Lukács
7 °C
22 °C

Átvehetné eltés PhD-diplomáját az Alaptörvényt elutasító hallgató

2016.12.27. 12:34

Már nem kell az Alaptörvényre felesküdnie annak, aki az ELTE-n a PhD-fokozat megszerzése után át is venné a doktori oklevelét. Az egyetem csöndben megváltoztatta a szöveget, igaz, erről nem értesítette azt, aki mindeddig hiába próbálta elérni, hogy az új alkotmányhoz való hűség kinyilvánítása nélkül is megkaphassa a tudományos fokozatot, miután minden egyéb szakmai feltételnek eleget tett.

Az ügyből per is lett, ám ez érdemben nem folytatható addig, amíg az egyetem írásban nem indokolja másfél éve hozott elutasító döntését, amitől az ELTE láthatóan ódzkodik.

Kende Judit tavaly júliusban vehetett volna részt az ünnepélyes átadáson, ám lelkiismereti okokkal indokolva ettől elállt. A pszichológus végzettségű Kende alkotmányos és jogszabályi érvekkel fordult az ELTE-hez, hogy doktori eskü nélkül is adja ki a doktori program teljesítése, a disszertáció már lezárult megvédése után a PhD fokozatot, ám az egyetem értelmezése szerint erre nincs lehetőség – erről azonban csak szóban tájékoztatták Kendét, akinek levelére írásos válasz mindeddig nem érkezett.

„Azt én sem vitatom, hogy az alaptörvény és a jogszabályok mindenki számára kötelezőek. Törvénytisztelő állampolgárként mindenben tartom is magam a magyar jogszabályokhoz” – mondta Kende még tavaly. Az eskütétel azonban lojalitást, személyes hűséget is vár tőle, ő pedig ennek kinyilvánítására nem kötelezhető. „Társadalomtudósként különösen fontos számomra, hogy társadalmi kérdésekhez érzékenyen és kritikusan viszonyuljak, és ennek a viszonyulásnak része, hogy nem teszek esküt az Alaptörvényre, amely több szempontból ellentétes az értékeimmel. Nagyon örülök, hogy szabadságomban áll megtagadni az esküt, éppen a második doktorimon dolgozom Belgiumban, így tudom folytatni a munkámat az otthoni avatás nélkül is.” 

Kende a Társaság a Szabadságjokért (TASZ) szervezetéhez fordult, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumát kérte közbenjárásra. „Az Emmi azonban elmismásolta az ügyet annyival, hogy tájékoztatást kaptak az ELTE rektorától, aki szerint saját vizsgálat folyik az egyetemen” – mondta Hegyi Szabolcs.

A TASZ munkatársa szerint az egyetem nem tagadhatja meg a kiadást az eskü megtagadására hivatkozva, hiszen az esküről nem felsőoktatási törvényben van szó, csak az egyetem doktori képzésről szóló szabályzatában, a konkrét szövegről meg annak mellékletében, márpedig egy alacsonyabb szintű szabályozás nem szűkítheti a törvényben megadott feltételeket.

Alkotmány helyett alaptörvény

Az ELTE-n 2012. február 13-án módosították a doktori eskü szövegét, miután hatályba lépett az alaptörvény. A változás formailag csekély volt, a korábban benne korábban is megemlített alkotmány megnevezése alaptörvényre módosult. A változás azonban tartalmilag ennél több: Kende túl nagy árnak tartja, hogy hűséget esküdjön Magyarország Alaptörvényére, amelynek diszkriminatív elemei korlátozzak például az LMBTQ-emberek és a fogyatékossággal élők jogait, vagy lehetővé teszik a hajléktalanság kriminalizálását.

A változtatás utáni három évben az ELTE 900 doktorjelöltnek ítélt meg doktori fokozatot, és eddig nem volt példa arra, hogy valaki az eskütételi kötelezettség miatt ne vette volna át oklevelét – írta korábban az egyetem.

Miután az Emmi nem kötelezte eljárás lefolytatására az egyetemet, Kende képviseletében a TASZ bírósághoz fordult. A bíróság azonban nem kötelezhette az ELTE-t a PhD kiadására, csupán arra, hogy az egyetem folytasson új eljárást és indokolja meg döntését írásban. Annak tartalmától függően ezt már meg lehetne támadni bíróságon, ahol érdemi döntés is születhetne, ehhez azonban az kellene, hogy ez az írásos indoklás – másfél évvel a PhD kiadásának megtagadása után – végre megszülessen. Ez azonban még egy ideig nem fog megtörténni, mivel

az ELTE fellebbezett a bíróságon, amely, még egyszer: pusztán arra szólította fel az egyetemet, hogy indokolja meg a döntését.

Az egyetem talán megoldotta, de nem szólt

Az egyetem által felállított 15 fős vizsgálóbizottság munkájának eredményéről ugyan nem tudni – az ELTE ígéretet tett a szöveg felülvizsgálatára – az azonban tény, hogy az ELTE esküjének szövege – amit más magyarországi egyetem is irányadónak tekint – azóta megváltozott.

Tavaly még így nézett ki a nyitómondat: 

„Én, ........, esküszöm, hogy Magyarország Alaptörvényéhez és a magyar néphez mindenkor hű leszek,...”

A magyar állampolgároknak szóló szöveg jelenleg így hangzik:

„Én, ........., esküszöm, hogy Magyarország alkotmányos rendjét és törvényeit megtartom, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem iránt, annak Rector Magnificusa és Szenátusa iránt mindenkor illő tiszteletet tanúsítok. Ebben az ünnepi órában a tudomány és az igazság szolgálatára szentelem magamat, és arra törekszem, hogy tudományomat az Eötvös Loránd Tudományegyetem tisztességére, embertársaim javára, népem és hazám dicsőségére előbbre vigyem.” (Külföldiek esetében a különbség annyi, hogy hiányzik belőle a Magyarország alkotmányos rendjére vonatkozó utalás.)

Látható, hogy az Alaptörvény kikerült a szövegből, ami akár megoldást is jelenthetne mindazoknak, akik Kendéhez hasonlóan lelkiismereti okokból tartózkodnának az Alaptörvény iránti lojalitás kinyilvánításától.

Kendét azonban az egyetem nem kereste meg, a szöveg módosításáról is csak a TASZ-on keresztül értesült. „Nem tudjuk a helyzetet mire vélni: ha módosítottak a szövegen, kifejezetten az ügy megoldása felé, akkor miért nem értesítették Kendét? A megváltozott esküszöveg alapján az ügy kifutása talán akár az is lehetne, hogy sor kerül az eskütételre. De ez csak akkor derül ki, ha az egyetem erre hajlandóságot mutat, tehát most nekik kellene lépniük” – mondta Hegyi.

A karácsony előtti héten megkerestük az ELTE-t, amely egyelőre nem reagált az eskütétel szövegének megváltoztatásával, a PhD kiadásának tavalyi megtagadásával és a Kende-ügy általuk elképzelhetőnek vélt lezárásával kapcsolatos kérdéseinkre.