Jusztina
11 °C
22 °C

Öt súlyos adat Orbán illiberális államának működéséről

D NOE20131217010
2017.03.09. 17:07

A 2010-es kormányváltás óta számos kritika érte Orbán Viktor rendszerének jogalkotói tevékenységét, eddig azonban kevés olyan kutatás készült, amely a magyarországi demokrácia gyakorlati, mindennapok során tapasztalható változásait vizsgálta. Ezt a hiányt kívánja pótolni a berlini székhelyű Democracy Reporting International (DRI) nevű szervezet ma megjelent kutatása, amely öt területen vizsgálta a magyar állam működésén végrehajtott illiberális fordulat eredményeit. (A teljes, 15 oldalas jelentést itt magyarul is elolvashatják.) 

1. Az Alkotmánybíróság a kormánynak kedvező ítéleket hoz

"250 százalékkal nőtt a politikailag érzékeny ügyekben a kormány számára kedvező alkotmánybírósági döntések aránya" - így foglalja össze a DRI az Alkotmánybíróság gyakorlatában bekövetkezett változásokat. Az AB kiemelt ügyeit az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vizsgálta a DRI-nek, előbbi elnöke Majtényi László, aki jelenleg a baloldali ellenzék köztársasági elnök-jelöltje. 

A kutatás felidézi, hogy 2010 után a Fidesz megváltoztatta az alkotmánybírák parlamenti jelölésének szabályait, és míg előtte frakciónként egy tagja volt a jelölőbizottságnak, a kormányváltás után a pártok erőviszonyainak megfelelően kaptak helyet a frakciók. Ez pedig azt jelentette, hogy a korábbi konszenzusra épülő rendszer helyett a Fidesz egyedül is jelölhet tagokat az AB-be. 

2. Soha ennyi magyar nem keresett jogorvoslatot Strasbourgban

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) beadott magyarországi keresetek száma 2010 és 2016 között 1177 százalékkal növekedett. Az EJEB folyamatban lévő ügyei között 2010-ben még csak 1,2 százalék volt a hazai kereset, tavaly már 11,2 százalék. 

Ez azt jelenti, hogy az EU tagországaira vetítve Magyarországról érkezik a legtöbb beadvány a bírósághoz. 2015-ben 12 esetben marasztalták el az országot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. cikkének megsértése, vagyis a hatékony jogorvoslat hiánya miatt. Jogorvoslat tekintetében ezzel az Európa Tanács 47 tagországa közül Magyarország bekerült a három legrosszabbul teljesítő közé.

3. A közmédia gyakorlatilag teljesen a kormány szócsövévé vált 

A médiatörvény szerint elfogulatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatást kellene nyújtani a közmédiának, azonban a 2016-os őszi kvótanépszavazási kampány során a DRI és a Mérték Médiaelemző Műhely arra a megállapításra jutott, hogy

az M1 a témával foglalkozó műsoridejének 95 százalékában a kormány álláspontját támogatta. 

A kutatás megjegyzi, hogy ez az eredmény összhangban van az EBESZ 2014-es országgyűlési választások előtti kampány idején végzett vizsgálatával. Akkor az M1 a vonatkozó műsoridejének 84 százalékában negatív színben tüntette fel az ellenzéki összefogást, míg a Fidesz számára kedvezőtlen hírek csak a műsoridő 5 százalékát kapták. 

4. Sokkal többe került a kvótanépszavazás, mint a Brexit-kampány

A DRI szerint a tavaly őszi menekültügyi népszavazást végig "az alkotmányellenesség gyanúja lengte körül", mivel a magyar alaptörvény szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Ehhez képest a kormány  9,8 milliárd forintot fordított csak kampányra, ami közel háromszorosa annak, amennyit az összes parlamenti párt költött hivatalosan a 2014-es országgyűlési választások előtt erre a célra. 

Még durvább, hogy a 9,8 milliárd közel kétharmada annak, amennyit a brit pártok és a brit kormány a Brexit-népszavazás előtt kampányra költött. Összességében a Brexit-kampány egy brit állampolgárnak 242 forintjába került, míg a menekültellenes kampány 997 forintjába került egy magyar adófizetőnek. 

5. Orbán barátai nagyot mennek a közbeszerzéseken 

A DRI a Transparency International gyűjtése nyomán arra jutott, hogy 2010 óta Orbán Viktor barátai kimagaslóan jól muzsikálnak a nagy állami közberszéseken. 2013-ban például 

négy üzletemberhez került az összes közbeszerzési forrás 11 százaléka, ami 272 milliárd forint. 

A DRI elemzése szerint ez a négy ember: Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos és Tiborcz István. A tanulmány megjegyzi, hogy mióta Simicska összeveszett Orbánnal, már nem nyer annyi közbeszerzést, viszont a másik három ember 2014 óta jobban teljesít a közbeszerzéseken, mint korábban.