Kiderült, Matolcsy tényleg kamuzott a kormány elleni amerikai puccskísérletről

Semelyik magyar titkosszolgálatnak nincs saját műveletből származó információja Matolcsy György jegybankelnök összeesküvés-elméletének alátámasztására – ez derült ki az Index információi szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén, ahol a jegybankelnök súlyos vádjaira vártak egyértelmű bizonyítékokat az ellenzéki képviselők.

Ilyet azonban nem kaptak, mivel ilyenek nincsenek.

Katonai forgatókönyv? Kamu

Ahogy korábban megírtuk, Matolcsy még a február 22-i parlamenti beszámolójában többek közt arról beszélt, hogy 

• "valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára"
• "egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el".
• "egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeseink és barátaink, föl akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt".

Az MNB vezetője konkrétan az Egyesült Államokat vádolta puccskísérlettel, amit az USA budapesti nagykövetsége gyorsan visszautasított. Ezt követően ellenzéki képviselők bizonyítékokat követeltek Matolcsytól, Mesterházy Attila feljelentést tett, Molnár Zsolt (MSZP) és Szél Bernadett (LMP) pedig a nemzetbiztonsági bizottság előtt kért tájékoztatást, amit ma meg is kaptak.

Molnár Zsolt az ülést követően az Indexnek elmondta, a katonai titkosszolgálat oldaláról „se kép, se hang: cáfolat" volt a reakció, vagyis semmiféle információjuk nincsen Matolcsy állításának alátámasztására. Márpedig a jegybankelnök a beszédében „titkosszolgálati és katonai" forgatókönyvre hivatkozott – utóbbival tehát Matolcsy egészen biztosan nem mondott igazat.

Titkosszolgálati forgatókönyv? Nincs rá saját információ

És az előbbivel sem igazán, de ezt a szolgálatok próbálták elkenni.

Bár az MTI tudósítása Molnár Zsolttól azt idézte, hogy „a katonai diplomáciai, katonai hírszerzés vonalán nem, a polgári titkosszolgálati tevékenységgel összefüggésben vannak információk, amelyek alátámaszthatják a jegybankelnök szavait", az MSZP-s politikus az Index kérdésére elmondta:

Molnár szerint a polgári szolgálatok nem mondták ki, hogy Matolcsy igazat mondott-e vagy sem, de semmilyen közvetlen és egyértelmű információval nem támasztották alá az összeesküvés-elméletét. Ehelyett a kitiltási botrány körüli, majd a brókerbotrányokkal kapcsolatos eseményeket ismertették úgy, hogy ezeket „akár úgy is lehessen értelmezni", ahogy Matolcsy tette.

Molnár szerint egyébként ez a prezentáció alapos volt.

A kormánypárti képviselők az ülést követően nem támogatták, hogy külön vizsgálóbizottság álljon fel azért, hogy Matolcsy kijelentésének valóságtartalmát alaposabban is átnézze. Molnár és Szél Bernadett szerint is Matolcsynak meg kellene jelennie a bizottság előtt, de a fideszes Németh Szilárd és a kormánypárti többség ezt nem támogatja, így nem is lesz belőle semmi. Ez már csak azért is érdekes, mert a nyilvánosság előtt a Fidesz több vezető politikusa, köztük maga Orbán Viktor is hasonló vádakat fogalmazott meg az előző amerikai demokrata vezetéssel szemben. Az állítólagos amerikai beavatkozási kísérlet, sőt puccskísérlet alaposabb vizsgálatát mégsem forszírozzák.

Molnár Zsolt az Indexnek azt mondta, érzése szerint Matolcsy kijelentése szándékos volt, „nagyon jól jön a mai hatalomnak, hogy erről beszélünk", és a figyelemelterelésre tökéletesen alkalmas.

Kémelhárítókkal vette körül magát Matolcsy

A jegybankelnök vonzódása a kémkedés világához nem újdonság: tavaly írtunk róla, hogy a jegybank leigazolta Göbölös Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) előző főigazgatóját (2012-2015) valamint Görög Sándort, az AH volt műveleti főigazgató-helyettesét, aki a Katonai Biztonsági Hivatalnak (KBH) volt azt megelőzően igazgatója. Az MNB Biztonsági Zrt. pedig Dobra Tibort, az AH egykori jogi igazgatóját vette fel alkalmazásba. 

A Matolcsy által hivatkozott „puccskísérlet" időszakában, 2014-15-ben tehát a később már neki dolgozó Göbölös vezette a magyar kémelhárítást. Kérdés tehát az is, a jegybankelnök például tőle milyen információkhoz juthatott hozzá, és ehhez miféle jogosultsága volt, ha ez tényleg megtörtént.