Sára, Márió
-12 °C
-1 °C

Ki kell adni, mi kerül 22 milliárdba az Úszópalotán

2016.12.07. 08:04
Az általunk indított adatkikérési perben a bíróság első fokon arra kötelezte a Market Zrt.-t, hogy adja ki a Dagály Uszodakomplexum költségvetését, számláit, alvállalkozói szerződéseit. A per egy közérdekű adatkikérési sorozat része, aminek során nyilvánosságra hoztuk a Széll Kálmán tér felújításának számláit. Januárban a stadionépítő ZÁÉV Zrt. pere következik. Ott a Puskás Stadion 4 milliárd forintos költségének részleteit szeretnék eltitkolni.

A bíróság kötelezi a Market Zrt.-t, hogy 15 napon belül adja ki a Dagály Uszodakomplexum építéséhez kapcsolódó tételes beárazott ajánlati költségvetést, az alvállalkozók és azok alvállalkozóinak listáját és alvállalkozói ajánlati költségvetéseket. Ezzel együtt a leadott számlákat vagy azok tételes, az alvállalkozó nevét, a teljesítés időpontját és árát tartalmazó összefoglalóját is meg kell nekünk küldeni - áll a bíróság lapunknak megküldött írásbeli ítéletében.

Először a megrendelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz fordultunk, ám ott közölték, hogy a megkötött szerződés átalánydíjas, a fővállalkozó és az alvállalkozó között megkötött szerződésekkel pedig nem rendelkeznek. Ezután a fővállalkozó Market Zrt.-től kértük az adatokat, de a cég üzleti titokra hivatkozva elzárkózott az általunk kért dokumentumok kiadásától. Jogi képviselőjük szerint a (közpénz felhasználásával megkötött) alvállalkozói szerződések nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak.

A bíróság azonban nekünk adott igazat, megállapítva, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján a kiadni kért adatok közérdekű adatok. Az Alkotmánybíróság tavalyi határozata is kimondja, hogy az ilyen típusú szerződés közérdekű adatnak minősül, és nemcsak költségvetési szervek, hanem jogi személyek is kötelesek azt bárkinek kiadni. Jogszabály szerint tehát közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával költségvetést érintő juttatásával, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyonkezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával kapcsolatos adat. Márpedig az Úszópalota költségvetése ilyen.

50 millárd forint közpénzről van szó

Mint arról beszámoltunk, az uszodaaréna építése és a kapcsolódó városfejlesztések költsége összesen nettó 38,4 milliárd forint. A nettó 38,4 milliárd forint magában foglalja az uszodaaréna tervezését, megépítését (cca. 24 milliárd forint áfa nélkül), több mint tízezer néző fogadására alkalmas ideiglenes nézőtér tervezését, megépítését, utak és parkolóhelyek tervezését, megépítését, a közművek kiváltását és közműépítést, valamint egy 1 kilométeres árvízvédelmi gát tervezését és megépítését is.

A beruházás bruttó, általános forgalmi adóval növelt költsége így 48,7 milliárd forint, amelyből áfaként mintegy 10,3 milliárd forint áramlik vissza azonnal a költségvetésbe. Maga az uszoda 22 milliárdból épül fel - ebben nincs benne a tervezés költsége - , emellett 14-15 milliárd Ft jut környezetrendezésre, közlekedésfejlesztésre, gátépítésre és az ideiglenes lelátóra. A 22 milliárdért építendő komplexumban öt medence lesz – két ötvenes, műugró, gyerek és jakuzzi -, alapesetben ötezer szurkoló fér el benne, a vb ideje alatt azonban 15 ezer férőhelyes lesz.

Út a nyilvános számlákig

Az Úszópalota pere nem az első. Először a Margit-híd felújítási számláiba szerettünk volna belenézni. Öt évig pereskedtünk a részletes számlákért. A bíróság minden fokon azzal utasította el keresetünket, hogy ugyan az általunk kért adatok nyilvánosak, de azokat csak állami-önkormányzati szerv adhatja ki. Ám mivel a főváros átalánydíjas szerződést kötött, az összes számla a kivitelező konzorciumnál volt, amit a bíróság ezen az alapon nem kötelezhetett adatok kiadására.

Mi a cél?

Célunk világos: a közpénzből finanszírozott beruházások legyenek a legutolsó fillérig ellenőrizhetőek és átláthatóak. Ezeket az adatokat ne lehessen eltitkolni: ha gond van velük, akkor azért, ha pedig minden rendben van velük, akkor azért.

Legvégül az Alkotmánybírósághoz fordultunk, melynek 2015-ös határozata – igaz, jóval a beruházás lezárása, és a konzorcium feloszlása után – igazat adott nekünk, miszerint joggal követelhetjük a kivitelező cégtől is a számlákat. Ennek oka pedig egy 2014-es törvénymódosítás, ami szerint magáncégek is kötelezhetők adatkiadására, ha állami vagy önkormányzati szervezettel szerződtek. A TASZ szerint a jogi szabályzás kedvező átalakítása részben a következetesen végigvitt perünknek is köszönhető. 

Ezt követően az Index 2015 júniusában a BKK-nak nyújtott be közérdekű adatigénylést, amelyben a Széll Kálmán tér felújításához kapcsolódó összes elszámolást, a számlákhoz kapcsolódó teljesítésigazolást, az alvállalkozók teljes listáját kérte. A BKK, csakúgy mint most a Market Zrt., üzleti titokra hivatkozott, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalát a kivitelező WIS Holding és KÉSZ Építő Zrt. megtiltotta. A perbe beavatkozóként beszállt a KÉSZ Zrt. is.

A Puskásért is perelünk

Kikértük a Puskás Stadion négymilliárd forintba kerülő bontásának a részletes adatait is. A mostanában feltűnően sok állami megrendelést (köztük számos stadionépítést) elnyerő ZÁÉV Zrt. szintén megtagadta a kért számlák kiadását. Az ügyben januárban lesz a következő bírósági tárgyalás.

Az első ítélet 2015 október 14-én született a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a bíróság kötelezte az alpereseket az adatok kiadására. Az ítéletet az alperesek megfellebbezték. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék döntésében helyben hagyta az első fokon eljáró PKKB ítéletét. Az építkezés adatait ebben a cikkben hoztuk nyilvánosságra.

A beruházással kapcsolatban a BKK még mindig nem tudott teljesen elszámolni a kivitelezőkkel, az építő konzorcium egyik tagja, a WIS Holding bajba került: mint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség a cég vezetőjét különösen nagy értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonásával gyanúsítja.