György
2 °C
15 °C

Mészáros Lőrinc nem tud könnyebben luxusvillát építeni

9538 Budapesten az osszel a Gellert hegy es kornyeke
2017.03.01. 00:14

Amikor egy 20 éves törvényt jelentősen átírnak, aztán a hatályba lépést követő egy év alatt még ötször jelentősen módosítanak rajta, majd kiderül, hogy a következő évben újra egy nagyot tekernének rajta, két dologra lehet gondolni: vagy az első módosítás volt teljesen előkészítetlen, vagy erős lobbierejű emberek rángatják a jogalkotást.

Az Index is beszámolt arról a hétfői törvénymódosító javaslatról, ami a 300 négyzetméter feletti lakóingatlanok építési adminisztrációját könnyíti meg. A Miniszterelnökség által benyújtott javaslat értelmében az építkezések megkezdéséhez hatósági engedély helyett elég lenne egy egyszerű bejelentés.

A módosítást a sajtó azután vette észre, hogy az LMP-s Sallai Róbert Benedek, a parlament zöldbizottságának elnöke a Facebook-on közleményt adott ki róla, miután a bizottság fideszes tagjai az ellenzéki tiltakozás ellenére támogatták a javaslatot. Nem csoda, hogy a Sallai posztjáról elsőként beszámoló 444-nek azonnal a vagyonát tíz év alatt megezerszerező Mészáros Lőrinc, és egyik cégének problémás gellérthegyi luxusvilla-építése ugrott be, majd ezt az Index is átvette.

A javaslat azt jelenti, hogy az egylakásos lakóépületeket (tehát a családi házakat) mérethatár nélkül lehet majd egyszerű bejelentéssel megépíteni, miután egy tavalyi módosítás a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanokra ezt már lehetővé tette.

A mérethatár eltörlése lényegében azt eredményezi, hogy

akinek van telke és pénze, nyugodtan elkezdhet építkezni, nem kell várakoznia az építési engedélyre.

Az előzetes kontroll megszűnése azonban nem jelenti azt, hogy az építkezés fölött megszűnne a hatóság felügyelete: a hatóság utólag vizsgálja, hogy ami épült, az megfelel-e az előírásoknak.

A logika az, hogy

az építtetőnek a saját érdeke, hogy ne öljön vagyonokat egy olyan házba, aminek a használatba vételére nem fog engedélyt kapni.

Az Indexnek az Építési Jog szakportál szerkesztője, Jámbor Attila ügyvéd, egyetemi oktató elmondta, hogy a könnyítés valójában látszólagos. Az új rendszer sarokpontja, hogy az építtetőnek egy tervezővel az engedélyezésinél sokkal részletesebb – és drágább – kivitelezési dokumentációt kell készítenie arról, hogy pontosan mi fog épülni, és azt fel kell töltenie az online építési naplóba, amire az építésfelügyeleti hatóság rálát. 15 nappal a feltöltés után el lehet kezdeni építkezni.

A törvényjavaslat arra is kitér, hogy az egyszerűsítés kizárólag azokra a természetes személyekre vonatkozik, akik saját maguknak építenek lakást. Az ingatlanfejlesztő cégek tehát nem élhetnek a lehetőséggel. A kész épületet viszont később el lehet adni, tehát a rendszer tervezett korlátozása kijátszható.

A jobbikos Hegedűs Lorántné be is nyújtott egy módosítást: tíz éves elidegenítési tilalmat vezetne be a 300 nm-nél nagyobb, egyszerűsített eljárással épített lakóházakra. Azonban ez meglehetősen életszerűtlen, hiszen bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor kénytelen eladni a házát.

A módosítás tehát, bár jól hangzott, de a találgatásokkal szemben

nem a Gellérthegyen luxusvillákat építő és engedély nélkül fákat kivágó Mészáros Lőrinc-cég érdekeit szolgálja.

Már csak azért sem, mert a módosítás nem visszamenőleges hatályú, a már zajló eljárásokra a bejelentéskor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

A módosítás nem csak új épületekre, hanem meglévő – nem műemlék – társasházak bővítésére is kiterjed: a javaslat indokolása szerint a jogalkotó kifejezett célja a társasházi lakások bővítésének egyszerűsítése.

Az egyszerűsítési eljárás következménye, mondta az Indexnek Jámbor Attila, hogy a szomszédokat valóban nem kell bevonni az engedélyezési eljárásba, hiszen nincs is hatósági eljárás. Azonban ha az építkezésből kifolyólag (például a panoráma, az intim terek vagy a benapozás csökkenése miatt) káruk származik,

a szomszédok továbbra is felléphetnek kárigénnyel, tehát az építtetőnek érdemes idejekorán felvenni velük a kapcsolatot.

Bonyolultabb a helyzet a településkép-védelemmel. Jámbor szerint a törvény tavaly változott, de csak az év végén született meg az a kormányrendelet, mely alapján elkészíthetők a helyi településképi rendeletek. Addig lényegében egy joghézagos állapot áll fenn: az építtetők kénytelenek informális úton, például a főépítésznél tájékozódni, hogy településkép-védelmi szempontból mire kell figyelniük.

Nem igaz ugyanakkor, hogy az egyszerűsített eljárással épülő házak esetében a természetvédelmi vagy például a régészeti követelményekre vonatkozó előírásokat ne kéne betartani: az ezeket szabályozó törvényeket a mostani módosítás nem érinti, és ezeket az anomáliákat a 2016. májusi módosítás már rendezte.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997-es törvényt a 2016 január 1-én életbe lépett változások óta tavaly már ötször módosították. A változások miatt, az egységes joggyakorlat mielőbbi kialakulása érdekében Jámbor Attila pár hete 12 kérdést kérdést küldött a Miniszterelnökségre, de egyelőre nem kapott rájuk választ.