Ábrahám
14 °C
31 °C

Egy magyar fiatal, akitől megijedt az egész Orbán-kormány

04
2017.02.23. 10:05 Módosítva: 2017-02-23 10:59:01
Családilag fideszes volt, majd kiábrándult és apolitikussá vált, két éve viszont nagyon tudatosan törekszik egy új párt felépítésére a 28 éves Fekete-Győr András, az olimpiaellenes népszavazást kezdeményező Momentum Mozgalom alapítója és vezetője. Párizsban döbbent rá, hogy a vállalhatatlan kormány és a vállalhatatlan ellenzék helyett új politikai erőt kell létrehozni. A gimiben menőnek számított, társaságban inkább csendes, a focipályán cseles, mondják róla ismerői. Szónoki képességeit angol nyelvű perbeszédversenyeken csiszolta, optimizmusával sok embert képes motiválni. Nagyon nem szereti, ha Orbán Viktorhoz hasonlítják: „Mindegy, hogy ki volt 1989-ben, én nem szeretem őt, mert elárulta a rendszerváltást, öncélúvá és képmutatóvá vált a politikája.”

Két hónapja még nagyon kevesen voltak az országban, akik egyáltalán hallottak a Momentum Mozgalom létezéséről. Pedig az elmúlt hét évben a Hallgatói Hálózat, a netadós tüntetés vagy a tanármozgalom mellett nekik sikerült bármiben is meghátrálásra kényszeríteniük az Orbán-kormányt. Azt ma még nem tudni, hogy fél év múlva fogunk-e hallani a Momentum Mozgalomról, de gyors felfutásuk és az alapító-frontember, Fekete-Győr András politikusi teljesítménye így is figyelemre méltó. Ebben a cikkben a Momentum Mozgalom elnökének portréját rajzoljuk meg az őt közelebbről-távolabbról ismerő emberekkel, a mozgalom tagjaival és a Fekete-Győr Andrással folytatott beszélgetéseink alapján.

Rendszerváltás pelenkában

A Momentum elnöke az Y-generáció tagja. Hogy ez mit jelent? A rendszerváltozás évében, 1989-ben született, azaz egyéves volt, amikor a fiatal demokrata Orbán Viktor, Kövér László és Deutsch Tamás 1990-ben parlamenti képviselő lett. Antall József halálakor óvodába, Horn Gyula és Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején általános iskolába járt. Amikor 2008-ban a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, addigra Gyurcsány Ferenc és kormánya a vizitdíjas népszavazás hatására tulajdonképpen megbukott, és onnantól az SZDSZ-nek is vége volt.

Az egykori liberális pártról nem is tud sokat, mert mire politikailag érdeklődővé vált, addigra az SZDSZ-ből már nem maradt semmi.

Arra emlékszem, hogy az SZDSZ nálunk inkább szitokszó volt a családban, ahol szinte mindenki velejéig fideszes volt, és én is ebbe nőttem bele

– meséli magáról Fekete-Győr András. A családi asztalnál inkább féltestvére védte az akkori kormányt, apjuk pedig vehemensen képviselte a másik oldalt. Leginkább ezekre a vitákra emlékszik abból az időből. Meg arra, hogy nem indulatok, hanem érvek és ellenérvek csaptak össze.  Több interjúban elmondta már, hogy 2010-ben ő is a Fideszre szavazott. Aztán nagyon hamar kiábrándult a pártból. „Ahogy apám annak idején lázadásból más utat választott, mint Heves megyei tsz-elnök nagyapám, ez a fordulat nálam is bekövetkezett, de ezután még évekig apolitikus voltam.”

