Vilmos
18 °C
28 °C

New York Times: Orosz fedett hírszerzők évi ötször utaztak le Bőnybe

2016.12.25. 10:56

Részletesen foglalkozott karácsonyi számában a New York Times az októberi bőnyi rendőrgyilkosság utóéletével, pontosabban a Győrkös István vezette neonáci Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) orosz titkosszolgálati kapcsolataival. Az amerikai lap moszkvai tudósítója által írt cikkben olyan új, eddig nem ismert információk is napvilágra kerültek, melyek alapján Győrkösék kapcsolata az orosz hírszerzőkkel jóval szorosabb volt annál, mint eddig tudni lehetett.

Évi ötször is leutaztak a „diplomaták" Bőnybe

Még október végén írta meg az Index, hogy a bőnyi rendőrgyilkos félkatonai szervezete, az MNA orosz diplomatákkal állt kapcsolatban, akik részt vettek a Győrkös-féle neonácik airsoftos gyakorlatozásaiban. Ezek az orosz diplomaták valójában a katonai titkosszolgálat (GRU) diplomatafedésben lévő hírszerzői voltak, akik többek közt relikviakutatás vagy éppen fegyverbörzék során próbáltak közel kerülni magyar szélsőjobboldaliakhoz.

A Győrkös-féle félkatonai szervezet és a GRU közös gyakorlatozásairól szóló értesülésünket később a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt is megerősítették. A bizottsági ülésen többek közt az is elhangzott, hogy Győrkösék az oroszoktól anyagi segítséget is reméltek, állítólag szinte könyörögtek a pénzért. 

A New York Times újságírója több bizottsági taggal is beszélt, akiktől az alábbiakat tudta meg:

  • A Magyar Nemzeti Arcvonalnak (MNA) a GRU-sokkal közös harci játékai, airsoftos gyakorlatozásai 2010 és 2012 között voltak a legintenzívebbek – vagyis már bőven a második Orbán-kormány idején.
  • A nemzetbiztonsági bizottság tagjait a magyar titkosszolgálatok arról is tájékoztatták, hogy az MNA és a diplomatafedésben lévő orosz hírszerzők kapcsolata olyannyira szoros volt, hogy a GRU-sok évente ötször is leutaztak Budapestről Bőnybe airsoftozni.
  • Az orosz hírszerzők számára a közös airsoftos gyakorlatozás – ami valójában a katonai kiképzés egy formája – csak a felvezetés volt: a magyar szolgálatok szerint a GRU valódi célja a Győrkös István által alapított weboldal, a Hídfő megszerzése volt. Az orosz szerverre költöző Hídfőt ezután orosz dezinformációkat terjesztő oldallá alakították át. A Times szemléz is a hídfős álhírekből: az egyik szerint az amerikai belbiztonsági miniszter kijelentette, hogy a novemberi elnökválasztás során nem történtek kibertámadások; a másik szerint Ausztria fel akarja oldani az Oroszországgal szembeni szankciókat; egy harmadik álhír pedig azt állítja, a NATO főtitkára Washington vazallusává akarja tenni az európai nemzeteket.

A New York Times felidézi, hogy a bőnyi gyilkosság előtt pár nappal Norvégiában is őrizetbe vettek egy régóta ott élő, de orosz állampolgárságú szélsőjobboldali férfit, aki skandinávokat toborzott a kelet-ukrajnai harcokban való részvételre, mely harcokban az orosz szeparatisták oldalán egyébként maga is többször részt vett. A norvég állammal ellentétben azonban a magyar egészen máshogy reagál az orosz titkosszolgálati akciókra: leginkább sehogy.

Nem nagyon akarják forszírozni az orosz szálat

Már az is beszédes, hogy a Times újságírójának a nemzetbiztonsági bizottság tagjai közül csak az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett nyilatkoztak.

Molnár arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztatás szerint Győrkösék harci játékai valójában a katonai kiképzés egy formáját jelentették, melyek ugyanakkor „teljesen legálisak voltak", „nem volt velük semmi probléma – és egészen pontosan ez az, ami a probléma". Molnár döbbenetesnek tartja, hogy az orosz „diplomaták" milyen könnyedén és nyíltan tarthattak fenn kapcsolatot a magyar közélet szélsőséges, erőszakos és a társadalmat bomlasztó képviselőivel.

Az LMP társelnöke, Szél Bernadett pedig felidézte a lapnak korábbi javaslatukat, miszerint a parlamentnek létre kellene hoznia egy olyan eseti bizottságot, ami az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásait vizsgálná. A New York Times szerint „a kezdeményezést blokkolta Orbán kormányzópártja, a Fidesz", a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagjai pedig nem kívántak nyilatkozni a lapnak.

