Ilona
16 °C
33 °C

Sajnálta Miskolc a nevét a Másoktól

2016.12.08. 09:00
A polgármester hiányolta, hogy miként járulna hozzá az LMBTQ-szervezet a város megbecsülésének fokozásához, ha a nevében benne lenne a Miskolc szó. A névhasználati engedély megtagadása miatt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult a Miskolci Mások Egyesület. Nekik adtak igazat, a polgármestert hátrányos megkülönböztetés miatt elmarasztalták, és 500 ezer forint bírságot is kiszabtak. Közben pedig kimondták: önmagában az a tény, hogy egy magyar nagyváros rendelkezik helyi kötődésű, a nevében is a városra utaló LMBT-szervezettel, alkalmas az ismertségének és megbecsülésének emelésére, tehát a város érdekeit szolgálja.

Megint meggyűlt a baja Miskolcnak az Egyenlő Bánásmód Hatósággal (EBH). Most a polgármestert marasztalták el amiatt, hogy nem engedélyezte egy LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) egyesületnek, hogy a nevében szerepeljen a Miskolc szó.

Az EBH szerint a polgármester szexuális irányultság, nemi identitás alapján diszkriminálta a Miskolci Mások Egyesületet, és ezzel  megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság megtiltotta a polgármesternek, hogy máskor így járjon el, elrendelte, hogy 30 napra hozzák nyilvánosságra a jogsértést megállapító határozatot, és – a hasonló ügyekben szokatlanul szigorúan – 500 ezer forintos bírság megfizetésére is kötelezte.

Az ügy még 2015 végén kezdődött, amikor a Miskolci Mások Civil Társaság nevű, 2013 óta működő LMBTQ-csoport eldöntötte, hogy működési formát vált, egyesületté válik, és a neve Miskolci Mások Egyesület lesz, így fog a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek ügyeivel, jogainak védelmével, érdek-képviseletével foglalkozni.

Indoklás nem volt

Postázták a bíróságnak a nyilvántartásba vételi kérelmüket, de csak ezután tudták meg, hogy mivel az egyesület nevében szerepelne a Miskolc szó, névhasználati engedélyt kell beszerezniük az önkormányzattól.

2016 januárjában be is adták a kérelmüket a hivatalhoz, de – az önkormányzat képviseletében eljáró - polgármestertől, Kriza Ákostól elutasító döntés érkezett. Nem járult hozzá, hogy a nevükben használják a Miskolc szót. Írásos indoklás nem járt az elutasításhoz.

Időközben, míg az önkormányzat ügyintézése zajlott, a bíróság elrendelte a szervezet nyilvántartásba vételét úgy is, hogy nem volt csatolva a névhasználati engedély. A szervezetnek lett honlapja, Facebook-oldala, készültek promóciós tárgyak, tollak, molinók, kitűzők, hűtőmágnesek – mind a Miskolci Mások Egyesület névre. Ezekkel bajban lett volna a szervezet, ha a Miskolc szót nem használhatja, de áprilisra már az engedély hiánya miatt a Miskolci Törvényszék is törvényességi ellenőrzést helyezett kilátásba, ha nem hagyják el a nevükből Miskolcot.

Máskor is mondtak nemet?

Az elutasítással szembesülve kíváncsiak lettek arra, hogy vajon egyedi-e az esetük, vagy mások is jártak már így Miskolcon. A Háttér Társaság jogvédő szervezet, amely a vidéki közösségfejlesztési programja részeként évek óta támogatta a miskolci csoportot, februárban közérdekű adatigénylést adott be az önkormányzathoz. Arra volt kíváncsi, hogy az elmúlt években mely szervezetek kapták meg és melyek nem a hozzájárulást Miskolc nevének használatához. A válaszból az derült ki, hogy a 2011 és 2016 közötti időszakban összesen 51-en kaptak engedélyt, és elutasítás csak egyetlen egy volt: a Miskolci Másoké.

Később aztán az önkormányzat korrigálta magát, és – mikor már folyt az EBH eljárásra – adminisztrációs okokból adódó tévedésre hivatkozva közölte, hogy mégiscsak volt még 4 másik elutasítás is. Az EBH döntését egyébként ez nem nagyon befolyásolta: az, hogy mást is  elutasítottak, még nem bizonyíték arra, hogy a Miskolci Mások ügyében nem a szexuális irányultság volt az elutasítás törvénytelen oka.

