Lukács
7 °C
22 °C

Polgármestergyilkos ötlet a 197 új lőtér

GettyImages-162529335
2016.12.23. 10:14
Grandiózus lőtérépítésbe kezd a magyar kormány: három év alatt 22 milliárd forintból 197 lőteret építenek majd országszerte. Próbáltuk megfejteni, erre mi szükség lehet.

Magyarországon jelenleg világviszonylatban is szigorún szabályozzák a törvények azok körét, akik fegyverhez juthatnak. Az önvédelmi fegyver tartásához szükséges engedély kiváltása például legendásan nehéz feladat, sokszor az sem elég, ha valaki puskaműves, fegyverboltja van, és polgári lőtéren lövészetvezető is – mármint egyszerre. A hivatásos katonákon és rendőrökön, a TEK-en és az egyéb, furcsa körülmények között létrejött fegyveres testületek (például az országházi őrség) tagjai mellett jórészt csak a vadászok rendelkeznek valamilyen fegyverviselési, -tartási vagy -használati engedéllyel. Elég bonyolult ez, nem is annyira éri meg belemenni, a lényeg, hogy ha valaki ma fegyvert akar, annak iszonyú nehéz dolga van.

Van egy mód: el lehet menni sportlövőnek. Ez egy egyéves, úgy 300-400 ezer forintos, több orvosi, pszichológiai és más alkalmassági vizsgával fűszerezett folyamat, amely a fegyverviselést nem, csak az amúgy tiltott fegyverek megszerzését és sportszerű használatát teszi lehetővé. Ezzel ma már egyre többen élnek, de még mindig elenyészőnek mondható a számuk a teljes lakosság körében.

Lőteres nép lesz a magyar

Talán pontosan ez az, ami miatt nagyon-nagyon furcsa, hogy a kormány a meglévő mintegy 25, civil kézen lévő lőtér mellé további 197-et szeretne felhúzni. A Honvédelmi Minisztérium (HM) megfogalmazása szerint „az Országos Lőtérfejlesztési Program keretében megvalósításra tervezett lőterek számát az a célkitűzés határozta meg, hogy a sportlövészet gyakorlása minden járásban elérhetővé váljon az ország lakossága számára”.

És mielőtt nagyon belemennénk, hogy ez milyen óriási társadalmi felelősség, meg mennyire nem tartozik bele a magyar kultúrába, és a többi, amúgy tényleg baromi fontos apróság, szeretném kiemelni azt a részt, amire talán még senki sem gondolt.

A kormány 197 lőteret akar építeni abban az országban, ahol

  • egy mezőgazdasági-ipari területen álló lőteret éveken át perelt annak szomszédja, aki évekkel a lőtér nyitása után költözött oda;
  • a szentendrei katonai kiképzőbázison nem lőhetnek sorozatot a katonák, mert bepanaszolják őket a közelben élők;
  • az ország egyetlen fontos reptere mellett élők komolyan úgy gondolják, hogy az olcsó ingatlan az jár, a repteret meg zárják be;
  • a kecskeméti katonai reptérről felszálló, az ország légterét védő vadászgépek ellen is panaszkodnak;
  • az ország egyik olimpiai bajnoka nem tud gyakorolni, mert akárhol próbál korongokra lőni, mindenhol addig szívatják, míg inkább odébb nem áll.

A fenti dolgok közös tényezője, hogy az emberek nem szeretik, ha valami iszonyatosan hangosan szól a közelükben,

márpedig kevés hangosabb dolog létezik egy lőtérnél.

A Honvédelmi Minisztérium illetékeseitől próbáltuk megtudni, hogy vajon mit tesznek majd, hogy ez ne legyen probléma, a válasz szerint az önkormányzatokkal közösen választják majd ki a megfelelő területeket, és a „megfelelő akusztikai védelemmel” látják el a lőtereket, hogy „a lakosság [...] ne bosszúságot okozó teherként, hanem lehetőségként, szabadidejük eltöltésének alkalmas helyszíneként” gondoljon a lőterekre.

Miután azt is megtudtuk a HM-től, hogy a tervezett 50-100 méteres lősávokkal rendelkező lőállásokat nem épületek belsejében, esetleg pincékben képzelik el, hanem kint a szabadban (a lőállásokat esővédővel ellátva), gyorsan felhívtunk néhány lőteret, hogy megtudjuk, milyen zajvédő megoldásokat ismernek ilyen helyzetekre.