Apja 1993 óta dolgozott az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA) ügyvezetőigazgató-helyettesként, 2010 júniusától az alap megbízott, majd kinevezett ügyvezető igazgatója lett. Jómódban éltek, de nem számítottak gazdagnak. Fekete-Győr András a solymári két tannyelvű általános iskolába járt, így hamar megtanult felsőfokon németül és angolul. Később középiskolásként részt vett több hónapos külföldi nyelvtanfolyamokon, és emellett alapfokon franciául is megtanult. De nem eléggé. Barátnője ugyanis francia, közvetítő nyelvként mégis a németet használják egymás között. „Ez egy elég fura német, hiszen egyikünk sem anyanyelvű. Ez a mi németünk, amit én például a klasszikus magyar hangsúlyozással beszélek.” Már általános iskolás korától focizott egy egyesületben Pilisszentivánon, majd a Hidegkúti HSC-ben. Miután apja is úszott, neki is járnia kellett, de azt nem szerette, később röplabdázott is. 

„A gimiben a menők közé számított” – mondta róla egy egykori diák. A budai Vár alatti, máig konzervatívnak számító Toldy Ferenc Gimnáziumban basszusgitározott egy iskolai zenekarban, és többször fellépett az iskolai színjátszókörrel. Nem volt nagyszájú srác, de a lányoknak így is bejött. Egy szintén a Toldyba járó lány szerint azért, mert hasonlított Adam Levine-ra, a Maroon 5 énekesére. „Őrült humora van, teljesen kiszámíthatatlan okos poénokkal, tájékozott és művelt, olyan, aki tudatosan építi az életét” – jellemezte egy másik ismerőse, akivel régebben sokat buliztak együtt. Mostanában ez már ritka. A Momentum elnökének ritkán van szabad hétvégéje. Ilyenkor sportol, társasjátékozik, vagy a barátokkal dumálja meg a hetet, de leginkább a barátnőjével tölti az időt. A zenét most is szereti. Utoljára karácsonykor volt a barátai által alakított Metrosection koncertjén.

Megvilágosodás Párizsban

Az iskolában leginkább a történelmet szerette, szabadidejében történelmi regényeket olvasott. Emellett az irodalom, az angol és a színjátszás érdekelte, ezekben volt jó. Amikor pályaválasztásra került a sor, a Közgáz és a jog merült fel opcióként – jelentős részben a családi hagyományok miatt, miután anyai ágon ügyvéd és jogászprofesszor rokona is van. Szülei végül azzal győzték meg, hogy a jogi pályán színészi ambícióit is kiélheti, így az érettségi évében felvették az ELTE jogi karára. Politikusként most sokat köszönhet annak, hogy a ELTE-n bekapcsolódott az egyetemi perbeszédversenyekbe. Később ő volt az ELTE-csapat érvelője a hongkongi és a bécsi nemzetközi versenyen is, ahol angolul kellett bonyolult jogi kérdésekről vitáznia. Hongkong más szempontból is meghatározó volt: megismert egy szingapúri lányt, nagy szerelem szövődött köztük, aki aztán eljött hozzá Magyarországra is. 

Tanulmányai közben Erasmus-ösztöndíjjal két szemesztert járt a heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetem jogi karára. Az egyetem közben 2013-ban a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodánál volt pár hónapig gyakornok, ami az akkor még párizsi nagykövet, azóta már igazságügyi miniszter Trócsányi Lászlóhoz kötődött (Trócsányi László 2000 óta nem vesz részt az iroda tevékenységében, de neve és tulajdonrésze megmaradt, az iroda pedig komoly állami megbízásokat teljesít azóta is). A neves ügyvédi irodába nem úgy került, hogy apja felhívta egy ismerősét protekcióért. Maga adta be életrajzát. Szerinte a nyelvismerete, az angol nyelvű perbeszédversenyeken elért eredményei és külföldi tapasztalata miatt vették fel. Itt azonban hamar rájött, hogy az ügyvédi és jogtanácsosi pálya nem neki való.

2014-ben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál (ICC) volt szakmai gyakorlaton, 2015-ben Budapesten a General Electricnél dolgozott követelésrendezőként. Jogi diplomáját 2015-ben kapta meg. Saját bevallása szerint egész pontosan 2014. január 15-én történt meg nála a politikai fordulat. Hét négyzetméteres párizsi szobájában egy Index-videót nézve döbbent rá arra, milyen reménytelen is az MSZP–Együtt–DK-PM–Liberálisok által akkor összekovácsolt „kormányváltó összefogás”. Ekkor döntötte el, hogy hazajön, és létrehoz egy új generációs politikai közösséget, majd pedig egy pártot, ami a vállalhatatlan kormánnyal és a vállalhatatlan ellenzékkel szemben is alternatívát nyújt.

