Hedvig
7 °C
23 °C

Eltűnnek Magyarországról a háziorvosok

2016.12.09. 11:07
Az Abcúg térképre vitte, mely településeken nincs az országban háziorvos, és azt is megnéztük, hogy ez mit jelent. Borsodban 77 település között kell szaladgálniuk a helyettesítő orvosoknak, miközben a betegekre egyre kevesebb idő jut. A kormány közel egymilliárd forintból igyekszik megoldani a problémát, a tartósan betöltetlen körzetek száma mégis folyamatosan nő. Hová lettek a magyar háziorvosok? Az Abcúg írása.

Az utóbbi években drasztikusan megnövekedett azoknak a háziorvosi körzeteknek a száma Magyarországon, ahol már több mint hat hónapja nincsen állandó jelleggel orvos, azaz a praxis üres. Az Országos Alapellátási Intézet (OAlI) hat üresen töltött hónap után nyilvánít tartósan betöltetlennek egy körzetet. A KSH adatai szerint 2008-ban még csak közel 132 ilyen körzetet tartottak nyilván, idén novemberben viszont már 281 darab tartósan betöltetlen körzet volt Magyarországon, azaz a számuk az utóbbi nyolc évben több mint megduplázódott.

A hiányzó háziorvosok túlnyomórészt a vidéki Magyarországnak okoznak nehézségeket: az Abcúg számítása szerint 453 település életét nehezíti meg, hogy nincs elég háziorvos, a többségük párszáz vagy alig ezerfős kisfalu. Térképre vittük, hol nincs ma háziorvos Magyarországon, és elmagyarázzuk hová lettek.

Az ország két szélét hagyták magukra az orvosok

Magyarországon összesen 6565 háziorvosi körzet áll szerződésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, ezek közé tartozik a jelenleg betöltetlen 281 darab körzet is. Első ránézésre ez nem tűnik nagy számnak, az összes körzetnek ugyanis a 281 darab üres csupán a 4,2 százaléka. A betöltetlen körzetek viszont jellemzően az ország félreeső területein helyezkednek el, ráadásul a többségükben nem csak a székhelynek számító település ellátásért felel a háziorvos, hanem több kisebb környező településért is. Van olyan körzet az országban, amelyhez hat település tartozik.

Így mutatnak térképen:

Térképen zölddel jelöltük a tartósan betöltetlen felnőtt háziorvosi körzeteket, pirossal a gyermekorvosi körzeteket, kékkel a vegyes körzeteket. A fekete házak pedig az egyes körzetekhez tartozó településeket jelölik, azaz azokat a falvakat, ahol nincs rendelő, hanem helyette a közelben lévő rendelőből kell kijárnia az orvosnak. A rendelők ikonjára kattintva látszik, mióta betöltetlen az adott körzet (mivel irányítószám alapján dolgoztunk, ezért az ikonok nem a rendelő pontos helyén, hanem a körzet középpontján jelennek meg – a szerk).

A térképen látszik, hogy hiába van csupán 281 darab tartósan betöltetlen praxis, a probléma valójában összesen 453 települést érint. A betöltetlen praxisok ráadásul túlnyomórészt az ország félreeső részein helyezkednek el, nagyvárosokban alig találni, Budapesten mindössze 8 praxis érintett, Salgótarjánban kettő, Pécsen, Nyíregyházán és Kecskeméten 1.

Ugyanakkor Észak-Magyarországon, Encs térségében, amely az ország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő kistérsége, szinte alig találni olyan falut, amely ne lenne érintett. Ráadásul a legrégebb óta, több mint 12 éve betöltetlen körzetek közül több is található a térségben. A felsőgagyiról az Abcúg tavaly írt riportot, itt olvashatja.

Jóval kevesebb idő jut egy-egy betegre

“Az, hogy valamelyik körzet betöltetlen, az nem azt jelenti, hogy nincs benne ellátás, hanem azt, hogy a szerencsétlen szomszéd körzetben lévő kolléga folyamatosan helyettesítésre kényszerül, és a saját körzete mellett el kell látnia egy másik körzetet is” – mondta az Abcúgnak Selmeczi Kamill háziorvos, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének vezetője. Ez szerinte is leginkább Észak-Magyarországon kritikus, ahol egy körzethez 4-5 település is tartozhat, emiatt pedig rengeteget kell utazni.

Selmeczi szerint ez a beteg szempontjából azért rossz, mert így helyben nem jut minden nap ellátáshoz, csak azokon a napokon, amikor a helyettes orvos épp rendel a faluban. Egyébként pedig be kell utaznia a szomszéd körzet központjába. “Ez időben és költségben is többletbefektetést igényel” – mondta Selmeczi.

