Emánuel
4 °C
12 °C

Orbán: Legnagyobb erény, ha az ember tudja, hol a helye

4O5A5124
2017.02.02. 17:24
  • Semmi igazán lényeges nem hangzott el Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatóján, volt viszont sok udvariaskodás és egyetértés.
  • Orbán kikelt a nyugati szankciók ellen: szerinte oroszellenes politika vált divattá nyugaton, nem gazdasági kérdéseket pedig nem lehet gazdasági eszközökkel kezelni.
  • Volt egy érdekes megjegyzése arról, hogy Magyarországnak tudnia kell, geopolitikai ügyekben hol a helye. Szíriában például úgy segítünk, hogy védjük a keresztényeket.
  • Nem váltjuk ki a 10 milliárdos paksi orosz hitelt nyugatival, sőt Putyin felajánlotta, hogy a maradék 2 milliárd finanszírozásába is beszállnának.
  • Mindenki mindenkit megnyugtatott, hogy gáz az lesz, Orbánnak mindenféle gázvezeték jöhet a délitől a törökön át az északi áramlatig.
  • Putyin ekézte egy kicsit Ukrajnát. Szerinte Clinton kampányát ukrán oligarchák is finanszírozták. Orbán a kisebbségi jogok miatt szúrt oda Kijevnek.
  • Független magyar és orosz orgánumok nem kérdezhettek, nyugatiak végképp nem. Kérdésekre még a két évvel ezelőtti Putyin-látogatáshoz képest is alig volt lehetőség.

Oroszország elnökének látogatása mindig megtiszteltetés számunkra

– kezdte Orbán sajtótájékoztatóját az orosz elnökkel való találkozó után. A magyar kormányfő szerint hosszú és sikeres tárgyalásokon vannak túl, ahol gazdasági kérdések voltak a középpontban.

Orbán szerint oroszellenes politika lett a divat

Magyarország "nyílt és transzparens" viszonyra törekszik Oroszországgal, és minden évben egyszer áttekintik a kapcsolatot: tavaly Moszkvában, idén Budapesten. A vállalásokat Orbán szerint mindkét fél teljesítette, ezeket röviden fel is sorolt:

  • A regionális együttműködési kérdésekről szóló dokumentumokat aláírták
  • a külügyi konzultációs tervet is aláírták
  • megnyílt Kazanyban az új magyar főkonzulátus
  • az energetikai megállapodások is teljesültek.

Orbán szerint Magyarország gázellátása 2021-ig rendezett, ma pedig hozzáfogtak a 2021 utáni időszakról szóló megállapodás előkészítéséhez. A miniszterelnök szerint a nukleáris együttműködésben egyetlen nyitott kérdés van, ez viszont az Európai Unió hatásköre. Orbán azt mondta, az EU jóváhagyása a paksi bővítés engedélyezéséről meglesz, így idén előkészítési munkák, 2018-ban pedig tényleges kivitelezési munkák is megindulhatnak. Orbán ezután nyíltan bírálta az Európai Unió oroszpolitikáját:

Nehéz nemzetközi környezetben értük el ezt a gazdasági eredményt, miközben oroszellenes politika vált divattá nyugaton.

Szomorúan állapítom meg, hogy a két ország kereskedelmében tőlünk független okokból veszteség ért minket, 6,5 milliárd dollár" - mondta Orbán.

Nem gazdasági problémákat nem lehet gazdasági eszközökkel kezelni

– utalt az uniós szankciókra Orbán, aki szerint "nem lehet átvinni konfliktusokat a gazdaság területére", mert "annak mindenki megissza a levét". Orbán reméli, hogy hamarosan ez változni fog, és bízik a jó nemzetközi orosz együttműködésben, ami nélkül Magyarország nem tudja a lehetőségeket kiaknázni.

Factcheck: hazugság a 6,5 milliárdos veszteség

A magyar külügy elkezdett dobálózni ezzel az összeggel, hogy a szankciók feloldása mellett érvelhessen, csakhogy nem igaz, hogy Magyarországot ekkora kár érte. Ráadásul Magyarországot nem az uniós szankciók, hanem az orosz válaszszankciók sújtják, ezeket pedig Moszkva tudja feloldani, nem Brüsszel. A külkereskedelmi forgalom azonban nem elsősorban a szankciók miatt esett, hanem mert olcsóbb lett a gáz. 6,5 milliárdot pedig eleve azért nem bukhattunk volna két év alatt, a szankciók bevezetése óta, mert előtte az éves exportunk ennek az összegnek eleve csak a harmada-negyede volt az oroszok felé. A magyar indoklás teljes cáfolatát itt lehet elolvasni.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium minderre ezt reagálta:

"Az Önök állításaival szemben a magyar gazdaságot ért kár ennél (6,5 milliárd) nem kevesebb, sőt valamivel több. Mint korábban számtalanszor, így tegnapi sajtótájékoztatóján is arról beszélt Szijjártó Péter, hogy a szankciós politika nemcsak az orosz gazdaság teljesítményét befolyásolja, hanem a vele szoros kapcsolatban lévő volt szovjet tagköztársaságok gazdaságainak teljesítményét is.

