István, Vajk
17 °C
22 °C

Lassítja a mentők munkáját a gyorsításukra célzott technológia

DBELO20131204001
2016.12.21. 08:43
Lassú a szoftver, gyakran lefagy a tablet, ahol nincs térerő, ott egyszerűen nem működik, ráadásul harminc-negyven perc után lemerül. Mentősök szerint komoly bajok vannak azzal az új, tabletes dokumentációs rendszerrel, amit szeptember óta több megyében is tesztel a mentőszolgálat, és jövő év első felében tervezik az éles üzemet. Az új rendszer elvileg arra lenne jó, hogy gyorsuljon a mentők munkája, de az érintettek szerint épp ellenkező eredményt hoz: az új rendszert nem integrálták rendesen a kórházakéba, a mentősök pedig most betegenként plusz tíz-tizenöt percet töltenek a dokumentációval, ami szerintük akár tragédiába is torkollhat, de mindenképp a betegellátás rovására megy. A technológiát fejlesztő cég vezetője szerint nincs baj, csak a tesztidőszakokban szokásos hibákról van szó, és mindent ki fognak javítani.

„Én egy csomószor reggel kikapcsolom a tabletet, és aztán azt mondom, hogy nem működött, mert egyszerűen nincs idő vele foglalkozni. És legtöbbször tényleg nem is használható. Maradok a hagyományos, papíralapú dokumentációnál” – mondja egy mentős, aki egy nyugat-magyarországi városban dolgozik. Habár alapvetően a Nyugat-Európában évek óta használatos rendszert jó ötletnek tartja, mégis azt mondja, a gyakorlatban csak a baj van az IFT-vel (Intelligens Fedélzeti Terminál).

Ezt a rendszert többéves csúszással, 4,07 milliárd forintos EU-s támogatásból vezette be az OMSZ,

a hozzá tartozó tableteket már 2013-ban megvették, de három évig raktárban porosodtak, nem használta azokat senki. 

A rendszer több elemből áll, és a lényege, hogy a papíralapú dokumentációt hivatott kiváltani, és az elavultnak számító papíralapú és mágnestáblás központi mentésirányítást gyorsítani. Ugyanis 2016-ban a mentősök még mindig papírdokumentumokra jegyzetelnek. Menetlevelet és esetlapot töltenek ki, az utóbbi másolatát kapja meg a kórház a betegátadáskor.

A mentőközpontokban működő új mentésirányító rendszert már tavaly bevezették, a fejlesztésért felelős Tigra Kft. ügyvezetője, Vertán György az Indexnek azt mondta, hogy „a korábban leszállított mentésirányító rendszer több éve hibamentesen működik”. Ugyanakkor a HVG tavalyi kétrészes tényfeltárása a témában azzal az eredménnyel zárult, hogy az átállás egyáltalán nem volt zökkentőmentes, és a használói nagyon elégedetlenek a programmal. Most a központokban már bent lévő rendszert kötötték össze a mentőautókkal és helikopterekkel tableteken keresztül. A járművekben lévő tabletek és az Esetlap alkalmazás tesztje ősz óta fut, a teszt célja, hogy kiderüljön: működik-e az elektronikus dokumentáció, valamint hogy a fedélzeti eszközökön megadott státuszjelzések alapján valóban egyszerűsödik-e a mentésirányítás. Tehát hamarabb ér-e a helyszínre érkező, megfelelő felszereltségű mentőautó.

A baj viszont az, mondják a járművükön a betegellátást végző mentősök, hogy az eszközök jelentős része megbízhatatlan vagy totál használhatatlan.

Az új érintőképernyős fedélzeti terminálok tesztelésében idén ősztől a közép-magyarországi régió kivételével számos megye mentőszolgálata részt vesz. Négy megyében dolgozó mentőápolókkal beszéltünk, ők mind ugyanazokról a problémákról számoltak be. Ezek szerint:

  • Az eszköz nagyon hamar lemerül, a tabletek minősége, precizitása között hatalmas a különbség. Van, amelyik tökéletesen működik, a másik rendszeresen lefagy, kikapcsol, vagy induláskor egyszerűen be sem lehet üzemelni.

„A fedélzeti egység már akkor elavult volt amikor három éve megvették. Az akkumulátorának a kapacitása eleve is alacsony, de a többéves raktárban állás sem kedvezett nekik. A nagy részük már nem is kapcsol be” – mondja egy mentőtiszt.

