Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Tényleg Nemzeti Keresztyén Alaptanterv jön?

D  BJ20161125018
2016.11.30. 07:17
Lázár János úgy összezavarta a kormányzatot és a szakminisztériumot oktatásügyben, hogy a pénteki, keresztény oktatásról szóló mezőtúri szavai óta képtelenek egy egyszerű kérdésre válaszolni. A miniszterelnökségi sajtó a saját miniszterük mondataira két semmitmondó mondattal reagál és az Emmihez irányít, az Emmi pedig a Miniszterelnökségre mutogat. Lázár vagy elszólta magát idő előtt, vagy akkorát akart mondani a református közösség előtt, hogy azóta sem tudnak vele mit kezdeni.

Lázár János erős kijelentéseket tett a kormány jövőbeli oktatáspolitikájáról, illetve a készülő új alaptantervről: mindkettő annak a kormányzati alapvetésnek lesz alárendelve, mely szerint mindennél fontosabb, hogy a magyar oktatási intézmények jó keresztény és jó magyar embereket neveljenek. Az egyházi iskolákat pedig ehhez a legfontosabb alappillérnek tekinti a kormány.

De mit is mondott pontosan Lázár János Mezőtúron, a helyi református iskola felújított ókönyvtárában, illetve a református templomban, az istentisztelettel egybekötött átadó ünnepségen?

Azt tudjuk bizton, hogy az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e, és hogy mertek-e jó magyarokká válni. Ez volt a fő kérdés, és nekünk az a meggyőződésünk, hogy a magyar nevelésben és a magyar oktatásban ez a két legfontosabb tartópillér. És ennek rendeljük alá az új nemzeti alaptantervet, és ennek rendeljük alá a magyar oktatáspolitika megszervezését.

Lázár nem arról beszélt, hogy a mai magyar államnak az a meggyőződése, hogy a magyar oktatás egyik, hanem arról, hogy a legfontosabb szereplői az egyházi fenntartásban lévő oktatási intézmények. Ezt vagy betudhatjuk a „nyakas kálvinista" extázisának, aki a már az 1500-as évek közepén leginkább kálvinista hitet valló alföldi városban, a több mint kétszáz éves református nagytemplomban az egyházközség lelkészelnöke után szólhatott a közösséghez, vagy a miniszter elszólta magát, és ezért képtelen a kormány bármi értelmeset kinyögni péntek óta a szavaival kapcsolatban.

Természetesen elküldtük kérdéseinket Lázár Jánosnak, illetve a szakmailag illetékes Emminek is. Azt szerettük volna megtudni,

  • mit értett konkrétan Lázár János a fent említett mondatai alatt,
  • mit lehet tudni a már készülő, 2018-re ígért, de egy évet legalább csúszó alaptanterv egyházi vonatkozásáról,
  • milyen konkrétumokat fog várhatóan tartalmazni az új oktatási alaptanterv ezzel kapcsolatban,
  • milyen új elemek épülnek be az alaptantervbe, illetve általában a magyar oktatáspolitikába, amelyek eddig vagy nem voltak meg, vagy nem voltak ilyen hangsúlyosak. Olyanok, amelyek a Lázár idézetben leírt célokat támogatják.
  • Szerettük volna megtudni, tárgyal-e a kormány az egyházakkal az új alaptantervvel kapcsolatban,
  • lehet-e tudni arról, hogy milyen kérések érkeztek az egyházak felől, melyekre nyitott a kormány, illetve, hogy
  • számol-e azzal a kormány, hogy a jövőben további oktatási intézményeket vesz át fenntartásra az egyház.

Levelünkre a Lázár János által vezetett Miniszterelnökségről perceken belül megérkezett a lerázó válasz: kérdéseinkkel keressük az Emmit. A részletes szakmai kérdéseket tekintve érthető az átirányítás, de az mindenképpen beszédes, hogy a kormány egyik legbefolyásosabb minisztere mond valamit, majd az erre vonatkozó kérdésre azt a választ kapja az újságíró: kérdezzen meg erről mást. Újabb, ezúttal telefonos kérdésünkre már érkezett válasz, ebben az áll:

A magyar oktatáspolitikát most is azon alapértékek mentén szervezzük, amelyek Magyarországot és Európát az elmúlt több mint 1000 évben meghatározták. Minden magyar diáknak igenis szüksége van az olyan zsidó-keresztény alapértékekre, mint a család, a nemzet, a becsület, az erkölcs, vagy az elvégzett munka tisztelete.

