A szmogtérkép sötét foltjainak titka

A fővárosi szmogriadóért felelős magas szállópor-szennyezés két fő oka: a gépjárműforgalom (azon belül is a dízel gépkocsik) és a szilárd tüzelőanyaggal (szénnel, fával) fűtő háztartások. 

A szmogriadó hétfői elrendelése óta a forgalom jelentősen esett Budapesten. Nemcsak a forgalomból kitiltott környezetszennyező kocsikat (a teljes gépjárműállomány 30 százalékát), hanem a többi autót is sokan inkább otthon hagyták. Ezért a főváros teljes területén a szmoghelyzet romlása megállt, igaz, szél hiányában csak nagyon lassan javult.

Ha a szmogtérképet megnézzük, Budapest fekete foltjai, a legsúlyosabban szennyezett területek azonban megmaradtak. Mivel a gépjárműforgalom általánosan csökkent, ezért a csepeli Királyerdő, Kőbánya vagy Rákospalota súlyos szennyezése másnak köszönhető.

A hideg ugyanis nem csökkent, fűteni pedig kellett, és ezeken a kertvárosi területeken sokan szilárd tüzelőanyaggal fűtenek. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint nem csoda, hogy a kertvárosokban a legnagyobb a szmog, hiszen a fa- és széntüzelés okozza a legnagyobb szállópor-szennyezést.

52 ezer kémény füstöl

A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. adatai szerint 2016-ban 52 284 darab szilárd tüzelésű egyedi kémény volt a fővárosban. (Szilárd tüzelésnek számít a fa-, a szén-, az olaj- és a vegyes tüzelés.) Ahhoz, hogy megtudjuk, mekkora a szerepük a fővárosi szmog előállításában, Lenkei Péter a koppenhágai helyzetet idézte fel.

A dán fővárosban 16 ezer szilárd tüzelésű háztartás van, és kimérték, hogy ezek a kémények Koppenhága szállópor-szennyezésének 30 százalékáért felelősek. Budapesten (abból kiindulva, hogy egy házhoz több kémény is tartozhat) tehát a jelenlegi szmog 30-50 százalékát okozhatja a fűtés. A szmogriadó elhúzódása ezek szerint már csak két tényezőnek köszönhető: a kertvárosokban füstölő kéményeknek és a szélcsendnek.

Mint megtudtuk, a szilárd tüzelésű egyedi kémények száma folyamatosan csökken, 2008-ban még 16 ezerrel több, összesen 68 347 darab volt belőlük. Belegondolni is rossz, hogy ötven-hatvan évvel ezelőtt, amikor még sokkal nagyobb volt a szénnel és fával tüzelők aránya Budapesten, micsoda szmoghelyzetek állhattak elő. Igaz, akkoriban még nem mérték a szállópor-koncentrációt, és a gépjárműforgalom is kisebb volt.

Az országos térképen azt láthatjuk, hogy a keleti országrész nagyvárosaiban még nagy a szmog, nyugaton viszont kitisztult a levegő. Ennek az az oka, hogy nyugaton végre feltámadt a szél, és kisöpörte a szmogot. 

Kérdéseink, amire nem kaptunk választ a fővárostól:

• Szegedhez hasonlóan lesz-e ingyenes tömegközlekedés Budapesten szmog idejére?
• Módosítják-e a parkolási rendeletet, hogy szmogriadó idején a fizetőparkolóban ragadt gépkocsik után ne kelljen fizetni parkolási díjat?
• Szigorítják-e a dízelüzemű autók kitiltását a forgalomból?

Azt viszont megtudtuk, hogy a szlovák rendszámú terepjárók vígan füstölhetnek Budapesten szmogriadó alatt, a külföldön forgalomba helyezett gépkocsikra ugyanis nem vonatkozik a szmogrendelet.

Frissítés: Jön az ingyenbékávé a kitiltott autósoknak

A fővárosi közgyűlés szerdai ülésén nem nyúltak a szmogrendelet átfogó módosításhoz, erre később sor kerülhet, áll a napi.hu tudósításában. Ám a közgyűlés döntött arról, hogy a kitiltott  - jelenleg a 0-4 környezetvédelmi osztályba - gépjárművek tulajdonosai  a forgalmi engedély felmutatásával ingyenesen használhassák a BKV/BKK Zrt. szolgáltatásait. A rendelet szerda 16 órától lép hatályba, addig kell erről a BKK és a BKV ellenőreit értesítenie a vállalatvezetésnek.

A fővárosi képviselők még egy kérdésben értettek egyet: a következő ülések valamelyik újra kell tárgyalni a szmogriadó rendeletet, ebben újra előkerül a teljes ingyenesség ideája, írja a napi.hu.