Forradalmi zöldségturmix a Városligetben

Az elmúlt hónapok politikai sikertörténete egyértelműen a semmiből feltűnt Momentum Mozgalom, amely ügyesen témát választva és jól kampányolva a tél közepén is sikeresen gyűjtött össze elegendő aláírást a budapesti olimpia megakadályozására, és mérte ezzel az elmúlt évek talán legfájóbb vereségét a Fideszre. Március 15-e egy új, feljövőben lévő fiatal, generációs politikai pártnak, ha mégoly közhelyes is, de a lehető legkönnyebb öndefiníciós és igazodási pont.

Ehhez képest a Momentum Városligetbe szervezett piknikje nem sok forradalmi izgalmat hozott. Én délután háromtól közel három órát voltam ott, ezalatt egyetlen zenekar se lépett fel, sőt, a hangfalakból lehalkított liftzene szólt. Tényleg, ennél a Vajdahunyad vára közeli átjárójánál didzseridúzó és doboló raszta arc egyedül jobb bulit csinált.

Lehet, hogy már öreg vagyok és a mai huszonévesek mások, esetleg túl sok Critical Mass-es bringástüntetésen szocializálódtam, de valahogy azt hittem, ennél fiatalosabb lesz a dolog. Ha a momentumosok annyira komolyan veszik magukat, hogy egy városligeti piknikre se mernek rálazulni, lehet, hogy az október 23-ára beígért nagy, össznépi dzsemborijukat inkább valami konferenciaközpontba kéne majd szervezni.

Esküszöm, a leglazább az volt, hogy egy bringát jól megtekerve ki-ki magának termelhetett áramot egy zöldséges-gyümölcsös turmixhoz. A nyakamat rá, hogy akik ennyire ökók, azok este, a program végén az utolsó csikket is össze fogják szedni, ami persze, már ha így lesz, nagyon szép dolog, de valahogy nem látom Petőfit vagy Vasvárit, ahogy a 12 pont eldobált példányait szedegetik.

A pikniket jól leírja, hogy fő programként egész délután zajlott egy elég visszafogott beszélgetés, ahol az épp párttá alakuló szervezet elnökségi tagjai válaszoltak a hallgatóság kérdésére. A legnagyobb vita (már amikor épp ott voltam) azon bontakozott ki, hogy baj-e, ha a Momentum egyelőre nem mond arról semmit, hogy az állami tisztviselőknek legyen-e vagyonnyilatkozati kötelezettségük. Az elnökségi tagok (én leginkább Orosz Annát és Kádár Barnabást hallottam) egyébként szimpatikusak voltak és jól állták a sarat, de valahogy a műfaj maga, ahogy kettejüket körülállta 30-40 ember, nem sok vizet zavart.

A sátrakban további programok voltak, az egyikben például az érdeklődők Alföldi Róbert és Bródy János március 15-i, a Momentumnak címzett videóüdvözleteit nézhették végtelenítve, majd később Kornis Mihályét, aki Arany Fülemüle című versét olvasta fel...

Mivel a momentumosokat mostanában nagy divat a pénzügyekkel cseszegetni, álljon itt egy adat: a szervezők szerint az egész hóbelevanc a sátrakkal és az igényesnek tűnő színpadpadtechnikával összesen megállt másfél millió forintból.

Fekete-Győr András elnök ünnepi beszédére fél hatig kellett várni, és a meglehetősen álmoskás piknik csúcspontja épp olyan vérszegényre sikerült, mint amilyen az egész rendezvény volt. Addigra 800-1000 ember gyűlhetett össze. Hogy világos legyen, mire gondolok, ide másolom az egészet, amiből csak az időjárásra vonatkozó, spontánnak szánt megjegyzés hiányozik. Ja, és az október 23-i "nagy dobást" beharangozó – lehet, hogy Fekete-Győr is érzékelte, hogy ez a piknik most kevéssé sikerült forradalmira. 

A beszéd végén gyorsan eljöttem, mert alulöltöztem az egészet és már nagyon fáztam. Egy zenekar épp hangolt, és lehet, hogy azóta a felhevült momentumosok már Orbán Viktor a budai várban épülő palotáját dobálják kockakövekkel vagy Polt Péter legfőbb ügyészt üldözik, de nagy összegben nem fogadnék rá.

(Borítókép: Barakonyi Szabolcs/Index)