Ha a 2013-as még szankciók nélküli évet vesszük alapul, azt láthatjuk, hogy Oroszországba és a volt szovjet tagköztársaságokba 2016-tal bezárólag a KSH adatai alapján az áruexportunk 6,685,755,238 dollárral, a szolgáltatásexportunk 18,799,000 dollárral esett vissza, az összveszteség tehát 6,704,554,238 dollár.

Ez a bevétel magyar vállalkozásoknak hiányzik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium – mint azt a miniszter szintén elmondta – a magyar érdekeket tartja szem előtt, a magyar vállalkozásokat segíteni akarjuk, a magyar munkahelyek megtartásában vagyunk érdekeltek és nem azok elvesztésében. Éppen ezért a szankciós politikát  politikailag eredménytelennek, gazdaságilag károsnak ítéljük, függetlenül attól, hogy mások a szankciós politika által okozott gazdasági károk jelentőségét bagatellizálni próbálják."

Kulturális témában kötött megállapodások is teljesültek, mondta a kormányfő, aki ösztöndíjprogramokról és a magyarországi ortodox templomok felújítási programjáról is beszélt. A beruházások között megemlítette, hogy "az elnök úrral kötött megállapodásnak megfelelően" magyar élelmiszeripari beruházások történtek az elmúlt két évben Oroszországban, a jövőben pedig a magyar "vízipari komplexum" szeretne ott befektetni, már persze akkor, ha megállja a helyét a versenyben.

Orbán azzal folytatta, hogy "az európai unióban nyílt viták zajlanak számos külpolitikai kérdésben", de miután "geopolitikai kérdésekben más dimenzióban mozog Oroszország és Magyarország", ezek a témák Orbán szerint inkább Putyinra tartoznak. Az orosz-magyar kapcsolatokból mindenesetre "mindent megmentettünk és megvédtünk" abból, amit lehetséges, mondta Orbán, aki szerint ha a világ egyszer végre visszatér a normális viszonyokhoz - azaz feloldják a szankciókat -, akkor az orosz piacon Magyarország jó pozícióból fog indulni. 

Putyin örül, hogy egyre több magyar tanul oroszul

Orbán után következett Vlagyimir Putyin, aki megköszönte a meghívást. "Átnéztük a kérdések teljes spektrumát. Energetikai együttműködésről állapodtunk meg, gáz és energetikai területen" – kezdte Putyin, majd sajnálkozott, hogy az utóbbi három év során a kétoldalú áruforgalom volumene majdnem felére csökkent, ahogy a beruházások is csökkentek. "Ez a helyzet senkit nem elégíthet ki", éppen ezért tárgyaltak arról, hogyan lehetne a kölcsönös áruforgalmat és befektetéseket fejleszteni.

"Nagy figyelmet fordítunk a paksi atomerőmű két új blokkjának építésére", fogott hozzá az orosz elnök a fontosabb témákhoz. A 12 milliárd euróba kerülő új blokk lehetővé teszi, hogy a duplájára emelkedjen a villamos teljesítmény, és tízezer új munkahely lesz ebből. Putyin beszélt a MOL-ról is, amely szerinte Nyugat-Szibériában eredményesen vesz részt az oroszországi olajmezők kiaknázásában, 590 ezer tonna olajat hoz fel a magyar cég oroszországi leányvállalata, és tervezi a kitermelés növelését. "Orosz technológiával épült a metró, tervek vannak közös vagonépítésre, hogy azokat harmadik országba exportálhassák" - tért ki a másik nagy hazai orosz projektre.

A kulturális, oktatási együttműködésben kiemelte Putyin az orosz nyelv tanításának terjedését, amiért köszönetet is mondott, illetve hálás azért is, hogy Magyarország az orosz egyházi intézmények felújításához segítséget nyújt.