Az is világossá vált számomra, hogy nem szabad betagozódni sehova, létre kell hozni a saját szervezetünket. És újra kell definiálni Magyarországon a politikus fogalmát is, hogy az ne korrupciót, hanem a közösség ügyeiért felelősséget vállaló embert jelentsen.

Nem tetszik a rendszer? Dumáljunk!

„Nagyon tudatosan jött haza politizálni. Sokan azt gondolják, nincs meg benne a kellő alázat, de ez abszolút nem így van. Mindenkit meghallgat maga körül, és figyel is arra, amit mondanak. Klasszikus optimista, jó érzés a közelében lenni” – írta róla egy régi ismerőse. 2014-ben olyan embereket keresett meg, akik hozzá hasonlóan fiatalok, de nem akarnak multiknál dolgozni, külföldre menni, hanem felelősséget éreznek Magyarországért.

A Momentum létrejöttét fiatal értelmiségi baráti társaságokban folyó beszélgetések előzték meg. Az egyik ilyen volt például a Március 17. Kör, amiben még Fekete-Győr András nem vett részt. Ő egy másik, 9 fős társaságot hozott létre ismerősi köréből, amiben néhány egykori toldys diák mellett ELTE-s jogászok is voltak, köztük Bibó szakkollégisták is. A KétezertizenX nevet vették fel, mert még nem tudták eldönteni, hogy a 2018-as választásokat vagy a 2019-es EP-választást vegyék-e célba. Több beszélgetést az ő lakásán tartottak, de találkoztak néhányszor a Bibó szakkollégiumban is – ott, ahol húsz évvel azelőtt a Fidesz alapítói ültek össze. Fekete-Győr Andrást nemcsak kinézete miatt hasonlították már többször a fiatal Orbán Viktorhoz, de neki ez nagyon nem tetszik:

Mindegy, hogy ki volt Orbán Viktor 1989-ben, én most nem szeretem őt. Elárulta a rendszerváltást, öncélúvá és képmutatóvá vált a politikája.

Ezek a körök még úgy szerveződtek, hogy „Haver vagy? Nem tetszik a rendszer? Akkor gyere, dumáljunk!” – mondta egy aktivista. Többen úgy emlékeznek, hogy Fekete-Győr András volt az, aki meg tudta mozdítani ezt a dolgot. Ő mondta ki, hogy „jó, de akkor tényleg csináljunk is valamit”. Mások is úgy látják,  hogy Fekete-Győr egyik erőssége, hogy tud motiválni, ösztönözni embereket. Szinte bármit fel tud vezetni úgy, hogy fontosnak, érdekesnek, pozitívnak tűnjön.” A kezdetektől úgy állt a dologhoz, hogy nem lehet elfogadni egy százalék esélyét se annak, hogy ne sikerüljön a dolog. Az aláírásgyűjtésnél is voltak olyan hangok, hogy már azzal elégedettek lehetnének, ha 30 ezret sikerül összegyűjteni, de ő váltig állította: ha jól szervezik meg, biztos meglesz több mint 138 ezer.

A német példa

2014–2015-ben elsősorban a politikai közösség, a hálózat kialakításán dolgoztak. Előadásokat, nyári táborokat szerveztek, amelyeken egyre többen voltak. 2015 végén döntötték el, hogy egyesületté alakulnak. Fekete-Győr András ezután megint külföldre ment, hogy jobban megismerkedjen a politika világával. 2015–2016 között Brüsszelben az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál szerzett tapasztalatot, majd elnyert egy Bundestag-ösztöndíjat Berlinbe. Elsősorban a kormánypártokhoz, a CDU–CSU-hoz vagy az SPD-hez szeretett volna kerülni, végül Hans-Peter Friedrich EU-politikáért felelős CDU–CSU frakcióvezető-helyettes irodájában kapott gyakornoki helyet. „Eleve szeretem a német kultúrát és attitűdöt.

