Lázár: Botrány, hogy az osztrákoknak jobb jár, mint a magyaroknak

2017.02.16. 14:01
  • Konzultációt indít a kormány a veronai buszbaleset után szükséges változtatásokról.
  • A kormány benyújtotta az idegenrendészeti őrizet bevezetéséről szóló javaslatát, amelynek lényege, hogy "egyetlen bevándorló sem fog szabadon mozogni" az országban.
  •  30 százalékos béremelés lesz az állami vállalatok dolgozóinál.
  • "Komoly kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel" a jelentés arról, hogy kereskedelmi vállalatok Magyarországra rosszabb minőségű termékeket szállítanak, mint Ausztriába.
  • A négyes metrós korrupcióra bukkanó OLAF-jelentés hivatalos magyar verzióját még nem kapta meg a kormány, innentől lesz 60 nap tételesen reagálni.

Konzultáció lesz a veronai buszbaleset miatt

A kormány szerdán meghallgatta Balog Zoltán beszámolóját a veronai buszbalesetről, illetve arról, hogy milyen utólagos intézkedéseket szükséges tenni - kezdte ezzel Lázár János a csütörtöki kormányinfót. Orbán arra kérte a minisztert, hogy "szervezzen egy konzultációt" erről, vagyis pedagógusokat, szülőket fognak megkérdezni, milyen változtatásokra lenne szükség. 

Lehet-e éjszaka buszoztatni? Milyen egészségügyi elvárásoknak kell megfelelniük a sofőröknek? Milyen műszaki állapotú buszokkal lehet utaztatni? Ilyen szempontokat sorolt fel Lázár., a válaszok alapján módosítja a szabályokat majd a kormány. A téma megosztotta a kormánytagokat is, árulta el Lázár, de nem tudtuk meg, min volt vita pontosan. Palkovics László oktatási államtitkár is készít egy tervezetet az osztálykirándulásokkal kapcsolatban.

Orbánt nem szorongatták meg a fideszesek!

A most zajló visegrádi Fidesz-frakcióülésről annyit mondott Lázár, hogy Orbán Viktor szerdán egy általános politikai helyzetértékelést adott, ennek vonala követte az évértékelőét. A fideszes képviselők az ülésen "mérsékelten voltak kritikusak" - mondta mosolyogva Lázár. "Igazán kellemetlen és nehéz kérdések nem hangoztak el." A miniszterelnök arról tájékoztatta a frakciót, hogy öt fontos kérdés van előttünk. Ezt már az évértékelőben is kifejtette Orbán.

Ebben az öt témában indul a nemzeti konzultáció, nincs még konkrét dátum, mikor kezdődik majd, de meghatározza a következő időszak témáját, jegyezte meg Lázár.

Orbán a rezsicsökkentéssel és az adókivetés jogával kapcsolatos küzdelmekről is beszélt, illetve hogy a kormány már készül a 2018-as költségvetés megalkotására.

A határon kell várakozniuk a menekülteknek

A migrációs blokkban Lázár arról beszél, hogy a kormány beadta a törvényjavaslatát az idegenrendészeti őrizet intézményének visszaállításáról. Arról van szó, hogy azok a migránsok, akik menekültkérelmet adnak be a határon, azoknak a határon kell maradnia a kérelem elbírálásáig, míg az illegális belépőket őrizetbe veszik és visszakísérik. 

Egyetlen bevándorló sem fog szabadon mozogni Magyarországon  

A dolog lényege, hogy bárhol az országban feltartóztathatják és őrizetbe vehetik a bevándorlókat, és visszavihetik a határra. Csak az léphet be Magyarország területére, akinek erre a magyar állam engedélyt ad, ebbe nem szólhat bele senki más, mondta Lázár.

A miniszter ezután részletesen beszélt arról, hogy a magyar közbiztonságra érdemi veszélyt jelent a bevándorlás. Pedig 2010 óta csökkent a bűncselekmények száma Magyarországon. Ebben szerinte több tényező is szerepet játszott: az új büntető törvénykönyv, a rendvédelmi dolgozók béremelése, illetve az, hogy többen dolgoznak.

Botrány, hogy az osztrákoknak jobb jár, mint a magyaroknak

Lázár megdöbbenve olvasta, hogy a multik eltérő minőségű élelmiszereket hoznak Ausztriába és Magyarországra, és jobb minőségben hozzák az osztrákoknak, mint a magyaroknak, "hogy az osztrákoknak jobb jár, mint a magyaroknak".

Az elmúlt időszak legnagyobb botránya előtt állunk, "komoly kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel" - mondta Lázár, de konkrétumokat nem mondott. Csak annyit árult el, hogy ha rajta múlik, biztosan változni fog a jogi környezet. Ez az egész szerinte azt a vélelmet erősít, hogy a külföldi multik "élelmiszeripari szemetet" próbálnak eladni a magyaroknak. "Ez megdöbbentő és példátlan!" -háborgott Lázár.

