Egy fűnyíró kiakaszthatja a szmogmérő állomást, a forgalom viszont alig hat rá

Januárban szokatlanul hosszú szmogriadót rendeltek el Budapesten és az ország több részén. Mi volt ennek az oka?

Horváth Gyula: Harminc éve a leghidegebb január volt a mostani, ráadásul egysíkú, szélcsendes időjárással, kevés csapadékkal. A legrosszabb kombináció. A szálló por, a PM10-részecskék magas szintje volt a legkritikusabb.

Az érthető, hogy a szél kiviszi, a csapadék elmossa a szálló port, de miért baj, hogy nagyon hideg volt?

H.GY.: A nagyobb fűtés miatt több füst keletkezik, ami nem tud kiürülni a városból.

Ezért vezették be a gépjárművek mintegy harmadára vonatkozó szmogriadót. Az mire volt elég?

Dézsi Viktor: A mérések adatai szerint a teljes közlekedési forgalom mindössze 5-8 százalékát okozza a szmognak. Az ipar maximum 10 százalékát. A többit mind a lakossági szilárd tüzelés, azaz főleg a cserépkályhák, vegyes tüzelésű kazánok. Ezt nehéz felfogni, mert mindenki úgy gondolja, sok helyen még úgy tanítják, hogy az ipar és a közlekedés az elsődleges oka a szmogszennyezésnek, de ez egyszerűen nem igaz.

A mérőállomásokat nem az ipari szennyezőforrások mellé telepítették a kilencvenes években?

D.V.: Igen, a mérőállomások telepítését még az ÁNTSZ kezdte el, főleg iparterületek mellé. Az ipari tevékenység viszont azóta jelentősen megváltozott, sok helyen megszűnt.

Akkor nincsenek rossz helyen ezek a mérőállomások?

D.V.: Az országban 54 automatikus mérőállomás van, ezek adatai alapján rendelik el például a szmogriadót. Ugyan megváltozott a helyzet az elmúlt évtizedekben, és kevés állomást telepítettek át, de ami van, az megfelel az uniós direktíváknak. Ebben az országos hálózatot határozzák meg, hogy mekkora területre, milyen lakosságszámra milyen típusú és hány darab mérőállomás kell. Még sok is van: a Budapesten 12-t üzemeltetünk, de a fele is elég lenne.

H.GY.: Lehet ugyan minden Trabant-kipufogó mellé mérőállomást tenni, de nincs értelme. Több mérőállomással is ugyanennyi szmogriadó lenne.

D.V.: Két helyen jó lenne még azért, Kaposvár-Nagykanizsa térségében és Békés megyében valahol. Remélhetőleg hamarosan megvalósul ez is. Sok önkormányzat keres meg minket, hogy mérőállomást szeretnének. Azt nem tudják, hogy egy állomás telepítése felszereltségtől függően 60-100 millió forint, az üzemeltetése pedig évente 2-3 millió forint.

Hallottam olyan véleményt, hogy a szenzorok túl magasan vannak az állomásokon, azoktól aztán fulladozhatnak mondjuk a gyerekek a babakocsiban.

D.V: A mintavételi magasságot is uniós direktíva teszi 1,5-4 méter közé. Ezen belül mindegy milyen magasan van, a talajszinttől számítva ebben a rétegben nagyjából egyforma az szálló por eloszlása. A méréseket is pontosan meghatározott uniós szabvány szerint végezzük, akkreditált vizsgálólaborban, referenciamódszerek alapján.

H.GY.: Nem lehet komoly társadalmi és gazdasági hatású döntéseket pontatlan, ellenőrizetlen eszközök méréseire alapozva meghozni.

Azért úgy tudom, hogy így is meghibásodnak a mérőállomások, és nem mérnek napokig-hetekig semmit.

D.V.: Természetesen előfordulnak meghibásodások, ezek a műszerek 0-24 órában dolgoznak az év 365 napján. A javítás azonban gyakran drága és nehézkes. Igyekszünk a hibákat 8 óra alatt kijavítani. Olyan is előfordul, hogy külső hatásra bolondul meg a mérőállomás. Nemrég egy kollégánknak el kellett utaznia egy vidéki állomáshoz, mert az lehetetlen adatokat szolgáltatott. Mikor odaért, a parkfenntartók már éppen pakolták el a fűnyírókat. Egyből meg is volt a hiba oka.

Egy fűnyíró ilyen füstöt bocsát ki?

D.V.: Nem, rettentően felkavarja a port. A szmogriadó gépjárműtiltásának is inkább abban jelentkezik a hatása, hogy a lecsökkent forgalom sokkal kevésbé kavarja a port, nem pedig abban, hogy kevesebb füst jön a kipufogókból. Ez meg is látszott valamennyire a nagyforgalmú fővárosi utakon, csökkentek a mért értékek kb. 15%-al, de amíg nem jött a szél és a csapadék, a szmog nem távozott a városból.

Akkor a szmogriadó tiltó intézkedései ezek szerint nem sokat érnek: kevés gépjárművet érintenek, és az autók amúgy is a szmognak csak kis részéért felelősek, legfeljebb csak a port kavarják.

D.V.: A jogszabályokat nem mi hozzuk. Ami tény: nyáron a levegőszennyezés 47 százalékát teszik ki szénvegyületek, azaz főleg a szén és a korom. Télen ez akár 80 százalékra ugorhat fel a lakossági szén- és fatüzelés miatt. És akkor a szemét eltüzeléséről még nem is beszéltem, a vegyes tüzelésű kazánnal fűtő lakosoknál. Utána lehet nézni, télen jelentősen csökken a hulladéklerakóhelyekre szállított szemét mennyisége: megy a kályhába.  (Megkérdeztük az FKF Zrt-t, ahol elmondták, hogy télen valóban mintegy 10 százalékkal csökken az elszállított szemét Budapesten. A szemét eltüzelése azonban a peremkerületekben és az agglomerációban jellemző, és a csökkenésbe beleszámít, hogy kevesebb a zöldhulladék - pl dinnyehéj -, és nincs lomtalanítás sem.)

Ha most, amikor Budapest nagyobb része gázzal és távhővel fűt, ilyen szmogriadót tud okozni a fával-szénnel fűtés, mi lehetett régebben, amikor mindenki így fűtött?

D.V.: Régebben kevesebb volt a lakosság, és alig volt forgalom.Ahhoz, hogy ez javuljon mostanában, a lakossági fűtést kellene leginkább szabályozni. Nem mindegy, milyen szilárd anyaggal fűtenek, nem mindegy, milyen hatásfokkal, mennyire nedves például a tüzifa. A lakosság nem fagyhat meg, de fűthet okosabban, és akkor kevésbé mérgezi saját magát.

*A mérési adatok és a témával kapcsolatos bővebb információ megtalálható az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat hivatalos honlapján, a levegominoseg.hu címen.