István, Vajk
17 °C
22 °C

A Kúria is visszadobta az olimpiai népszavazási kezdeményezést

2016.12.14. 14:52
A Kúria szerdai döntése szerint sem lehet népszavazást rendezni a budapesti olimpiáról.

- egész pontosan "a rendezéséről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről". Hogy mi zárja ki azt, hogy a Magyarország elkövetkező tíz évének legfontosabb politikai döntését a választópolgárok hozzák meg? A Nemzet Választási Bizottság határozatával egyetértve a Kúria szerint is aggályos, hogy a kérdés azt a látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása az olimpiai pályázat visszavonását is jelentené.

A kezdeményezést Erdélyi Katalin Krisztina nyújtotta be magánszemélyként. A kérdés úgy szólt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?

Az NVB arra hivatkozva tagadta meg október 5-én az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről is rendelkezik, márpedig az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani.

Az NVB a határozatában kitért arra is, hogy a kérdés a választópolgárok számára megtévesztő, mivel azt

a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené, és megakadályozná az olimpia rendezését.

E határozat ellen Erdélyi Katalin Krisztina bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezt bírálta el a Kúria szerdán, helybenhagyva az NVB-határozatot. A végzésben azt írják, hogy a bíróság szerint nem ütközik tiltott tárgykörbe a kérdés, ugyanakkor - mivel megtévesztő - egyetértettek azzal, hogy az NVB megtagadta a hitelesítését.

A Kúria álláspontja szerint a kérdés közvetlenül nem irányul az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésben való döntésre, azzal távolabbi összefüggésben áll, ezért megalapozatlanok az NVB határozatának erre vonatkozó megállapításai. A Kúria szerint ugyanis

a kérdés konkrétan nem szervezetalakításra irányul,

azaz nem az olimpiai megvalósítási hatóság, a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnöki Testület, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy bármely, a törvényben szereplő további szervezet létrehozásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell állást foglalniuk, hanem arról, hogy egyetértenek-e a törvény hatályon kívül helyezésével.

Az, hogy e törvény hatályon kívül helyezésének szervezetalakítási következményei is vannak, önmagában nem lehet ok a kérdés hitelesítésének megtagadására - hiszen ennyi erővel a legtöbb népszavazási kérdést vissza lehetne dobni ezzel az indokkal, hiszen a nagy horderejű kérdéseknek mindig van valamilyen szervezeti vonzata.

A Kúria megállapította azt is, hogy a kérelmező helyesen érvelt azzal is, hogy a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnökök Testülete, valamint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. nem a hatályon kívül helyezendő törvény alapján lett felállítva. A Sportolói Bizottság a kormány, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság közötti háromoldalú együttműködési megállapodással, a törvény hatályba lépése előtt létrejött. Az Olimpiai Védnökök Testülete szintén a törvény hatályba lépése előtt alakult, és a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t is a MOB és a fővárosi önkormányzat ugyancsak a törvény hatályba lépése előtt hozta létre.