Orvoshiány? Miféle orvoshiány? – nézett nagyot a kormány

Néhány hete a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István levelet írt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, hogy felhívja a figyelmét a sürgősségi betegellátás körüli problémákra.

A MOK a területi szervezeteinek tagjai panaszai nyomán elrendelte a Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO) munkaerőhelyzetének felmérését, és elkeserítő eredményre jutott:

A MOK számításai szerint az országban 103 kórház végez sürgősségi betegellátást, a törvényes munkarend betartásához havi szinten minimum hat szakképzett műszakvezető kellene.

Eszerint a hazai kórházak sürgősségi osztályai folyamatosan törvénysértő módon működnek, ugyanis „2017. január 1-től az SBO-k osztályvezető főorvosa, illetve műszakvezető szakorvosa kizárólag sürgősségi szakorvos, illetve oxyológai és sürgősségi orvostan szakorvos lehet” – írta Éger.

A kamara elnöke szerint az adatgyűjtést nehezítette, hogy az érintett orvosok meg vannak félemlítve, és sokan még informatívan sem mertek válaszolni a munkakörülményeiket vizsgáló kérdésekre. „Ennek ellenére végső soron az akut betegellátást nyújtó kórházak közel feléből sikerült használható adatokat nyernünk” – olvasható az egészségügyért is felelős miniszternek eljuttatott levélben.

A MOK vezetése szerint „a szabályok kényszerű megszegése széles skálán mozog”. Enyhébb esetben csak annyi a gond, hogy nincs folyamatosan szakképzett műszakvezető, de ennél sokkal gyakoribb, hogy nemcsak sürgősségi szakorvos, hanem egyáltalán szakorvos sincs az osztályon. A műszakokat rendszerint rezidensekkel láttatják el.

„A sürgősségi orvostan szakorvosjelöltjei nem ritkán műszakvezetésre vannak kényszerítve, úgy, hogy mellettük a legkülönbözőbb, vagy a szakorvosképzésben előírt gyakorlatukat töltő, vagy

a menedzsment által odakényszerített kezdő rezidensek vannak beosztva a pszichiátriától a bőrgyógyászaton át a reumatológiáig bezárva

 – írta Éger, aki megjegyezte: a problémát az is fokozza, hogy az emberek sok esetben akkor is a sürgősségire mennek, ha az nem indokolt, így növelve azok leterheltségét.

A kamara elnöke szerint a helyzet nemcsak a betegek, hanem a műszakot végző orvosok biztonságát is veszélyezteti. „A fentebb vázolt, számos esetben súlyosan törvénysértő állapot sürgős és érdemi megoldást igényel” – írta Éger.

A minisztériumban nem tudnak ilyen problémáról 

Az Emmi sajtóosztályán keresztül megkérdeztük Balog Zoltánt, hogy mit gondol a kamara elnökének levelében foglalt állításokról, illetve fog-e válaszolni Égernek, ha eddig még nem tette. A minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága azzal kezdte lapunknak küldött válaszát, hogy MOK felmérésének „pontos módszere, forrása” ismeretlen előttük.

Hozzátették, hogy ugyan 2017. január 1-től valóban az osztályvezető, műszakvezető szakorvosoknak sürgősségi szakorvos, oxyológiai szakvizsgával kell rendelkezniük, de egy kormányrendelet szerint (96/2003), ha új vagy módosított szakmai minimumfeltételt hirdet a jogszabály, akkor annak hatálybalépésétől két hónap áll a kórházak, igazgatási szervek részére, hogy bejelentsék a „minimumfeltételeknek való megfelelést.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárságra sem a szolgáltatóktól, sem a Kórházszövetségtől eddig nem érkezett olyan jelzés, amely a MOK által felvetett problémára irányult volna

– zárta válaszát az egészségügyi államtitkárság.

Néhány nappal ezelőtt a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság az Emmihez hasonlóan kételkedett a MOK felmérésének megállapításaiban. A társaság elnöke, Berényi Tamás azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy „kollégái azért nem akartak részt venni a MOK felmérésében, mert a társasághoz hasonlóan semmilyen, a tulajdonos és a menedzsment háta mögött zajló adatgyűjtést nem támogatnak, mert az nem szolgál megbízható adatokkal”.

A lap szerint Berényinek és kollégáinak olyan információik vannak a MOK felmérésével kapcsolatban, amelyek megkérdőjelezik annak hitelességét. Ugyanakkor a sürgősségi szervezet vezetője hozzátette:

A sürgősségi ellátásban is minőségi humánerőforrás-hiány van, ahogyan csaknem minden orvosi területen.