Vendel
5 °C
20 °C

Kilencosztályos iskola lesz és radikálisan új alaptanterv

2017.03.07. 13:06 Módosítva: 2017-03-07 16:27:34
A tervek szerint 2019-től kilencosztályos általános iskolát vezetnének be Magyarországon, az eddigi Nemzeti alaptantervet pedig radikálisan újragondolják, jelentette be a köznevelési kerekasztal ülése után Palkovics László oktatási államtitkár. Palkovics szerint ezekről a tervekről a múlt héten már a kormányt is tájékoztatták, amely rábólintott az elképzelésekre, de még sok részletet kell tisztázni.

A tervek röviden:

  • Kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését tervezi a kormány. A plusz évfolyamot az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására hoznák létre 2019-től.
  • Teljesen újragondolják a Nemzeti alaptantervet (NAT). Ennek középpontjában a lexikális ismeretek mellett a használható tudás, a gyermekek érzelmi és értelmi fejlődése, a most tantárgyakra szétbontott ismeretek összekapcsolása áll.
  • A NAT-ról szakmai vita indul, minden érintett véleményére kíváncsi a kormány. 
  • Az új tervekhez iskolabővítésekre és több pedagógusra lesz szükség. Átalakítják a pedagógusképzést és a pedagógus-továbbképzést.

Az oktatási államtitkárság és a köznevelési kerekasztal az elmúlt hónapokban elemezte a lesújtó magyar PISA-eredményeket, a szintén nemzetközi TIMSS-mérés és a magyar kompetenciamérés tanulságait. Erről jelentést készített a kormánynak. Ezek alapján készült új koncepció a magyar oktatás minőségének javítására. 

A tervek szerint a kilencosztályos iskola plusz évfolyamát az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására hoznák létre, ahol felkészítenék a gyerekeket a hatékony tanulásra, hangzott el a köznevelési kerekasztal ülése után. Ezt természetesen felmenő rendszerben vezetnék be, így legkorábban a 2019-ben iskolába lépő korosztályra vonatkozna. 

Ehhez új tantermekre, iskolabővítésre és több pedagógusra lesz szükség, ami többletköltségeket is igényel. Palkovics László azt mondta: szeretnék 2019-ben bevezetni az új struktúrát, de csak akkor, ha ehhez minden feltétel megvan, mert nem szeretnének káoszt az oktatásban. A kilencosztályos iskolák ötletéről itt írtunk bővebben.

Nemzetközi mérések alapján jutottak arra, hogy a gyerekeket a legjobban 3–12 éves koruk között lehet fejleszteni. Ebben a szenzitív korban képesek elsajátítani a későbbi tanuláshoz szükséges alapkompetenciákat. Ekkor van lehetőség az olvasási, írási és számolási képességek elmélyítésére, ami minden későbbi tanulás alapja.

A kilencedik évfolyamot azért nem érdemes az iskoláskor végére tenni, mert „aki addig nem tanult meg írni-olvasni-számolni, az már akkor sem fog” – mondta Csépe Valéria pszichológusprofesszor, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. A miniszteri biztos szerint az első plusz iskolai év nem „átmeneti tároló”, nem szeretnék sem -1., sem nulladik évfolyamnak nevezni. Itt lehet a gyerekeket megfelelően megismertetni a számfogalmakkal, az írás alapjaival, ekkor lehet fejleszteni a tanuláshoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi, emlékezeti vagy magatartásszabályozó képességeiket. 

Az Index kérdésére Palkovics László azt mondta:

meg kell vizsgálni, hogyan érinti a plusz egy évfolyam a most 16 éves korig tartó tankötelezettséget.

Az államtitkár szerint azt is vizsgálják, ez milyen változást jelent a középiskolák, a felsőoktatás és a munkaerőpiac számára.