Az orvosnak pedig mindez azért rossz, mert rengeteg beteget kell egy-egy nap ellátnia, hiszen az adott településen csak aznap van rendelés. “Benne van a kényszer, hogy az aznap megjelenő betegek közül mindenkit ellásson, így pedig nem biztos, hogy elég idő jut egy-egy emberre” – magyarázta Selmeczi.

Borsodban, Békésben és Somogyban a legrosszabb a helyzet

Ha megyei bontásban nézzük a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokat, akkor szintén az látszik, hogy nagyok a különbségek az egyes területek között. Így néznek ki az ország megyéi az alapján, hogy összesen mennyi háziorvosi praxis működik bennük:

Háziorvosi praxisok száma
Create pie charts

A legtöbb praxis Budapesten található, és ott szinte mindegyikben van is háziorvos. A fővárosban amúgy sem jelent akkora problémát az, ha egy-egy körzet betöltetlen, hiszen sok esetben csak egy ajtó választja el az egyik háziorvost a másiktól, így a beteg egyszerűen találhat helyettest, és mivel a betegek több háziorvos között oszlanak el, az orvos sem lesz túlterhelve.

A területi egyenlőtlenségek akkor válnak igazán láthatóvá, ha azt nézzük, hogy a megyékben található praxisok hány százalékában nincs orvos. Ez így néz ki:


Create pie charts

Ebből a táblázatból már az látszik, hogy arányaiban a legtöbb háziorvos Békés, Somogy és Nógrád megyéből hiányzik. A fővárosban és Pest megyében pedig az összes praxis számához viszonyítva szinte elenyésző a hiányzók száma. Azt viszont, hogy valószínűleg hol okozza az orvoshiány a legnagyobb problémát, nem a hiányzó praxisok aránya mutatja leginkább, hanem az, hogy hány település érintett. Minél több település érintett, a helyettesítő orvosnak annál többet kell utazni ahhoz, hogy minden beteget el tudjon látni, illetve annál több helyszínen vannak rákényszerítve a betegek arra, hogy elutazzanak a szomszédos körzetbe, ha olyankor akarnak felkeresni egy háziorvost, amikor a helyettesítő éppen egy másik faluban rendel. Az érintett települések száma így néz ki megyei bontásban:


Create your own infographics

Ebből a grafikonból már az látszik, hogy ez alapján messze Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelenti a legnagyobb problémát a háziorvoshiány, a helyettesítő orvosoknak ugyanis 77 másik települést kell bejárniuk hetente, a saját körzetükön felül.

Húsz év múlva már a körzetek felében sem lesz háziorvos

A tartósan betöltetlen praxisokban is voltak egykor háziorvosok, éppcsak kiöregedtek, nyugdíjba vonultak, vagy meghaltak, esetleg abbahagyták a szakmájukat, a helyükre pedig nem érkezett fiatalabb orvos. “Ha ahhoz viszonyítjuk a betöltetlen körzetek számát, hogy egy egészséges generációváltáshoz hány háziorvosi körzet megújulására van szükség, ahhoz képest a 281 betöltetlen körzet soknak számít” – mondta Selmeczi Kamill. Selmeczi szerint 200 fölött van azoknak a körzeteknek a száma, amelyeknél általában orvosváltás zajlik, emellett állnak a tartósan betöltetlen körzetek.

Selmeczi szerint a lukak a háziorvosi praxisokban az Európai Unióba történő belépés után kezdtek elszaporodni. A háziorvosok ugyanis döntően a kórházi szakorvosok közül kerülnek ki: megszerezték a képesítést, praxist vásároltak, majd letelepedtek. Ezzel pedig felváltották a praxis előző tulajdonosát, aki így nyugdíjba tudott vonulni. 2004 óta azonban a fiatalabb kórházi orvosok egy nagy része praxisvásárlás helyett inkább külföldre megy dolgozni, így egyre kevesebb olyan orvos van, akik fel tudnák váltani a nyugdíjkorhatárt elérő háziorvosokat.

“Ez egyre égetőbb probléma lesz, ahogy egyre több körzetből öregszik ki a háziorvos úgy, hogy senki sem pályázik a helyére. A körzetet a szomszédoknak kell ellátni, aztán ha ők is elmennek, akkor már két megürült körzetet kell a harmadik vagy negyedik körzetből ellátni” – magyarázta Selmeczi. Szerinte jelenleg a magyar háziorvosok egyharmada már túl van a nyugdíjkorhatáron, másik egyharmad pedig a közelében jár.

“Attól működik még a rendszer, hogy a kollégák rengeteg extra munkát végeznek” – mondta Selmeczi. Ha viszont ez a tendencia folytatódik, akkor húsz év múlva a ma 40-es éveikben járó háziorvosokra hatalmas teher fog járulni, mert akkor már a körzetek felében nem lesz háziorvos.

