Huba
18 °C
34 °C

Palkovics: Marhaság lenne kilépni a PISA-ból

2016.12.14. 16:31 Módosítva: 2016-12-14 17:14:27

"Marhaság azt mondani, hogy Magyarországnak többet nem kellene részt vennie a PISA-felméréseken" - mondta Palkovics László oktatási államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériumában tartott szerdai háttérbeszélgetésen.

Palkovics ezzel a Magyar Szülők Országos Egyesületének véleményére reagált. Keszei Sándor, a szervezet elnöke ugyanis egy közleményében azt írta: a Nemzeti alaptanterv újragondolásáig Magyarországnak nem kellene részt vennie a PISA-méréseken, mert "ezek az eredmények csak lejáratják a magyar diákokat". (Keszei Sándor már korábban is állt elő kínos javaslatokkal, például azzal, hogy erkölcstant az iskolákban csak olyan tanár taníthasson, aki példás családi életet él, például nem elvált.)

Palkovics László azt mondta: a kormány semmiképpen nem kívánja kétségbe vonni az eredményt, és azt sem állítja, hogy a PISA-mérés rossz. Az OECD felmérése egy bizonyos szempont alapján méri a diákok kompetenciáit, de az eredményeket érdemes összevetni más mérésekkel, így a TIMMS-vizsgálattal, a PIRLS-vizsgálattal és a Magyarországon minden évben elvégzett kompetenciamérések eredményeivel is, mondta Palkovics.

Az Emmi ezért januárra részletes elemzést készít a kormánynak az okokról és a szükséges lépésekről. Palkovics László előzetesen annyit mondott, két ok állhat a rossz eredmények mögött:

  • Magyarországon túl erős a családi háttér meghatározó ereje, amit az iskola nem tud kompenzálni.
  • Komoly módszertani megújulásra van szükség az iskolákban, a tanároknak jobban kell figyelni a tudás átadására.

Korábbi vizsgálatok is azt mutatták, hogy a rossz szociális helyzetű családokban a gyerekek nem kapnak elég támogatást és segítséget a szülőktől a tanuláshoz. Ebből olyan hátrányok származnak, amelyeket később már nehéz behozni. Az államtitkár szerint egyrészt ezen a területen kell erősíteni az iskolát.

Probléma, ahogy a tanárok tanítanak

Másrészt komoly problémák vannak azzal, ahogy a pedagógusok tanítanak, mondta Palkovics. A régi szemlélet szerint "aki nem volt jó matematikusnak, abból lett a matektanár". Azaz a tanárok kis tudósok voltak, akik saját tárgyukról lehet, hogy sokat tudtak, de a tudást átadni nem tanították meg őket.

A jövőben ezért már a pedagógusképzésben és a továbbképzésben is sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanárok módszertani képzésére.

Fontos természetesen a tananyag modernizálása és megújítása is, bár az államtitkár szerint nem ezen múltak a dolgok. Igaz, a diákok olyan feladatokkal is szembekerültek, amelyek egy jelenség megértéséhez több tantárgy eszközkészletét igényelték, és ilyenekkel nem nagyon találkoztak az órákon.

Palkovics szerint épp ezért hasznos például a szakgimnáziumokban (korábbi szakközépiskolákban) tervezett integrált természettudományos tantárgy, ami ellen viszont a tanárok tiltakoztak. A háttérbeszélgetésen persze szóba került, hogy a tanárok valójában azért tiltakoztak, mert szeptemberben tudták meg, hogy lesz ilyen tantárgy, és nem volt se tanmenet, se tankönyv az órákhoz. Másrészt sokan károsnak gondolják, hogy a szakmát tanuló diákok már csak zanzásítva és kis óraszámban tanulnak kémiát, biológiát, fizikát vagy földrajzot, így később már nem tudnak visszacsatlakozni az oktatási rendszerbe. Palkovics erre azt mondta, amit korábban is: a tanárok végre szabad kezet kaptak, hogy együtt találjanak ki egy új tantárgyat.  

Nem függ össze a kormány oktatáspolitikájával

Palkovics szerint sokan sokféle összefüggést próbáltak az elmúlt napokban keresni a rossz PISA-eredmények és a kormány oktatáspolitikája között, de ezek szerinte nem mind állják meg a helyüket. Azt mondják például, hogy sikeresebbekaz autonóm oktatási rendszerek, a magyar pedig nem ez, de  - emelte ki Palkovics - a PISA-vizsgálaton nagyon is sikeres Szingapúrról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy autonómok az iskolái és a pedagógusai. Palkovics szerint iskolaszerkezeti okokkal sem indokolhatóak a magyar eredmények. A német iskolákban például korábban kezdődik meg a jó és a rosszabb tanulók különböző iskolatípusokba való szétosztása (korai szelekció), mégis jobb eredményeket érnek el nálunk.

Az államtitkár még arra is fölhívta a figyelmet, hogy a PISA-vizsgálat és az egyes országok munkavállalóinak képességei között sincs egyenes arányosság, ha azt nézzük, mennyire vannak hasznára az ott kiképzett diákok később a gazdaságnak. Japán a PISA-felmérésekben szinte mindenhol az első, de az országot és azt a gazdaságot nem éppen a vállalkozókészség és a kreativitás jellemzi szemben mondjuk Izraellel, amely két kategóriában nálunk is rosszabb helyen szerepel a PISA-felmérésben. Ebbe a kreatív kategóriába tartozik egyébként Palkovics szerint Magyarország is.

Készül a küzdősport-stratégia

Az Emmi átgondolja a mindennapos testnevelés szerepét az iskolákban. Palkovics személyesen azon a véleményen van, hogy erre továbbra is szükség van, a tantárgy '"svédtornához és atlétikához kötött" tartalma azonban változhat, lazulhat.

Készül például a küzdősport-stratégia, és az iskolák sokkal inkább támaszkodhatnak a jövőben a helyi sportegyesületek kínálatára a mindennapos testnevelés során. A lényeg, hogy a gyerekek mozogjanak, "de azért mégse úgy, hogy bedobják közéjük a labdát, hogy tessék, focizzatok".  

Palkovics László bejelentette azt is, hogy januárban kerülhet ismét a kormány elé a felsőoktatásban dolgozók garantált illetményének növeléséről szóló javaslat. Eszerint akár 45-50 százalékkal emelkedhetnek a bérek. Egy egyetemi adjunktus fizetése így bruttó 450 ezer forint, egy egyetemi tanár bére I. fokozatban pedig 800 ezer forint lehet.  

A Tanítanék mozgalom hétfői, a köznevelési törvény elfogadásának 5. évfordulójára szervezett csendes gyertyagyújtásáról azt mondta: ez egy kerek szám, aminek alkalmából lehet ünnepelni is és búslakodni is, ki így gondolja, ki úgy. Mint mondta, továbbra is várják a mozgalom képviselőjét a köznevelési kerekasztal ülésére.