Ebben Lázár egyrészt már másképp fogalmaz, mint Mezőtúron, másrészt semmilyen választ nem kaptunk a kérdéseinkre.

(Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke és Mihalina László, mezőtúri lelkészelnök éneklik a 90. zsoltár első versét. A részlet a mezőtúri városi televízió felvételéből van.)

Az Emminél előbb választ ígértek a felmerülő kérdéseinkre, majd fél perccel azután, hogy a fenti kétmondatos nyilatkozatot megkaptuk a Miniszterelnökségtől, újra telefonáltak, hogy azt hallották, a Miniszterelnökség válaszolt, ők akkor ezzel meg is volnának.

Az első reakció Lázár szavaira egyébként a Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ) érkezett hétfőn. Közleményükben azt írják, nagyon remélik, hogy Lázár megszólalása nem más, mint magánvélemény, mert „egyetlen kormány sem kényszeríthet rá semmilyen világnézetet a nemzetre, (...) mert – az aláírt és kihirdetett nemzetközi szerződések rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható – az állam az oktatás és a tanítás terén vállalt feladatainak gyakorlásakor köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződését". A PSZ szerint az iskoláknak a tantervét, szervezetét, felügyeletét az államnak úgy kell alakítania, hogy azok a vallási, világnézeti ismereteket tárgyilagosan, kritikusan, pluralista módon közvetítsék, így várják az oktatásért felelős miniszter helyreigazító nyilatkozatát. A kisebbik tanárszakszervezet, a PDSZ pedig azt írta, Lázár elfelejtette a szekularizációt: az állam és az egyház szétválasztását.

Az ellenzék részéről az MSZP úgy reagált, hogy a magyar kormány a felső középosztály gyermekeit kimenekíti a jobb anyagi helyzetben lévő egyházi iskolákba, ezzel párhuzamosan pedig az állami iskolákat lezülleszti. Összességében aránytalan helyzet alakul ki az oktatásban, Lázár kijelentése pedig kirekesztő, közölték. A párt már korábban összehívott egy parlamenti vitanapot keddre a közoktatás helyzetéről. Ezen minden ellenzéki párt elmondta az észrevételeit. Az állam részéről Pósán László azt közölte, hogy az ellenzék csak azért kritizál, mert a korábbi oktatással kapcsolatos tüntetések leültek, így megpróbálják elővenni a témát újra. Ráadásul itt igazából gazdasági érdeksérelmek vannak a kritikák hátterében: a pedagógus-továbbképzések a 900 magáncégtől az egyetemekhez kerülnek, mondta Pósán.

De a cikk témájával kapcsolatban is megszólalt a fideszes politikus. Szerinte nem lehet úgy vitatkozni, hogy az ellenzék kiforgatja egy kormánytag szavait: olyanokat mondanak, hogy az állam minden iskolát az egyháznak akar átadni, miközben Lázár János csak azt mondta, hogy az egyházi oktatási intézmények jók. Természetesen sem az ellenzéki képviselők, sem Lázár János nem ezt mondták.

A szocialista Hiller István ugyanis úgy fogalmazott, Lázár szavaiból azt lehet kiolvasni, hogy a kormány a jövőben az állami iskolák jelentős részét, de nem az összeset, egyházi fenntartásba adná (az ebbe az irányba mutató eddigi statisztikákat a cikkben lejjebb mutatjuk), Lázár pedig konkrétan azt mondta, hogy nemcsak az oktatáspolitikát, de a készülő új nemzeti alaptantervet is alárendelik a jó kereszténynek nevelésnek, és a legfontosabb alappillérnek az egyházi intézményeket tekintik az oktatásban.

Hoffmann Rózsa, volt köznevelési államtitkár a parlamentben arról beszélt: az, hogy ma iskolák vannak Magyarországon, elsősorban az iskolákat alapító katolikus egyháznak, a bencés szerzeteseknek köszönhető, később a reformáció korában pedig „a reformátusok mentették a tudást", amit egyrészt senki nem vitatott megszólalása előtt, másrészt arról sajnos nem beszélt, hogy Lázár szavait milyen konkrét lépések fogják követni.

Lázár Jánostól egyébként még egy dolgot megtudtunk Mezőtúron.