Arra, hogy a fiatalabb orvosok miért nem vásárolnak praxisokat, Selmeczinek az a válasza, hogy azért, mert nem éri meg nekik. Többek között, mert:

  • A háziorvosi a legrosszabbul fizető orvosi szakma.
  • Külföldön sokkal jobb karrierlehetőségek vannak.
  • Kórházi szakorvosként is nagyobb fizetésért, kisebb leterheltség mellett tudnak dolgozni.
  • A betöltetlen praxisok sok esetben kis falvakban vannak, elszigetelten, ráadásul több település között kell ingázni.
  • Azokon a helyeken, ahol a betöltetlen praxisok vannak, nem jellemző a hálapénz, sőt, ma már az sem, hogy a falusi betegek természetben, például megtermelt étellel kedveskednének az orvosnak.
  • A háziorvosoknak vállalkozóként maguknak kell kifizetniük a rendelőben lévő eszközök beszerzését, ez pedig támogatás híján nehéz. A személyzetet, például a nővért, szintén ők fizetik, a praxisok többségében pedig csupán egyetlen alkalmazottra futja, ami kevés a minőségi betegellátáshoz.

“A háziorvosoknak kiemelt fizetésre lenne szükségük, hogy az a kolléga, aki úgy dönt, hogy elhagyja a kórházi pályát, annak megérje a váltás” – mondta Selmeczi.

Mit tesz az állam?

A rendszerváltás után az önkormányzatok szerepe leértékelődött a háziorvos támogatásában, a háziorvosok ugyanis vállalkozóként működnek. Szerződés köti ugyan őket az adott önkormányzatokhoz, a tevékenységüket ugyanakkor az ellátott betegek alapján az egészségbiztosító finanszírozza. Van olyan önkormányzat, amely szolgálati lakás biztosításával, vagy üzemanyag-támogatással beszáll a praxis működtetésébe, de ez nem kötelező, és Selmeczi szerint ritka is.

Megkérdeztük az Egészségügyért Felelős Államtitkárságot is magába foglaló Emberi Erőforrások Minisztériumot, hogy szerintük mi okozza azt, hogy egyre több háziorvosi praxis válik tartósan betöltetlenné, és hogy mit terveznek tenni rövid, illetve hosszútávon a probléma megoldása érdekében. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a kérdéseinkre.

A Egészségügyért Felelős Államtitkárság ugyanakkor októberben kiadott a témában egy közleményt, e szerint kiemelt feladatként gondolnak az alapellátás megerősítésére, és a betöltetlen praxisok számának csökkentésére. Emiatt 2014-ben kiírtak két pályázatot is háziorvosoknak, az egyik keretében a letelepedésüket, a másik keretében a praxisvásárlásukat támogatják több millió forinttal. Mindkét pályázaton elnyert pénzt csak tartósan betöltetlen praxis megvásárlására lehet fordítani.

A letelepedési pályázat keretében 6 és 10 millió forint körüli támogatás nyerhető el, a praxisvásárlásra pedig négymillió forintot lehet kapni. Az államtitkárság szerint a letelepedési pályázaton keresztül két év alatt összesen 703 millió forint támogatást fizettek ki, és ebből 63, korábban betöltetlen praxist sikerült betölteni. A praxisjog-vásárlási támogatásra pedig tavaly összesen 181 millió forintot fordítottak, és 39 praxis talált gazdára.

Mindkét pályázatnak az a feltétéle, hogy a nyertes orvosok legalább négy évig az adott körzetben maradjanak. Selmeczi szerint ezzel a támogatással ennek a 102 körzetnek a sorsa ugyan megoldódott, de csak rövid időre látszik biztosítottnak a betöltésük.

Mindkét pályázatot kiírták újra, és az államtitkárság szerint 112 pályázat érkezett rájuk. A program ugyanakkor láthatóan csak mérsékelni tudja a betöltetlen körzetek szaporodását, megállítani nem. Hiába támogatták meg ugyanis 102 körzet megvásárlását összes 884 millió forinttal, a tartósan betöltetlen körzetek száma 2014-től (a programok kezdetétől) idénre 28-al nőtt.

A novemberi, 281 darab tartósan betöltetlen körzet száma ráadásul hamar tovább emelkedhet. Jelenleg ugyanis ennél több, összesen 352 darab körzet áll üresen, 71 darab azonban csupán a közelmúltban vált üressé, kevesebb mint hat hónapja, így még nem számít tartósan betöltetlennek. De ha pár hónapon belül nem jelentkezik a megvételére háziorvos, akkor ezek is felkerülnek az OALI listájára.