A budavári polgármester mínusz sok millióval is bátran belevág egy óriási építkezésbe

Zöld rendszámos fehér elektromos autó parkol egy hatlakásos gellérthegyi társasház kertjében egy januári hétköznap reggel. Aztán nyílik a kapu, az autó hangtalanul kitolat, és a Citadella irányába indul. A kormánynál Nagy Gábor Tamás, a vitatható budavári lakásbérlésével és -osztásával a hírekbe került I. kerületi polgármester.

Az akkor még alpolgármesterként dolgozó Nagy 1995-ben egy 800 ezer forintos, 12 év alatt visszafizetett önkormányzati munkáltatói kölcsön segítségével vette meg a Kelenhegyi úti, legfölső emeleti, 69 négyzetméteres lakást, amit a vagyonnyilatkozatában azóta is szerepeltet.

2014-ben Nagy Gábor Tamás elhatározta, hogy a lakása fölé, a ház tetejére sátortetőt épít úgy, hogy a mintegy 140 négyzetméteres tetőtér-beépítés egésze az övé lesz, ezzel az amúgy sem értéktelen – a házban nemrég egy ekkora lakás információink szerint 40 millió körüli összegért cserélt gazdát – ingatlan területét megtöbbszörözi. Az építési engedélyt benyújtotta, és meg is kapta, a másik felső szinti lakó lemondott a felette lévő tetőről.

Nagy Gábor 2014-es évközi vagyonnyilatkozata (pdf) szerint ekkor 5 millió forintnyi kincstárjegye, 300 ezer készpénze és 7,9 milliós tartozása volt. Az év végi (pdf) szerint már csak 7,6 milliós tartozás.

Végül több összehívott lakógyűlés után mégsem jött össze a terv, mert nem tudott megegyezni a lakókkal. Úgy tudjuk, az építkezést amúgy nem ellenző lakók kérése az volt, hogy a polgármester a tetőért cserébe tatarozza az ötvenes években épült, vízelvezetési hibákkal is küzdő házat.

Nagy Gábor azonban ehelyett információink szerint minden lakónak egymillió forintot ajánlott fel, hogy abból intézzék ők a ház tatarozását. Ezt a lakók nem fogadták el, úgyhogy végül további tárgyalási körök nélkül elhalt az ügy.

Ennek mellesleg a szomszéd házak örültek legjobban, ők ugyanis tiltakoztak és fellebbeztek az építkezés ellen, mondván, a ház a ráépítéssel majdnem öt méterrel magasabb lenne a kerületben engedélyezettnél, és elvenné a panorámájukat. Saját méréseket is végeztek, hogy ezt bizonyítsák. Az sem tetszett nekik, hogy az építési engedély – szerintük – nem tisztázza a tulajdonjogi viszonyokat, azaz hogy kié a tető.

Érdekesség, hogy ami Nagynak nem jött össze a Gellérthegyen, azt évekkel azelőtt sikerrel megcsinálta a Várban: a Dísz téren lévő, akkori feleségével közösen bérelt, felső szinti lakás feletti tetőteret építették be 2011-ben.

Az ügy nem csak azt a kérdést veti fel – sokadszorra –, hogy mennyire lehet komolyan venni a politikusi vagyonnyilatkozatokat. Az is megkérdőjelezhető, hogy 

1. a lakásra a tulajdoni lap szerint 2008 végén a Budavári Önkormányzat jelzálogjogot rak kétmillió forint erejéig, ezt öt év múlva, 2013 végén törlik róla. Ez azt jelenti, hogy a saját önkormányzata adott kölcsön a kerületet akkor már polgármesterként irányító Nagynak, aki ezt a pénzt a vagyonnyilatkozatába beírta ugyan, de sima banki hitelként.
2. Nagy Gábor Tamás a 2013 óta bérelt budavári lakása kapcsán kirobbant botrányban azt nyilatkozta, életvitelszerűen ott él. Az ügyben megismert információink azonban ezt egyáltalán nem támasztják alá.

Nagy Gábor megkeresésünkre annyit mondott, a magánéletével kapcsolatos kérdésekre nem kíván válaszolni.