Azt láttam, milyen jól tud működni az a politika, ami nem a napi érdekekről vagy a bulvárról szól, hanem hosszú távú gondolkodás és kompromisszumok jellemzik

– mondta erről az időszakról. Politikusi példaképe nincs is, mert nem személyekben gondolkodik, hanem rendszerekben. A kompromisszumra és konszenzusra törekvő német politikai kultúra számára az irányadó, amelyet nem ideológiák uralnak, hanem össznemzeti célok és feladatok. A személyek csak a körítés.

2016 tavaszán alakult meg a Momentum Mozgalom mint egyesület, a fiatal „politikai árvák szervezete”. A névválasztásnál a másik variáció a Millenium volt, de azt túl avíttnak találták, jobbnak látták a lendületre, a mozgató erőre utaló elnevezést. Fekete-Győr András 2016 nyarán tért vissza Berlinből, ahol a rendkívüli tisztújításon másnap őt választották meg elnöknek. 2016 novemberében az egyik tag vetette fel, hogy érdemes lenne első ügyként az olimpiára koncentrálni. Ez már korábban is felmerült, de a 2016-os riói olimpia után közvetlenül nem lett volna bölcs dolog előállni ezzel. 2016 novemberében azonban eljött az idő: Erdély Katalin, az Átlátszó újságírójának olimpiáról szóló népszavazási kérdését ugyan hitelesítette a Fővárosi Választási Bizottság, de a jogerős döntésről szóló levelet már úgy kapta meg, hogy addigra 9 nap eltelt az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló időből, ezért már inkább át sem vette az íveket. Ezután adta be Fekete-Győr András a saját népszavazási kezdeményezését.

Tesztelték, ki álljon a média elé

A 2017 elején kezdődő Nolimpia-kampányra készülve belső körben kőkeményen tesztelték, ki képviselje a nyilvánosságban az akciót a mozgalom arcaként. A jelölteket olyan emberekkel ültették le, akik nehéz, kínos, provokatív kérdéseket tettek fel nekik. Néhány ember nem állta ki ezt a próbát.

Fekete-Győr András régi ismerősei, akik meglátták őt nyilatkozni az olimpiáról, nagyon meglepődtek. A legtöbben ugyanis inkább csendes, visszahúzódó embernek ismerték. Volt, aki 2011-ben egy amatőr csapatban focizott együtt vele. „Abból az időből csak egy kedves, udvarias, korrekt, srácra emlékszem, de egyetlen egy sztorit nem tudnék feleleveníteni róla. Ezért is lepett meg, hogy milyen jó beszédet tartott, amikor leadták az aláírásgyűjtő íveket" – mondta egy egykori csapattárs. Fekete-Győr már általános iskolás korától focizott egyesületben, főként középpályásként. És hogy hogy játszik? Az egykori sporttárs szerint az amatőr bajnokság szintjén technikás játékosnak számított, „jó volt a cselezési technikája, amit néha túlzásba vitt, és akkor már kontraproduktívvá vált”, de ebből senki ne vonjon le messzemenő politikai következtetéseket.

Balos? Jobbos?

A Momentum elnökének politikai nézeteit az őt ismerők apró mozaikokból próbálják összerakni. Van, aki szerint egyszerűen libsi, és sokkal jobb lenne, ha ezt felvállalná. „Nem kellene szégyenkeznie ezért, bármennyire is megpróbálja ezt a fogalmat szitokszóvá tenni a kormánypropaganda. Más úgy írta ezt le, hogy a kollektív, közösségi felelősségérzet fontos neki, emiatt esetleg hazai skatulyákban gondolkozva balosabb... de például a globalizáció kérdésében kevésbé szkeptikus az átlagnál, mivel a saját bőrén tapasztalta meg annak rengeteg előnyét. Egy másik jellemzés:

Türelmes, de helyzetkihasználásra törekszik, szóval talán van benne egy kis konzi mérsékletesség, nem is tartozik a rendszeresen radikális álláspontokat képviselő tagok közé.

