, aki legalább egy évet ne töltött volna el a teljesen szegregált osztályban, de akik integrált osztályba jártak, ők is arról számoltak be, hogy osztályon belül is elkülönítették őket.