Tekintettel arra, hogy a működéshez biztosítjuk a forrásokat, most azon gondolkodunk, hogy hogyan lehet az intézmények felújításába bekapcsolódnia a magyar államnak, hogyan tudjuk támogatni az egyházakat felújítás jellegű eszközökkel a magyar költségvetésből

− mondta a miniszter, és hozzátette, „ha egyházi iskolára költünk, akkor a legjobb helyre kerül a pénz". Tehát a működési forrásokon kívül a felújításokban is aktívan részt fog venni a kormány. Ennek volt példája a mezőtúri ókönyvtár átadott, felújított belső tere, és ennek példája a lelkészelnök szavai, miszerint a kormány az épület külső, és szerkezeti felújítására is ad 140 millió forintot.

Hogy az egyházi iskolák kiemelt helyzetben vannak Magyarországon 2010 óta, annak számos jelét láthatjuk, de mindennél beszédesebb az egyházi fenntartású iskolák számának és az egyházi fenntartású oktatási intézményekben tanuló diákok számának növekedése.

A jelenlegi adatokat összehasonlítva a 2010-es számokkal azt biztosan elmondhatjuk, hogy megduplázódott mind az egyházi fenntartású óvodákba, mind az egyházi általános iskolákba járó diákok száma, a szakiskoláknál pedig ennél is nagyobb növekedés figyelhető meg. A gimnáziumoknál is közel 30 százalékkal nőtt az egyházi fenntartású intézményekbe járó diákok száma az elmúlt hat évben.

A 2016-os, kormány által közzétett adatok szerint a köznevelésben nappali rendszerű oktatásban és felnőttoktatásban 1 millió 587 ezer gyermek, tanuló vesz részt. Ebből

  • a Klik által fenntartott intézményekben 747,5 ezer (47,1%)
  • az önkormányzati intézményekben 295,5 ezer (18,6%)
  • az egyházi fenntartású intézményekben 204,1 ezer (12,9%)
  • a Nemzetgazdasági Minisztérium által fenntartott intézményekben 196,2 ezer (12,4%)
  • az alapítványi, illetve egyéb magánfenntartású intézményekben 97,7 ezer fő (6,2%)
  • az egyéb állami szervek intézményeiben 45,8 ezer (2,9%) részesül óvodai nevelésben, iskolai oktatásban.

Az egyházi iskolák elszaporodásának alapvetően nem ideológiai, hanem finanszírozási okai vannak. Az iskolákat 2013-ig az önkormányzatoknak kellett fenntartaniuk. Az ehhez diákonként megkapott állami fejpénz már rég nem fedezte a fenntartás költségeit. Az önkormányzatoknak így egyre nagyobb terhet jelentett a költségek kipótolása saját büdzséjükből.

A politikailag is kockázatos iskola-összevonások, iskolabezárások elkerülésére ezért egyre több iskolát adtak egyházi fenntartásba. Az egyházi iskolák ugyanis anyagilag jobb helyzetben vannak: a diákok után járó fejpénzen túl a vatikáni szerződés alapján az államtól egyházi kiegészítő normatívát is kapnak. Ezen a grafikonon azt láthatja, hogy az egyházi általános iskolák száma hat év alatt 70 százalékkal nőtt, a gimnáziumoké pedig másfélszeresére.  

Több település azért adta át iskoláját valamelyik egyháznak, mert el akarta kerülni a 2013-as államosítást. 2013-ban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átvette a legtöbb önkormányzati iskolát fenntartását. Több polgármester akkor úgy gondolkodott: jobb az egyháznak adni az iskolát, így a helyi közösségnek nagyobb ráhatása marad az iskola ügyeire. Annyiban igazuk lett, hogy az egyházi iskolákban továbbra is gördülékenyebben lehetett megoldani azokat a hétköznapi problémákat (betört ablak javítása, kréta beszerzése stb.), amiket a centralizált és bürokratikus irányítású  klikes iskolákban nem sikerült.

Az egyházak közül a legnagyobb iskolafenntartó a római és a görög katolikus egyház. Ezekben az iskolákban 108 ezren tanulnak. A református iskolák tanulóinak létszáma közel 50 ezer.  Túlzás lenne azt állítani, hogy az egyházi iskolák jóval szabadabb szelleműek a klikes iskoláknál. Sok helyen nemcsak a reggeli áhítatot várják el, de öltözködési és viselkedési szabályokat is előírnak a diákoknak és a tanároknak. Az egyházi iskolákban ugyanakkor máig megmaradt a tankönyvválasztás szabadsága, hiszen az állami fenntartó itt nem írhatta elő, melyik tankönyvből nem rendelhetnek az iskolák. Az egyházi iskolák válogathatnak a jobb képességű gyerekek között is. Ha egy településen van állami iskola is, akkor az egyházi nem köteles minden gyereket felvenni.