Nem egyformán sérelmes

A polgármester az EBH-nál sokféleképpen próbálta megmagyarázni a névhasználati hozzájárulás megtagadását, kezdve onnan, hogy a beadvány alapján azt hitték, nem Miskolcon lenne az egyesület székhelye. De voltak érdemi felvetései is. Például az, hogy az egyesület nem is csak Miskolcon, hanem az egész megyében ténykedne. Csakhogy ezután előkerült példaként hat olyan másik szervezet, amelyeknek a nevében szerepel a Miskolc szó, működési területük pedig egész Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Az önkormányzat válasza erre az volt, hogy az ellenpéldák – egy kivétellel – be sem adtak névhasználati kérelmet, szóval jogellenesen használják a Miskolc nevet.

Az EBH figyelmét azonban nem kerülte el, hogy Miskolc még ezek után is máshogy bánt ezzel az öt szervezettel (köztük például sportlövészek és értelmi fogyatékkal élők szervezetével), mint a Másokkal. Őnáluk csak arra az esetre helyezték kilátásba a törvényszék értesítését, ha nem igazolják, hogy milyen jogalapon használják a Miskolc a nevet, míg a Mások esetében külön felhívás nélkül, egyből a törvényszékhez fordultak. "A fenti szervezetek jogsértő névhasználata kevéssé volt sérelmes" az önkormányzat szemében, vonta le a következtetést az EBH.

13667765 1321146997913472 5116419068280980129 o
Fotó: MiMás Egyesület / Facebook

A megbecsülés fokozása

A polgármester a védekezésében arra is hivatkozott, hogy szerinte

  • a Mások nem fejtette ki, tevékenységének jelentősége, jellege miért teszi indokolttá a városnév használatát,
  • a kérelemből nem volt megállapítható, hogy tevékenysége miként járulhat hozzá a város megbecsülésének fokozásához,
  • nem lehetett megállapítani, hogy a névhasználat engedélyezése szolgálja-e a város érdekeit,
  • és egyébként is, a kérelmező globális, általános jellegű, nem Miskolchoz kötődő célokat fogalmazott meg.

Az EBH rámutatott, hogy ha a polgármester kevesellte a kapott információt, hiánypótlásra kellett volna felhívnia a kérelmezőt, nem pedig döntést hozni a hiányosnak vélt adatok alapján. De egyébként a hatóság szerint igenis egyértelmű volt, miért akarta az egyesület a Miskolc szót a nevében: mert a tagok többsége miskolci, mert a szervezetnek itt a székhelye, és mert a programjaik többségét a városban tervezik. A kérelemben az is benne volt, milyen programok, rendezvények vannak tervben: például biztonságos közösségi terek létrehozása, kulturális programok, mentálhigiéniás tanácsadás, képzések, konferenciák.

Megjegyzi a hatóság, hogy önmagában az a tény, hogy egy magyar nagyváros rendelkezik helyi kötődésű, a nevében is a városra utaló LMBT-szervezettel, alkalmas az ismertségének és megbecsülésének emelésére, tehát a város érdekeit szolgálja

– áll az EBH határozatban.

A Miskolci Mások Egyesület 2016 júniusában fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, a határozat november végén született meg. Nem jogerős, mert még nem járt le a határidő arra, hogy a polgármester esetleg bírósági felülvizsgálatot kérjen. Szerdán megkerestük a miskolci önkormányzat sajtóosztályát, megkérdeztük, kér-e Kriza Ákos polgármester felülvizsgálatot, illetve kommentálná-e az EBH határozatát. Egyelőre nem kaptunk választ, ha megérkezik, frissítjük a cikkünket.

Molnár Krisztián, a Miskolci Mások Egyesület elnöke az Indexnek elmondta: az egyesület most húsz körüli létszámmal, rendben működik. Konkrét összetűzésük nem volt az önkormányzattal ezen kívül, de amikor civil napok voltak a városban, hiába pályáztak az önkormányzat által biztosított sátrakra, padokra, helyre. Túljelentkezés volt az indoklás, bár – jegyezte meg Molnár – ők jelezték, hogy hajlandóak lennének más szervezettel osztozni a helyen.