Béremelést kapnak az állami dolgozók

A kormány áttekintette a minimálbér-emeléssel és a garantált bérminimum emelésével kapcsolatos helyzetet. 30 százalékos béremelés lesz az állami vállalatok dolgozóinál - jelentette be Lázár János elmondta, hogy mindez több százmilliárdos kiadást jelent majd. 100 ezer állami munkavállalót érint.

Kérdésre válaszolva azt modnta, "őszintén sajnálja", de nem jár együtt a béremelés a cégek átvilágításával. De reméli, hogy 2018 után majd ez megtörténik.

Még van idő reagálni az OLAF-jelentésre

A négyes metrós OLAF-jelentésről Lázár azt mondta, hogy a hivatalos magyar verziót még nem kapta meg a kormány. Innentől 60 nap lesz, hogy tételesen reagáljon a kormány az abban foglaltakra. Lázár mindenesetre már megtette a feljelentést, ismeretlen tettes ellen már zajlik a nyomozás. A miniszter nem felejtette el elmondani, hogy "az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb botrányáról van szó".

Lázár odamondott a Heti Válasznak

Lázár kapott egy újságírói kérdést a Heti Válasz csütörtöki cikkéről, amely a Károlyi család megsegítéséről szólt. "Mindenkinek megpróbálok segíteni, és vannak ismerőseim és barátaim, amit soha nem is tagadtam" - mondta Lázár, aki Sajnálja, hogy a Heti Válasz letért arról az útról, hogy az üldözött családok védelmére kel.

Paks: az EU húzza az időt, károkat okoz

A paksi bővítésről azt mondta, hogy az EU húzza az időt, nem dönt arról, van-e tiltott állami támogatás a beruházásban. Ez a késedelem szerinte károkat okoz a magyar gazdaságnak, és növeli az energiafüggőségünket.

Lázár János azt mondta, emiatt több európai biztossal találkozik majd Brüsszelben. Paks 2 ügyén is megpróbál lendíteni, "a beruházást ugyanakkor újabb támadások érik osztrák és német részről, továbbá az általuk finanszírozott civil és társadalmi szervezetek révén" - vetítette előre.

Lázár szerint Lassan felvetődik, hogy miért diszkriminálják Magyarországot és miért nem hoznak döntést Brüsszelben - jegyezte meg a tárcavezető, aki reményének adott hangot, hogy a késedelem mögött nem nyugat-európai gazdasági érdekek, hanem a "jog és a bürokrácia dzsungele" áll.

Lázár egyszer vállalta a nemzetbiztonsági kockázatot

Lázár János kapott egy kérdést a Kiss Szilárd-ügyről. A miniszter azt mondta, hogy Kiss Szilárd tevékenysége nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot, mivel minősített információkhoz nem juthatott hozzá.

A miniszter ugyanakkor megjegyezte, hogy 2014-ig a szabályok szerint mérlegelési joga volt a minisztereknek, hogy kinevezhetnek akkor is valakit, ha az átvilágítás nemzetbiztonsági kockázatot tár fel. Ő maga is kinevezett egyszer valakit a nemzetbiztonsági kockázat jelzése ellenére, valamilyen magánéleti kockázatot említett a miniszter, de nem nevezte meg kiről van szó. Csak annyit mondott, vállalta a felelősséget, most is ugyanígy döntene abban az ügyben.

Útépítés, nolimpiás atrocitások, Pharaon

További bejelentések, lázári megjegyzések:

  • 2021-re lehet négysávos út Szeged és Debrecen között - hagyta jóvá a kormány a Botkával kötött szegedi megállapodást.
  • A kormány nyitott hidak építésére Szegeden.
  • A kormány döntött Zalaegerszeg és az M7-es összekötéséről, ami nem a 76-os út vonalán történik, hanem Sármellék érintésével.
  • Lázár kapott egy kérdést a nolimpiásokat ért atrocitásokról, ezeket elítélte, és azt mondta, várja a gyűjtés eredményét. "Az lesz, amit az emberek akarnak" - mondta.
  • A tervezett szemetessztrájkról Lázár azt mondta, Orbán Viktor Tarlós István főpolgármesterrel szinte hetente egyeztet, és a kormány felajánlotta a segítségét a szeméthelyzet rendezése ügyében.
  • A Ghaith Pharaon-ügyről azt mondta Lázár, hogy kizárt, hogy a vízumkérelmén olyan szerepelt volna, hogy találkozni akar Orbánnal. Pedig a kérelmet megtekintő Demeter Márta volt MSZP-s képviselő így látta. A bevándorlási hivatal kérelmén Lázár szerint szerepelhet, miért akart Magyarországra jönni, de az egész folyamatba a kormány nem szólt bele, a beléptetése megfelelt minden jogszabályi feltételeknek.
  • A Fidesz azt javasolja, hogy március 13-án válasszon a parlament köztársasági elnököt. Lázár szerint helyes, hogy minél előbb megtörténjen a választás, és Áder Jánosnak "jó esélyei vannak a folytatásra".