Ön szeretne lőteret a lakóhelye közelébe?

  • 8479
    Nem
  • 6192
    Igen, és járnék is
  • 445
    Építsenek, ha akarnak, de én nem megyek majd el

Röviden összefoglalva: nagyon semmilyet. Kicsit bővebben: a zajvédő panelek nem sokat érnek, az egyetlen, több beszélgetésben is felmerülő megoldást, a hangtompítók alkalmazását pedig szigorúan tiltják a hatályos jogszabályok, és kicsi a valószínűsége, hogy ez valaha is változni fog.

Természetesen nem arról van szó, hogy nincs az országban elég szabad terület ahhoz, hogy akár tucatnyi vagy többtucatnyi új lőteret felhúzzanak úgy, hogy az nem zavar senkit, de a 197-es szám irreálisnak látszik. Ahogy az egyik, általunk felhívott lőtér vezetője is fogalmazott: az a polgármester, aki hagyja, hogy akár csak közepesen látogatott lőtér épüljön az általa vezetett településen, komolyan megnehezíti a saját dolgát a következő választásokon.

Drága technikai sport

De lépjünk eggyel tovább. Azt már megtanultuk az elmúlt nyolc évben, hogy ha a kormány szerint valamit meg kell építeni, az a valami meg is épül. Tulajdonképpen eldőlt kérdés, hogy a lőterek megépülnek. De vajon kinek épülnek?

A hivatalos válasz szerint bárkinek, aki lőni akar. Ezt kicsit jobban végiggondolva az jön ki, hogy

  • a különböző sportlövők (olimpiai számok és az úgynevezett dinamikus sportlövő szakág tagjai),
  • élménylövők,
  • hivatásosok, vagy a honvédelem ügyét a szívükön viselők.

Ott náculnak majd a nácik?

Sokan persze azonnal a szélsőjobb gyülekezési pontjait látják a lőterekben, mostani tudásunk szerint teljesen alaptalanul. A tervezetben nincs szó arról, hogy a jövőben enyhülnének a fegyvertartási szabályok, és a lőterek ellenőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségeinek változásáról sem kapott információt senki azok közül, akik nekünk nyilatkoztak. A már most is létező lőterek üzemeltetői szerint nem jellemző, hogy wannabe félkatonai csoportok pont náluk gyakorlatoznának, már csak azért sem, mert azon túl, hogy minden adatukat felveszik, és jó eséllyel le is videózzák őket, a konkrét lövészeten kívül semmi katonai tudást nem kapnak.

A dinamikus, szituációs lövészeti sportok közül sokban eleve nemzetközi szabály tiltja, hogy terepszínű és/vagy katonai szabású egyenruha legyen az indulókon. Aki igazán katonásdit akar játszani, de annyi elszántság nincs benne, hogy szerződésesnek vagy szerződéses tartalékosnak álljon, jellemzően inkább az airsoft világában találja meg a helyét. Persze ott sem a kommandós kiképzést kereső potenciális forradalmárok és rendszerellenségek vannak többségben, de ott van hely kommandós helyzetek szimulálására.

Az országban becslések szerint úgy 3000 sportlövő van. Ha ezt leosztjuk a 197 lőtérre, kiderül, könnyen lehet, hogy a sportlövők mostantól nem is találkoznak egymással még akkor sem, ha naponta mennek le edzeni. Ráadásul az 50-100 méteres, szabad ég alatt kialakított lőállások nem kifejezetten az olimpiai sportágak művelőinek van kitalálva.

Az élménylövészetre járó embereknek 197 lőteret építeni sem tűnik jól átgondolt tervnek, hiszen ha a meglévő 25 lőtér folyamatosan teljes kihasználás mellett üzemelne, nem próbálnák meg mindenféle közösségi vásárlós oldalon bónuszkuponokkal eladni a szolgáltatást.

A HM válaszában arra is kitért, hogy az új lőterek a hivatásos állomány, illetve az önvédelmi fegyverrel rendelkező civilek lőkészségének szinten tartását és fejlesztését is szolgálhatja. Amikor külön rákérdeztünk, hogy akkor most nincs elég lőtér az országban erre, azt válaszolták, de, van.