Győrkös István
Győrkös István
Fotó: szabadriport

Az amerikai lap kiemeli, hogy miközben a közvélemény-kutatások szerint a magyarok többségének továbbra is a Nyugatról, nem pedig Oroszországról van kedvező képe – amely ország egyébként az 1848-as és az 1956-os forradalmat is eltiporta –, Orbán Viktor és a Jobbik vezetője ezt máshogy gondolja, és ők inkább a Nyugatot, különösen az Európai Uniót támadják. Orbán számára pedig nem csak Putyinnak a liberális demokráciákkal szembeni ellenségessége lehet vonzó, de az a 10 milliárd dolláros hitel is, melyből az oroszok az új paksi atomerőművet építik.

A New York Times felidézi Kovács Béla kémügyét is, és megjegyzi, hogy mióta az Európai Parlament felfüggesztette a jobbikos képviselő mentelmi jogát „a hatóságok Magyarországon nem sok érdeklődést mutattak aziránt, hogy előrébb lendítsék az ügyet. A kormány ehhez hasonlóan vonakodni látszik attól is, hogy a bőnyi neonáci, Győrkös oroszországi kapcsolatait mélyebben kivizsgálja".

A külügy nagyon nem akar tudni arról, amiről a nemzetbiztonsági bizottság már tud

Utóbbi állítást mi is csak megerősíteni tudjuk: az Index kétszer is megkereste az elmúlt hetek során a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), az tudakolva, hogy miután a nemzetbiztonsági bizottság ülésein a magyar szolgálatok elismerték Győrkösék kapcsolatát a GRU-val, a magyar külügy milyen diplomáciai lépéseket tesz Oroszországgal szemben. A következőket kérdeztük:

  1. Milyen lépéseket tervez a KKM a Magyarország szuverenitását, államrendjét és nemzetbiztonságát fenyegető orosz diplomáciai és titkosszolgálati műveletekre válaszul?
  2. Várható-e az orosz nagykövet berendelése, esetleg tiltakozó jegyzék megfogalmazása?
  3. Mérlegeli-e a KKM annak a lehetőségét, hogy diplomatafedésben lévő orosz hírszerzőket tilt ki Magyarország területéről?
  4. Szijjártó Péter korábban az Indexnek azt nyilatkozta, az orosz nagykövettel "kémügyek" soha nem kerültek szóba beszélgetéseik során, és hogy ő maga a diplomácia ezen oldalával nem foglalkozik. Az eset fényében Szijjártó Péter kezdeményezi-e esetleg, hogy szervezeti változtatásokkal akár az Információs Hivatal, akár az Alkotmányvédelmi Hivatal szorosabban működjön együtt a KKM-mel?

Ezeket a válaszokat kaptuk a november 8-án küldött kérdéseinkre: 

Az Információs Hivatal nem tartozik a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) irányítása alá.  Amennyiben az IH olyan tényeket közöl a KKM-mel, amelyek szükségessé teszik diplomáciai lépések megtételét, nem fogunk hezitálni.

Pár héttel később, november 22-én ismét érdeklődtünk a fejleményekről, ezt válaszolta a KKM: 

A KKM nem kapott az Információs Hivataltól olyan információkat, amelyek diplomáciai lépéseket indokolnának.

A külügyminisztérium rendkívül átlátszóan kerülte meg a kérdéseket. Ugyanis a Magyarországon tevékenykedő idegen hírszerzők tevékenysége nem a szintén külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatalra (IH) tartozik, hanem a polgári kémelhárításra (Alkotmányvédelmi Hivatal, AH) és a katonai elhárításra (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, KNBSZ, illetve 2012 előtt a Katonai Biztonsági Hivatal, KBH). Márpedig a diplomatafedésben lévő orosz katonai hírszerzők gyakorlatozásait az MNA-val az elhárítás vezetői nem csak, hogy elismerték a parlament nemzetbiztonsági bizottságában, de ott részletes tájékoztatást is adtak róla.

A külügyminisztérium mégis úgy csinál, mintha ezekről még csak nem is hallott volna.

Szijjártó Péter külügyminiszter november végén a Financial Timesnak már némileg más érveléssel magyarázta, miért is nem teszik szóvá Oroszországnak, hogy az titkosszolgálati akciókkal magyar szélsőségeseket támogat, képez ki és befolyásol. Szijjártó azt mondta, hogy „megvárná a hatóságok teljes beszámolóját, mielőtt bármilyen hivatalos diplomáciai panaszt tenne". 

Ha az aggályaidat akarod kifejezni az oroszoknak, erős információkra és erős bölcsességre kell azokat alapoznod, máskülönben nem lesz erős az álláspontod.

– mondta akkor Szijjártó a brit gazdasági lapnak.