A rendszert fejlesztő magyar Tigra Kft. folyamatosan javítja a hibás eszközöket, az Index kérdésére Vertán György ügyvezető annyit mondott, hogy „a hibás készülékeket az OMSZ folyamatai szerint helyi raktárkészletből azonnal cseréljük. A tesztidőszak végére mindennek tökéletesen kell működnie”.

  • Az IFT tablet csak adatrögzítésre való, amire igazán hasznos lenne, azt nem tudja.

Abban minden mentőápoló egyetértett, hogy nagy könnyebbséget jelentene az IFT, ha a rendszere közös szerveren össze lenne kötve a kórházakkal, és a kórházak azonnal, valós időben látnák a tabletekre felvitt adatokat. Hogy ki a beteg, mi a baja, és milyen ellátást kapott, de erről nincs szó. Még akkor is gyorsíthatna valamennyit a betegátadási folyamaton az IFT, ha a tabletre felvitt információkat (tehát az esetlapot) az autóban ki tudná nyomtatni a mentős, és a kórházba érve odaadhatná a beteget fogadó kollégának. Ehhez viszont egyelőre nincs nyomtató a mentőautókban. Az OMSZ kommunikációs osztálya az Indexnek azt mondta, lesz nyomtató, de hogy mikor, arra nem válaszoltak.

A rendszer annyit tud, hogy amikor a mentős átadja a kórháznak a beteget, akkor a kézzel kitöltött papírdokumentációval együtt odaad egy kódot is a kórház alkalmazottjának, így a kórház letöltheti a mentőben történt betegellátás során ez Esetlap rendszerbe rögzített adatokat egy webes felületről.

  • Mivel mobilneten keresztül működik a tablet, ahol nincs térerő, ott az eszköz használhatatlan.

Az OMSZ és a Tigra is állítja, hogy ha nincs térerő, amint újra talál a tablet hálózatot, letölti az offline időszakban felvitt adatokat a szerverre. Az eszközt gyakorlatban használó egyik mentős szerint viszont a kütyü rendszeres lefagyása ezt a lehetőséget is kizárja. „Ha elmegy a térerő, akkor a központi szerverre nem menti a dokumentációt, csak akkor, ha talál hálózatot. Ha pedig időközben a dokumentációt elvégeztük, elmentettük, de nem volt térerőnk és lefagy a készülék – ez egy nap többször is előfordul –, akkor újraindítás után, miután újra talál térerőt, úgy veszi a rendszer, mintha ki sem töltöttük volna. Tehát nyomkodtuk húsz percig a semmiért ezt a remekművet, és tölthetjük ki teljesen elölről” – fogalmazott egy mentős.

  • Minden adatot kétszer, két különböző módon jegyeznek fel a mentősök, így kevesebb idejük jut a betegekre.

A mentős tehát a fedélzeti tableten kitölti az adatokat, amiket a mentőközpont ugyan lát, de muszáj papíron is rögzítenie mindent.

„Amit egyszer leírtunk a papírra, azt teljes más lépésekkel rögzítjük az IFT-n. El tudják ezt képzelni, hogy micsoda időveszteség ez? Rengeteg! – mondja egy ápoló. – Előfordult már olyan eset is rohamkocsin, hogy a mentőorvos töltötte a papíralapú dokumentációt, én nyomkodtam a tabletet, hogy minél előbb végezzünk, ugyanis amikor elindultunk a beteggel a gyógyintézménybe, jelezte a mentésirányítás, hogy két várakozó feladat is van, igyekezzünk. Ennek hatására belevetettük hát magunkat a dokumentációba, a beteg hozzátartozója pedig jogosan kérdezte tőlünk, hogy uraim, ne haragudjanak: az édesanyámmal ki fog foglalkozni?”

Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője, Győrfi Pál erre az Indexnek azt mondta, hogy az elsődleges szempontnak a biztonságos betegellátásnak kell lennie. „Ezután következhet a papíralapú és elektronikus dokumentáció kitöltése. Szükség esetén az elektronikus kitöltést el kell halasztani vagy az adott esetet csak papír alapon kell dokumentálni. Tartalék megoldásként a rendszer teljes bevezetése után is kézközelben lesznek a papír alapú űrlapok" – fogalmazott.

Az OMSZ ütemterve szerint 2017 első felében átállnak a teljesen elektronikus dokumentációra, de úgy tűnik, az új rendszer megbízhatatlansága miatt a jól bevált papírokat sem fogják hanyagolni.

(Borítókép:  Fotó: Beliczay László/MTI)