Teljesen újragondolják a Nemzeti alaptantervet

Az iskolai oktatás alapját jelentő, a minden iskolában elsajátítandó közös tudásanyagot meghatározó Nemzeti alaptantervet nem toldozgatni szeretnék, hanem alapjaiban újragondolni, mondta Csépe Valéria. Ehhez figyelembe vették azokat a sikeres nemzetközi példákat, amelyek összeegyeztethetők a hazai tradíciókkal is. „Megváltozott a környezet, amiben a gyerekek felnőnek és amiben később dolgoznak, ezért új szemléletű tantervre van szükség. A mostani alaptanterv rendszerében és tartalmi illeszkedéseiben komoly hiányosságok vannak” – mondta a professzor.

A Csépe Valéria által elmondott alapelvek az új NAT-ról röviden:

  • Az alaptantervben nem a minél több ismeret elsajátítása lesz a lényeg, hanem a tanuláshoz és a későbbi munkához szükséges kulcskompetenciák (például az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák vagy a digitális írástudás) kialakítása.
  • A NAT középpontjában a gyermek áll. Az alaptantervnek a gyerekek érzelmi és értelmi fejlődését kell szolgálnia. A pedagógusnak ezt a folyamatot kell segítenie.
  • Át akarják lépni a tantárgyak szigorú kereteit, ezért műveltségterületekben gondolkodnak. Gyakorlati szemmel és az ismeretek alkalmazhatóságát figyelembe véve komplexebb szemléletben tervezik át a tananyagot. Arra próbálják megtanítani a gyerekeket, hogy egy-egy probléma vagy jelenség értelmezésekor tudják mozgósítani a különböző órákon tanultakat.
  • A kilenc évfolyamos iskola nem több tananyagot jelent. A tananyagot át kell szervezni az életkori sajátosságoknak, a gyermekek érdeklődésének megfelelően. Mindez lehetőséget ad az ismeretek és a képességek elmélyítésére. 
  • Nem a tankönyv az egyedüli forrása a tanulásnak: erősíteni kell a számítógép-alapú oktatást és mérést.  
  • Erősíteni kell az életvezetési képességeket (life skills).
  • Időt és lehetőséget kell adni a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek kibontakoztatására.

Csépe Valéria külön hangsúlyozta: a Nemzeti alaptanterv megújítását alapvetően szakmai kérdésként fogja fel. Minden érintett véleményét szeretnék kikérni. Fontosnak nevezte azt is, hogy az újítások csak úgy vezethetők be, ha erről a pedagógusokat is meg tudják győzni. A professzor azt mondta:

Látom a támogatást, értem és érzem az ellenállást. Minden szakmai vitának állok elébe. 

Javítják a pedagógusképzést

Mindehhez új szemléletű pedagógusképzésre és -továbbképzésre lesz szükség, mondta Sipos Imre a tanárképzésért felelős miniszteri biztos. Jobban össze kell hangolni az óvópedagógusok és az alsó tagozatos tanítók, illetve az általános iskola felső tagozatán és a középiskolákban dolgozó tanárok képzettségét. A tanárképzésben fontos szempont lesz a gyakorlati, élményszerű tanítási módszerek elsajátítása. A továbbképzéseket a felsőoktatási intézményekhez szeretnénk telepíteni.

Civilek: Nem volt egyeztetés

A NAT koncepciójának átalakítását már tavasszal bejelentették, azonban a munkálatokról a mai napig semmilyen információ nem szivárgott ki, közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). A CKP-hez csatlakozott 59 szervezet egyikéhez sem érkezett megkeresés a kormány részéről, így nem kérték fel az együttműködésre az osztályfőnökök, magyartanárok, történelemtanárok, könyvtárostanárok, nyelvtanárok, nevelési tanácsadók, szakképzésben dolgozók, SNI-s szülők, roma gyerekekkel foglalkozók, pedagógiai szakértők egyesületeit.

Hiába ígéri az Emmi, hogy a most nyilvánosságra kerülő tervezetet társadalmi vitára bocsátják, ha a koncepcióról magáról nem volt vita, írja a szervezet. „Az »egyeztetés« ebben a közoktatás szempontjából alapvető kérdésben is a NER-ben saját maga hazug karikatúrájává vált folyamatot jelenti: a kész anyagot lehet véleményezni, és ha szerencsénk van – ilyen ritkán szokott lenni –, valamilyen részletkérdésben változtatást lehet elérni” – olvasható közleményükben.