"Megvitattuk a kelet-ukrajnai és a szíriai helyzetet, megállapítottuk, hogy egyesítenünk kell erőinket a terrorizmussal szemben" - fejezte be beszámolóját Putyin, aki a menekültválságra is kitért. Arról beszélt, hogy a politikai helyzet rendezése a Közel-Keleten hozzájárul majd ahhoz, hogy a migrációs nyomás ne legyen olyan súlyos Európában.

Orbán szerint erény, ha tudjuk, hol a helyünk

A közös sajtótájékoztató végén még a korábbiakhoz képest is alig kérdezhettek az újságírók, mindkét fél a saját állami-félállami propagandamédiájának adott rá lehetőséget.

Az MTV Orbántól azt kérdezte, hogyan látja a nemzetközi tér változása után a két ország együttműködési lehetőségét, amir a kormányfő érdekes választ adott.

Oroszország és Magyarország geopolitikai, külpolitikai, katonai (...) kérdésekben más dimenzióban mozog. A legnagyobb erények közé tartozik a fejemben, ha az ember tudja, hol a helye

– mondott valami olyasmit Orbán, ami Kovács László hírhedt "merjünk kicsik lenni"-jére igencsak hasonlít. A magyar miniszterelnök szerint ezért olyan célt kell kitűzni, hogy tudja az ember, mik a lehetőségei. Orbán szerint a magyarok például Szíriában ahhoz tudnak kapcsolódni, "amihez értünk", vagyis a keresztények védelméhez. Mindez videón:

Azt mindannyian érezzük a bőrünkön, benne van a levegőben, hogy a világ egy jelentős átrendeződés folyamatában van.

- folytatta Orbán, aki szerint az átrendeződés kedvezőbb feltételeket teremt az európai-orosz és abban a magyar-orosz együttműködésnek. "Remélem, hogy létrejön az európai béke alapfeltétele", folytatta, ami szerinte egy kiegyensúlyozott kapcsolat Európa és Oroszország között.

Hazaárulásból hirtelen nemzeti érdek lett

Az origo az északi áramlatról és a paksi hitel újratárgyalásáról kérdezett. Utóbbiról sok pletyka keringett az elmúlt hónapokban, felmerült, hogy a 10 milliárdos orosz bankhitelt a magyar kormány esetleg nyugati forrásokkal váltaná ki. Orbán azonban kijelentette, hogy a hitelkiváltás nem szerepelt a napirenden. Bár sokat javult Magyarország gazdasági helyzete, 

de nekünk van egy megállapodásunk Oroszországgal, ez egy jó megállapodás, és ezt nem akarjuk kockáztatni

- mondta Orbán, aki kicsit még gúnyolódott is a beruházás csúszásán:

Milyen atomerőmű az, amiről mindenki beszél, de még senki sem látta, egy kapavágás nem történt?

Azért nyitva is hagyta a kérdést, és arról beszélt, a pénzügyi kérdéseket később elő lehet venni, de most nincs napirenden.

"Ami a gázszállítás kérdését illeti, nem tudjuk elkerülni azt a kérdést, mennyire stabil az Ukrajnán át érkező gázszállítás" – folytatta Orbán a másik kérdésre reagálva. "Ezért mi mindig is érdekeltek voltunk abban, hogy diverzifikáljuk a forrásokat és a szállítást", azonban "sajnos a Déli Áramlatot az Európai Unió megakadályozta, most tetszhalott állapotban van". Apró érdekesség, hogy még ellenzéki vezetőként ezt a projektet kvázi hazaárulásnak tartotta, most viszont már "mi örülnénk a legjobban, ha ez feltámadna", mert ez magyar érdek Orbán szerint.

4O5A5235
Fotó: Ajpek Orsi

Ezután Putyin is reagált a gázról szóló kérdésre: "Ami az Északi Áramlat II-t illeti, Magyarországnak van technikai lehetősége, hogy akár Ausztrián, akár Szlovákián keresztül gázt kaphasson". Putyin szerint ugyanakkor nem tűztek ki semmi olyan célt, hogy ne Ukrajnán keresztül szállítsanak, nincs ilyen politikai terv, a gazdasági szükségszerűséget kell nézni. "Az orosz gáz száz százalékosan meg fog érkezni a magyar piacra" - zárta rövidre a témát az orosz elnök.

Ezután a hitelkiváltásról szóló kérdésre válaszul megpendítette, hogy nem hogy lepasszolná Oroszország másnak a finanszírozást, hanem annak maradék részét is átvállalná. 12 ezer milliárd euróba kerül a paksi projekt, ebből 10 ezer milliárdot orosz forrásból finanszíroznának, csakhogy Putyin felvetette Orbánnak, hogy Oroszország a teljes 12 milliárdos költséget is állná. Erről azonban majd később kell tárgyalni.

