Árpád
3 °C
12 °C

Lázasan keresik a miniszterelnöküket

2016.12.13. 07:46
Még az idén el kell dönteniük a baloldali pártok vezetőinek, akarnak-e jövő tavasszal előválasztást. Később ugyanis már nem lesz idő azt megszervezni. Ehhez azonban megfelelő jelölteket is kell találniuk, elsősorban a miniszterelnöki posztra. Be is indult a keresés és a pletykálkodás – nem meglepő módon meglepő nevekkel.

Méretes követ dobott az MSZP pár nappal ezelőtt a baloldali összefogás-tárgyalások egyhangúnak látszó állóvízébe. A párt olyannyira kiállt az előválasztás intézménye mellett, hogy kidolgozta, majd el is küldte a többi pártnak a javaslatát, hogyan válasszák ki a közös jelölteket 2018-ra.

Szó sincs persze arról, hogy az MSZP jótékonyságból hirtelen lemondana a jelöltállítás kiváltságáról. A nyilvánvalóan szocialistáknak kedvező feltételeket tartalmazó javaslattal csupán döntési helyzet elé akarta állítani a többieket: mondja ki más, de gyorsan, hogy így oké, vagy mégsem kell előválasztás, egyezzünk meg a háttérben mindenről.

Az MSZP javaslatát a nyilvánosságban visszafogottan értékelték a többiek, az óvatos kritikák mellett mindenki azt hangsúlyozta, hogy az előválasztás intézményét alapvetően támogatja. Ám a háttérben gyűlnek az indulatok, és akivel csak beszéltünk az egyes pártokból (DK, Együtt, Párbeszéd), mindenki a problémákat sorolta. Egymásnak ellentmondó kifogásokat is említettek a politikusok a technikai részletekkel kapcsolatban.

  • Miért kéne minden választókerületben szavazni? Miért 500 ajánlás kell egy jelöltnek? Miért nem több? Miért nem kevesebb?
  • Miért csak személyesen lehetne regisztrálni? Miért MSZP-irodákban van a szavazás? Miért nem lehet online, hogy a fiatalabbakat is részvételre bírják? 
  • Miért nincs szavazás a közös lista jelöltjeiről? Miért van egyáltalán közös lista? Külön lista miért nem jó?
  • Hogyan lehet elkerülni a helyi szervezetek gyűlölködését? Hogyan lehet őket rábírni később a közös kampányra?

Mindenki máshogy szeretné

Az MSZP javaslatának lényege, hogy mind a 106 választókerületben lenne előválasztás, és a miniszterelnök-jelöltről is lehetne így dönteni. Regisztrálni (30 nap) és szavazni (10 munkanap) csak személyesen lehetne a kijelölt pártirodákon, és 500 ajánlást kell gyűjteni a jelöltséghez. A résztvevők vállalják, hogy utána közös logóval, közös listán indulnak 2018-ban, és elfogadják az előválasztás eredményét.

A DK jelezte, készen áll 106 jelöltet állítani, ha a többi párt úgy akarja, de a választókat a párt szerint nem érdekli az erről szóló alkudozás. „Olyan körülmények között, amikor egy kórházban öt nap után találnak meg egy hullát, ilyen körülmények között arról beszélni, hogy egyébként milyen technikai koalíció jöhet létre – azt gondolom – hogy értelmetlen és felesleges.” (Varju László, a DK alelnöke) 

Az Együtt előválasztást akar a 106 egyéni körzetben, de az MSZP-vel, DK-val közös listából nem kér. „Rengeteg, sokkal több egyéni választókerületet meg lehet nyerni ellenzékieknek, és ebből az Együtt is ki tudja venni a részét. De mi egy önálló listát állítunk, amely lista, a megújulás listájaként megszervezi azokat a politikai erőket, akik nem a régi pártokhoz tartoznak, de közben kormányváltást szeretnének.” (Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke) 

A Párbeszéd a listáról is előválasztást szeretne. A párt az online szavazást is lehetővé tenné, ahogy ezt korábban a saját koncepciójában is jelezte. „A Párbeszéd azt szeretné, hogyha létrejönne egy előválasztás, ahol a miniszterelnök-jelöltet, az egyéni jelölteket, a listákat egyaránt a választók állítják össze. Minél nyitottabb legyen ez az előválasztás ilyen értelemben.” (Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője)

A kérdésekről zárt ajtók mögött úgynevezett szakértői megbeszéléseken vitatkozgatnak a pártok képviselői, a válaszoknál azonban sokkal fontosabb, hogy eleve nehéz előválasztást tartani, ha nincsenek jelöltek. Márpedig a kormányfői poszton éppen ez a helyzet. 

Ki lesz a baloldal csúcsán? Repkednek a nevek

Az előválasztás ugyanis távolról sem oldja meg azt az alapvető problémát, amelyben a baloldal évek óta szenved: nincs olyan karakteres vezetője, aki mögé  nem csupán egy-egy párt hajlandó beállni, hanem a pártok és választók többsége, ráadásul Orbán Viktorral is hatékonyan képes lenne felvenni a harcot. 

Olyannyira nem tolonganak a potenciális jelöltek, hogy egyelőre deklaráltan egy sincs belőlük.

A baloldali pártvezetők ezt olyannyira látják, hogy információnk szerint az elmúlt hetekben lázas keresésbe és ötletelésbe fogtak néhányan, és a balos berkekben persze folyamatosak mennek a pletykák a nevekről. Az Indexhez is eljutott néhány, ezeket azért közöljük, hogy lássuk, milyen mederben zajlik a gondolkodás.