Egy másik forrásunk is azt mondta: vannak a Momentumban nála sokkal liberálisabb arcok, hozzájuk képest Fekete-Győr András inkább konzervatív liberális, aki a polgári értékeket és a nemzeti retorikát is komolyan gondolja, van szociális érzékenysége. Fekete-Győr András magát leginkább konkrét ügyek mentén tudná definiálni. Olyan társadalomban gondolkozik, amelynek a legszélesebb rétege vállalkozó szellemű, jó oktatást kapott emberekből áll. Természetesen mindig lesznek szegények, de ezek az emberek mind egy közösség tagjai, aminek vannak szabályai, amihez alkalmazkodni kell, és ami a jómódúak részéről is felelősséggel jár. Hisz a szabályozott versenyben, az ember szabadságában és a globalizációban is, mert a világban nemcsak Magyarország nem tudna egyedül boldogulni, de az USA és Kína sem. 

Fiatalok, naivak

Egy, a Momentum tagjait és a mozgalmat is ismerő forrásunk szerint nemcsak Fekete-Győr Andrásra, az egész Momentumra igaz lehet, hogy idealisták és naivak. Ez mindenkivel így van, amikor belép a politika világába. Ezek az emberek jó családokból származnak, jó gimnáziumokban tanultak, külföldön jártak egyetemre és ott is dolgoztak. Forrásunk jellemzése szerint ez a társaság szociokulturálisan mégis más mint „a radnótis-AKG-s vonal”. Informátorunk meg is lepődött: Amikor láttam az aláírásgyűjtő ívek leadását, az olyan volt, mint egy toldys érettségi találkozó.” Fekete-Győr András szerint ez a jellemzés nagyon fals. Valóban vannak toldysok is a Momentumban, de a kör ennél jóval szélesebb.

A most még kiforratlan Momentum politikai arcélét még nehezebb meghatározni. Az biztos, hogy a tagok igencsak széles palettán helyezkednek el ebben a tekintetben. „Vannak nagyon balos és nagyon jobbos tagjaink is, de ez főleg gazdasági értelemben értendő, például a nagyobb állam vagy a kisebb állam kérdésében – mondja Fekete-Győr András. Hogy mindez mennyire lesz egyben tartható, az elnök szerint majd konkrét ügyeknél dől el. Biztos nagyon nagy vitáink lesznek, de bízom benne, hogy megtaláljuk a közös nevezőt. A fő cél most az, hogy a Momentum erősödjön és egyben maradjon.”

A mozgalom most vidéken akar terjeszkedni. Előbbi forrásunk rosszmájú megjegyzése szerint ez lesz az igazi tűzkeresztség. Vajon hogyan fogadják vidéken ezeket az embereket? Egy szabolcsi faluban ugyanis semmit sem ér, ha valaki Oxfordban tanult, és Brüsszelben vagy Londonban dolgozott. Mit fognak tudni mondani ezeknek az embereknek? 

Fekete-Győr András ettől sem tart, és ezt a meglátást sem tartja igaznak. A Momentum tagjainak többsége ugyanis vidéki gyökerekkel bír. Onnan származnak, onnan kerültek budapesti egyetemekre. Közülük sokan még a belső beszélgetésekben is le szokták oltani „a budai zsúrfiúkat” egy-egy ügyben. Fekete-Győr András szerint viszont aki Budapesten született, jómódú családban nőtt fel és külföldön tanult, annak nem szabad emiatt szégyenkeznie. Ők épp arra szövetkeztek, hogy az így megszerzett tudást a közösség érdekében kamatoztassák. Szerinte a vidéki körútjukból is sokat fognak tanulni, új tapasztalatokat szereznek. "Én alapjáraton nagyon optimista vagyok. Kudarcok vannak és lesznek, azokból lehet tanulni. Nem tudom elképzelni, hogy ne a Momentum legyen a következő rendszerváltó erő."

És hogy hogyan képzeli el magát tíz-húsz év múlva?

Ilyeneken nem gondolkozom. Nem fontos a pozíció. Az a fontos, hogy valamit hozzátegyek Magyarország fejlődéséhez. Nagy családom lesz, állataim, és egyenes gerincem.