Putyin: Ukrán oligarchák finanszírozták Clintont

Az Izvesztyija kérdezhetett elsőként az orosz médiából, ők azt tudakolták Putyintól, hogy miért most, ebben az időszakban lángolt fel a konfliktus a Donbasszban. És Orbán véleményére is kíváncsiak voltak.

Látszott, Putyin ennél a kérdésnél érezte magát a legjobban elemében. Szerinte az ukrán fél provokálta ki múlt hét pénteken a konfliktust, amikor harci cselekmények indultak, majd vasárnap az önkéntes ukrán egységek elfoglaltak olyan állásokat, ahonnan utána őket szépen kiverték. Putyin szerint mindennek az oka az, hogy 

az ukrán vezetésnek most pénzre van szüksége. Ezt legjobban az EU-tól, Európa országaiból, Amerikától és nemzetközi intézményekből sajtolhatja ki úgy, hogy egy agresszió sértettjeként fordul hozzájuk

- válaszolta. Putyin szerint "azt is tudni", hogy az amerikai elnökválasztási kampány során egyértelműen állást foglalt Ukrajna az egyik jelölt - Hillary Clinton, de őt Putyin nem nevezte meg - mellett, akit szerinte "ukrán oligarchák finanszíroztak" is. Most pedig az elnökválasztás számukra kedvezőtlen kimenetele után rákényszerült Ukrajna, hogy kiszélesítse a konfliktust.

Az orosz elnök harmadik okként a donbasszi konfliktusra azt említette, hogy szerinte a gazdaságpolitika és szociális politika csődöt mondott Ukrajnában, egyre népszerűbb az ellenzék, és az ukrán kormány őket próbálja valahogy elhallgattatni. Ezt pedig sokkal könnyebb úgy, ha fellángol egy konfliktus. Putyin szerint a mai ukrán hatalom egyáltalán nem készül a minszki megállapodások betartására, sőt keresi az okot rá, hogy azt visszamondhassa. Azzal fejezte be, hogy ők azonban nem fogják ezt hagyni.

Orbán semmitmondóan reagált az ukrán kérdésre, azt taglalta, hogy szerinte be kell tartani a minszki megállapodást, csak így lesz béke. De azért oda is szúrt kijevnek, amikor megemlítette, hogy a minszki megállapodás számos olyan belső refoprmot is tartalmaz, ami például jogokat garantál az ukrajnai magyar kisebbségnek, ennek állásával pedig nem mindenütt elégedett Orbán.

Nyugi, lesz gáz

Az utolsó kérdést az Oroszország 1 tévécsatorna tette fel, több konkrétumot akartak hallani az energetikai együttműködésről. Orbán kikerülte a kérdést, szerinte a lényeg az, hogy az orosz nyersanyag eljusson Magyarországra, minden más technikai természetű.

Magyarország, akármi is történik, meg fogja kapni az ország működtetéséhez szükséges nyersanyagokat

mondta, hozzátéve, hogy a Déli Áramlat terve "rajtunk kívül áll", a török áramlat fejlesztése érdekli Magyarországot, az Északi Áramlat pedig érdeke az országnak, ha épp nincs más megoldás. Orbán szerint míg Magyarország kiépítette a gázvezetékek kapcsolódásait és kapacitásait Horvátország és Románia felé is, hogy lehessen reverz szállítás is, csakhogy az EU ezt ott nem tette meg, így "Magyarország a déli irányból energiablokk alatt áll". Ezért tartja fontosnak, hogy Putyin garantálja, hogy akár "kacskaringós úton is", de Magyarország mindenképpen hozzájut az energiájához. "A diverzifikáció jó dolog, de ha csak mi csináljuk, más ország nem, marad sajnos az egyoldalú kapcsolat" - fejezte be Orbán.

Putyin pedig azzal zárta a kérdést, és magát a sajtótájékoztatót is, hogy Magyarország biztos, megbízható és fizetőképes partner. "Ezek depolitizált kérdések, színtiszta gazdasági szükségszerűségi kérdések", a gázszállítás esetében pedig minden útvonalat el tud képzelni.

Független magyar és orosz orgánumok nem kérdezhettek, nyugatiak végképp nem. Újságírói kérdésekre még a két évvel ezelőtti Putyin-látogatáshoz képest is alig volt lehetőség.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index.

Thaiföld

3 hetes körút Thaiföldön amolyan hátizsákos módra.

Törökország

Isztambul még mindig a nagy kedvencek közé tartozik.