Ahogy korábban is, most is ott van a fiókban Botka László szegedi polgármester, akit múlt nyáron szavaztak le a szocialista küldöttek, egyértelművé tette, hogy nem lesz jelölt („Mit írnának rá a szórólapra? Nekünk nem kellett, önöknek jó lesz, üdv. Magyar Szocialista Párt?”). Ám néhányan még most is kapacitálják őt. Az ő jelöltségének elég minimális a valószínűsége.

MSZP-sek ezzel párhuzamosan már egy ideje keringetik Gémesi György gödöllői polgármester nevét, de valószínűleg csak azért, hogy ezzel ártalmatlanítsák a most körvonalazódó szövetségét/pártját. Gémesi kormányfőjelöltségét múlt héten megpendítette a Népszava is, de a polgármester határozottan elutasította a dolgot azzal, hogy senki sem kérte fel (valóban nem is kérte, ettől még megy a pletyka). Gémesi azt mondta, Józan Ész Forradalma néven mozgalmat szervez, amelynek célja, hogy elkészüljön az új 12 pont, amivel március 15-én állnak majd a nyilvánosság elé. Most erre koncentrál. 

Hallottuk aztán, hogy némely MSZP-sek megkerestek némely LMP-seket, és közölték, hogy Hadházy Ákos LMP-s társelnököt is el tudnák fogadni miniszterelnök-jelöltnek. De ezzel csak az LMP-t akarták behúzni az összefogásba, kevés sikerrel.

Hallottunk aztán egy olyan „rátermett közgazdászról” is, aki „az elmúltnyolcévben” az egyik állami intézmény élén állt – a jelöltség komolyságáról azonban sokat elmond, hogy egy forrásunk először nem is tudta felidézni a nevét.

A hétvégén a Vasárnapi Hírek is írt a miniszterelnök-jelölti keresésről, és a lapnak azt pletykálták, hogy az MSZP-sek már meg is találták az emberüket. A lap nem nevezi meg a jelöltet, csak ilyen sejtelmes, semmit mondó leírást ad: „egyelőre csak annyit tudni, hogy a közéletből jött – de nem politikus –, és a szocialisták szerint a bizonytalanokat és a politikai centrumban elhelyezkedőket is képes megszólítani.” A titokzatos Jolly Jokerről tehát nem lehet sok konkrétumot tudni, de az biztos, hogy legkésőbb a jövő év elején a nyilvánosság elé kell állnia, a jelölt megismeréséhez, elfogadáshoz ugyanis egy év mindenképp szükséges.

A DK-nál Gyurcsánynak állítólag van ötlete, kit jelölne a párt egy előválasztáson: nem magát, és nem is a feleségét, Dobrev Klárát, aki a pletykák miatt pár napja egy interjúban tisztázta, hogy most biztosan nincsenek kormányfői ambíciói.

Amennyiben a baloldal előválasztás mellett döntene, a következő hetekben elő kell állni egy kormányfő-jelölttel, vagy több jelölt-jelölttel, aki elindul a választáson. Előválasztás után már nem lehet miniszterelnök-jelöltet találni, ez egyértelmű mindenki számára (aligha vállalná komoly ember, hogy nincs beleszólása a jelöltekbe és az irányvonalba).

A Fidesz addig sem ül tétlenül

Az előválasztással kapcsolatban a másik fő probléma, amelyet többen is említettek az ellenfél lépéseivel függ össze. A baloldalnak meg kell oldania, hogy az ellenfél, jelen esetben az igen pontos választói listákkal rendelkező Fidesz ne hekkelje meg az előválasztást.

Ha ugyanis fideszesek (esetleg jobbikosok) tömegével regisztrálnak és szavaznak, könnyen módosíthatják egy-egy körzetben az arányokat. A francia jobboldali előválasztáson is látható volt, nemcsak a Republikánusok pártjának szimpatizánsai szavaztak, hanem a baloldaliak és Marine Le Pen rajongói is – egyes felmérések szerint ők adták a szavazók negyedét. 

Könnyen elképzelhetjük: adott esetben Kubatov Gáboréknak komoly érdeke fűződhet, hogy egy potenciálisabb, ismertebb jelölt helyett egy kevésbé ismert jelölt felé billentsék a mérleget. Így a téttel bíró 2018-as választáson egyszerűbb dolga lehet a Fidesznek. Szélsőséges példa: ha sikerül Pesterzsébeten Hiller István helyett más jelöltet kihozni győztesen az előválasztáson, a fideszes sokkal nagyobb eséllyel le tudja őt győzni, mint Hillert.

Kubatov beavatkozásától való félelmét több nekünk nyilatkozó balos politikus is felvetette. Az MSZP viszont azzal érvelt, hogy egy ilyen fideszes hekkelési akciót nem lehet észrevétlenül végrehajtani, és óriási botrány kerekedne minden ilyen szervezéstől. 

Úgy tudjuk, egyelőre nincs fix időpont arra, hogy a baloldali pártok vezetői összeüljenek, és politikai döntést hozzanak az előválasztásról. Ezt azonban legkésőbb a jövő héten (karácsonyig) meg kell tenni. Mivel egyelőre senkitől nem hallottunk ötletet a két legfőbb probléma megoldására (miniszterelnök-jelölt kérdése, a fideszes hekkelés kivédése), valószínűbbnek tűnik, hogy az előválasztás csak ötlet marad, amellyel újabb hosszú hónapokat vesztegetett el a baloldal.