Igazából akárkit is kérdeztünk, nem jutottunk közelebb a pontos megoldáshoz. Különböző forrásokból jöttek jó tippek. Az egyik magyarázat szerint a kormány a egyszerűen csak egy újabb tömegsportbázis építésén dolgozik, 27 milliárd forint 197 létesítményre pedig nem is sok, focistadiont ugyanennyi pénzből csak kettőt lehetne felhúzni. Ennek ellentmondanak a pár bekezdéssel korábban írtak: aki olimpiát akar nyerni akármilyen versenyszámban is, az nem egy esővédő alatt készül, ráadásul a tervezet nem tartalmaz a koronglövészetre is alkalmas lőterekről szóló pontokat.

Egy másik indoklás szerint ez az egész nem más, mint a sorkötelesség egyetlen népszerű programpontjának, a lőkiképzésnek a kiszervezése, avagy ha az emberek nem mennek a honvédséghez, majd a Honvédelmi Sportszövetség megy az emberekhez. A minisztérium szerint a lőtereket üzemeltető tagegyesületek állami támogatásra is pályázhatnak majd, így az is előfordulhat, hogy a mostani áraknál jóval olcsóbban lehet majd elmenni célba lőni. Azt ugyanis fontos tudni, hogy egy-egy ilyen bulilövészet nem olcsó, fél tucat fegyverrel és néhány tucat lövéssel már a 20-30 ezer forintos kategóriába is bele lehet nyúlni. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy 197 lőtér fegyverkészletét kiépíteni nem lesz kis feladat. A minisztérium szerint nincs tervben központi közbeszerzés, a tulajdonképpen polgári fegyvervásárlás ilyen volumenben viszont teljesen szokatlan dolog itthon. Jól mutatja ezt az, hogy a világ egyik vezető fegyvermárkájának hazai képviselete elfér egy leginkább zöldséges bódéra hasonlító irodában.

A harmadik lehetőség az, hogy a nagy lőtérépítési láz a kormány mostanában sokat emlegetett önkéntes tartalékos haderejével van összhangban. Összecseng, hogy ott is minden járásban létesítenének alakulatokat, nekik lehetne jó gyakorlási lehetőség a közelben lévő, részben állami támogatással működő lőtér. De hogy ez több-e egyszerű pletykánál, nem tudjuk – a témában korábban is próbáltunk már interjút kérni Simicskó István honvédelmi minisztertől, egyelőre sikertelenül.

Ami azonban a pontos céltól függetlenül további probléma lehet a zajterhelésen és a kis kihasználtságon túl, az az, hogy jelenleg csak igen korlátozott számban van olyan munkaerő, akinek megvan a képesítése és a gyakorlata ahhoz, hogy lőtérvezető, illetve ott dolgozó fegyverkarbantartó legyen. Akinek ugyanis van ilyen tapasztalata, annak jellemzően már vagy eleve van állása (vagy rég külföldre, például Ausztriába költözött). Az általunk megkérdezett lőteresek amúgy pont ezt hozták fel indokként, mikor arról kérdeztük őket, nem félnek-e, hogy kiszorítják őket az üzletből: nem, mert bejáratottan üzemelő, kialakult ügyfélkörrel rendelkező helyek, ahol legalábbis eleinte egészen biztosan magasabb színvonalon tudnak szolgáltatni, mint az új lőterek. Pláne akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a működésre kérhető állami támogatást akár már most is létező polgári lőtereken üzemelő egyesületek is kérhetik.

Végül álljon itt egy névtelenséget kérő szakértő felvetése: vajon azok, akik szerint szükség van 197 új lőtérre, elgondolkoztak-e azon, hogy 197-tel több, jó esetben a város szélén, elhagyatott területeken lévő olyan hely lesz az országban, amely a bűnözők kedvenc célpontjává válhat, érdekes hasonlóságot mutatva az elmésen lefóliázott trafikok és az ott elszaporodó fegyveres rablások példájával. Szerencsére a lőtérfejlesztési program még nagyon az elején, az egyeztetéseknél tart, ezért valószínű, hogy a többi probléma megnyugtató megoldása mellett erre is jut majd idő.