Napelemre cserélik a szegények gyertyáit

Feltöltős óránk van, de gyakran elfogy róla a pénz. Ilyenkor gyertyázunk.

Németh Károly feleségével és három gyerekével él Bicske szegényebbik részén, egy háromszobás kis házban. Telente van, hogy tizenötezer forintot is ráköltenek az villanyszámlára, hiszen arról üzemel a bojler, a világítás és a tévé is. Sokszor azonban ez sem elég, a hónap végére elfogynak a wattok a feltöltős villanyórából, a házuk pedig sötétségbe borul.

Háromszáz kilométerrel arrébb, az ország másik felén lévő Bódvalenkén Józsefék még rosszabb helyzetben vannak: két éve tartozás miatt kikötötték a házukból az áramot. A régi tévéjük azóta csupán dísznek áll a szoba sarkában, és sokáig gyertyával világítottak esténként. Pár utcával arrébb, Gyuláknál semmilyen világítás nincs, hozzájuk az utcalámpa fénye szűrődik be esténkét. Egy alapítvány azonban mindegyiküknek napelemet szerelt a házára, és LED-lámpákból álló világítótestet a szobáikba.

Több százezer embernél napi probléma a rezsifizetés

Aranyvasárnap előtti csütörtökön teljesen felbolydult Németh Károlyék bicskei háza. Ketten barkácsoltak az előszobában, ketten a tetőn, mások pakoltak, létrát állítottak. A dobozokból LED-fénysorral körbetekert rudak kerültek elő, amelyeket horgász damillal rögzítettek a mennyezethez, a falra kapcsolót szereltek, a hűtő tetejére 12 voltos akkumulátor, a ház tetejére pedig egy napelem került.

A munkások a Romaversitas Alapítvány munkatársai, akik a Fényhozók nevű programjuk keretében szálltak ki Némethékhez, hogy napelemes világítást szereljenek fel a hátrányos helyzetű család házában. “Több százezer olyan roma van ma Magyarországon, akinek a háztartásában napi problémát jelent a világítás, meg úgy általában a rezsi” – mondta az Abcúgnak az alapítvány vezetője, Daróczi Gábor. Vannak olyan háztartások, ahol egyáltalán nincsen bekötve áram, máshol van, de lopják, ez pedig egyrészt veszélyes, másrészt a törvény bünteti.

Az energiaszegénységben élő roma családoknál pedig előfordulhat, hogy a család összbevételének a hatvan százalékát is elviszi a rezsifizetés. Daróczi például ismer egy Dél-Magyarországon élő asszonyt, akinek hat éve kikötötték az áramot a házából, havi 22 800 forintból él, de minden hónapban ötezer forintot költ gyertyára, hogy világítani tudjon este, és elemre, hogy egyetlen szórakozásként egy ósdi Szokol-rádiót hallgathasson.

Egy 25 éves fizikus fejéből pattant ki az ötlet

Mindezek miatt született meg a Fényhozók projekt, amelynek célja, hogy megkönnyítse a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. “Hozunk egy olyan rendszert, ami megoldja, hogy minden szobában legyen világítás, plusz autó-töltő, amivel telefont vagy bármi mást lehet tölteni” – mondta Daróczi Gábor.

A rendszer lényege, hogy az alapítvány munkatársai felszerelnek egy napelemet a ház tetejére, amely feltölt egy akkumulátort, amely aztán ellátja árammal a ház helyiségeibe felszerelt LED-es világítótesteket. “A megújuló energiát szerettük volna hasznosítani” – mondta az Abcúgnak Orsós Mihály, az alapítvány egykori ösztöndíjasa. A 25 éves, fizikus végzettségű fiú ötlete volt, hogy napelemmel oldják meg a hátrányos helyzetű családok áramellátási problémáit.

“Drávaszentesen nőttem fel, ismerős volt nekem ez a helyzet, mi sem bővelkedtünk soha semmiben” – mondta Orsós, mielőtt a munkatársaival felszerelte volna a rudakra erősített fényfűzéreket Németh Károlyék mennyezetére. Kettő került a nappaliba, kettő az ebédlőbe, egy pedig a fürdőszobába. Károly leginkább a mosdó bevilágításának örült, ott ugyanis korábban volt, hogy egész este égették az energiatakarékos égőt, mert mindig volt valakinek dolga a fürdőszobában, így nem érte meg lekapcsolni.

A sötét szobába és a pajtába is került

A Romaversitas Alapítvány eddig 40 házat szerelt fel napelemmel hat különböző településen. A legtöbbet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvalenkén. A csereháti kis faluban szükség is van a segítségre: jórészt mélyszegénységben élő családok lakják, és van, akinek egyáltalán nincs áram a házában. Ráadásul a házak többsége olyan sötét, hogy még nappal is alig látni bennük. Ottjártunkkor még a nap sem bújt elő, a borsodi tájat sűrű, sötét köd takarta be.

