Minden harmadik baba édesanyja diplomás

Emelkedik a diplomás édesanyák száma, akik átlagosan 32 évesen szülik meg gyereküket – írta a Magyar Nemzet a KSH adatai alapján. Az általános iskolai végzettség nélküliek 18 évesen szülnek, számuk és arányuk azonban csökken.

Növekszik viszont a házasságon kívül születettek aránya, 2016-ban a 91 690 gyermek közül 43 868-nak a szülei nem voltak házasok. 

A 48 százalékos arány 1990-ben csak 13 volt. 2016-ban a 20-25 év között a szülő nők 75, 20 év alatt 90 százalékuk nem élt házasságban, ami jelentős változás 1990-hez képest, amikor az arány 35 és 9 százalék volt. Igaz, ez nem jelenti a stabil párkapcsolat hiányát: 1990 óta évente átlagosan 10 ezer gyerek apja számít hivatalosan ismeretlennek, ez a szám nem változott azóta.

Az EU-ban átlagosan 40 százalék a házasságon kívül születettek aránya, Magyarország a középmezőnyben van 48 százalékkal. Görögországban alig tíz, Horvátországban 20 százalék a házasságon kívül születettek aránya, 

A 25-29 év között a szülő nőknél már 53 százalékos többségben vannak a házasságban élők, 30 felett arányuk már 64 százalék. 

A házasságkötés intézményének visszaszorulásánál fontosabb változás az anyák képzettségének látványos változása: 4,8-ról 1,9 százalékra csökkent az általános iskolát sem elvégzők aránya, 29-ről 19-re az alapfokú oktatás végéig eljutóké, viszont, 12 százalékról 34 százalékra nőtt a diplomás nők aránya. 

Egyre nagyobb a távolság a diplomás és a képzetlen nők közötti anyák szülési korában is. 1990-ben 8, ma már 14 évvel később szülnek a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A képzettség és a szülés kitolódása szoros összefüggést mutat, a szülési kor általános növekedése mellett is.

1990-ben a szakmunkás végzettségűek 22, tavaly 26 évesen szültek, az érettségizettek 24 helyett 28,9 évesen, a diplomások 27- helyett 31,8 évesen.

Az EU-ban a nők gyermekvállalási átlagéletkora 30,4 év.

A termékenységi rangsorban a 28 EU-tagból Magyarország a 20., a sor végén Görögország áll 1,30 és Portugália 1,23 gyerekkel. Legelöl Franciaország, (2,01), és Írország (1,94) áll a szüléskorú nőkre vetített születések számát tekintve. Ez tehát azt jelenti, hogy a természetes szaporulat a legtermékenyebb országokban is csak a lakosság számának stagnálásához elég.

Magyarországon 1990 óta 882 ezer fővel csökkent a lakosság száma. Az előrejelzések változatlan trend mellett 7-8 millióra teszik Magyarország lakosságának számát 2060-ra.