József a falu szélén lakik a családjával, és kosárfonásból, illetve szociális segélyből próbál megélni. Két éve 130 ezer forintos villanyszámla-tartozást halmoztak fel, ezért kikapcsolták náluk az áramot. “Szeretném visszakapcsoltatni, de ebből a csöpp pénzből nem megy” – mondta. Inkább ételre vagy a gyereke iskoláztatására költ, lámpa helyett pedig egy ideig gyertyával világítottak. Egészen addig, amíg meg nem jelentek a faluban az alapítvány munkatársai, és fel nem szereltek Józsefeknél három fényfűzért a hozzátartozó napelemmel és akksival együtt.

A fényük ugyancsak pislákolt ottjártunkkor, a háromból egyet pedig le is kellett szerelni, mert a napelem nem bírta mindhármat ellátni energiával, a család azonban még két évvel a felszerelés után is örömmel használta őket. “Ha jobban süt a nap, jobban világít” – mondta Henriett, József lánya, majd hozzátette, hogy főzni és fürdetni is lehet a fényénél. A két éve felszerelt napelemeket és fényfűzéreket a legtöbb házban még ma is használják. Igaz, olyannal is találkoztunk, aki már rég leszerelte, mondván, hogy amikor visszakötötték a házába az áramot, okafogyottá vált. De volt olyan is, aki a pajtáját világította be a fényfűzérekkel, hogy legyen fény, amikor a szamarat és a nyulait eteti.

Mások viszont még azután is ragaszkodtak a napelemes megoldáshoz, miután újra lett áram a házukban. Anna az unokáival lakik egy sötét szobában. Az ő házukban ugyan van áram, de inkább a fényfűzért használják, az olcsóbb. Délután ötig hagyják töltődni az akkut, ami aztán reggelig táplálja energiával a műanyagflakonra tekert világítótestet. “Lefürdenek a gyerekek, beszélgetünk” – mondta Anna, mit csinálnak lefekvés előtt a fényében.

A szembeszomszédaiknál, Gyuláéknál azonban éppen a múlt hónapban romlott el az alapítványtól kapott akkumulátor. Mivel az áramot már évekkel ezelőtt kikapcsolták náluk, így vissza kellett térniük a gyertya-világításhoz. Az akkut kicserélni ugyanis nincsen pénzük, pedig szívesen világítanának újra a fényfüzérrel. Egyedül az a szerencséjük, hogy pont a szobájuk előtt áll egy lámpapózna, amelynek a fénye éjszaka hozzájuk is bevilágít.

Nem kifejezetten értik, mi történik velük

“Megrendítő, hogy emberek milyen körülmények között tudnak élni. Mikor hazamentem, egészen átértékeltem, hogy van egy kényelmes ágyam ás melegvizem. Egészen másképp néztem ezekre” – mondta az Abcúgnak Orsós Mihály, miközben Némethék bicskei házában szerelt.

A bicskei házra már nagyobb hatásfokú napelem kerül, mint két éve a bódvalenkei házakra. A teljes rendszer kiépítése közel 35 ezer forintba kerül, a napelem működésére 20 év garancia van, a LED-égősorra öt év. Orsós szerint egyedül az akkumulátor a gyenge pont, annak ugyanis a folyamatos használat miatt csak két év a várható üzemelési ideje. Viszont 15 ezer forintért már ki lehet cserélni.

Délutánra Némethék házában világítottak a LED-izzók, másnap estére pedig már vendégeket is hívtak. Daróczi Gábor szerint legközelebb a Csongrád megyei Bakson akarnak napelemeket szerelni tíz hátrányos helyzetű család házára. Az ehhez szükséges pénzt internetes adománygyűjtésből szedték össze, de kaptak már ígéretet vállalkozóktól is, hogy pénzzel segítik, hogy a szegény családoknak felszerelést vásárolhassanak, és megtanítsák őket a rendszer kiépítésére.

“Szerintem ők nem kifejezetten értik, mi történik velük” – mondta Orsós Mihály arra a kérdésre, milyen visszajelzéseket kapott azoktól, akiknek a házába felszerelték a napelemet. “Beállít 5-6 idegen ember, fúrnak-faragnak, szerelnek, ez egy kicsit meglepő lehet számukra. De amint elmegyünk, este bekapcsolják a világítást, és látják, hogy szép meleg fénye van, annak igazán örülnek” – tette hozzá.