Cecília
3 °C
12 °C

Jogerősen felmentették a moszkvai ingatlanügy vádlottjait

2017.03.17. 11:23

Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) értékesítése ügyében indult perben pénteken, közölte az MTI. A táblabíróság döntésével helyben hagyta az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2015-ben bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletének érdemi részét.

A moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség (Kerki) az eladásakor, 2008-ban a magyar állam legnagyobb külföldi ingatlana volt. 17 ezer négyzetméteres volt, és 23,7 millió dollárért adták el egy Viktor Vekszelberg nevű orosz milliárdoshoz köthető offshore cégnek. A vevő nem sokkal később már ennek négyszereséért, több mint 100 millió dollárért adta tovább az ingatlant az orosz államnak. Akkor egy 108,7 millió dolláros értékbecslés készült. Az ügylet miatt Oroszországban is indult büntetőeljárás.

A magyar nyomozás 2009 novemberében kezdődött, majd három és fél év múlva, 2013 májusában emeltek vádat hét ember ellen.

  • Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával,
  • Horváthné Fekszi Márta egykori külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással,
  • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással

vádolta.

Az ügyészség szerint a szerződés miatt a magyar államnak több milliárd forint hátránya keletkezett. A nyomozók ezt azzal indokolták, hogy az épület valójában jóval többet ért, mint ami az adásvételi szerződésben szerepelt. Az is a nyomozás tárgya volt, hogy az eladási pályázat csak látszateljárás volt, a nyertesével valójában már 2005-ben volt egy előszerződés az épület eladására.

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott, köztük Morvai Attila, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt jogi és vagyonhasznosítási igazgatója, pedig erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. 

Az ügyészség szerint a szerződés miatt a magyar államnak több milliárd forint hátránya keletkezett, mert az épület valójában jóval többet ért, mint ami az adásvételi szerződésben szerepelt.

A vád szerint mindez hűtlen kezelés, illetve bűnpártolás és okirat-hamisítás volt.

Az elsőfokú per 2014-ben kezdődött. Az ügyész letöltendő börtönbüntetést kért az egykori nagykövetre, és felfüggesztett szabadságvesztést a korábbi államtitkárra, valamint az MNV megvádolt vezetőire. A tárgyaláson az ügyvédek erőteljesen bírálták az ügyészség munkáját, az eljárást koncepciós jellegűnek nevezték, megkérdőjelezték a vád törvényességét, és felvetették, hogy a vádhatóság ebben az ügyben engedett a külső befolyásnak.

Székely Árpád az elsőfokú eljárásban tagadta bűnösségét, és azt vallotta, hogy az adásvételi folyamat egy diplomáciai ingatlanok racionalizálását előíró kormányrendelet nyomán indult meg, neki pedig azt mondták a kormányban, hogy sürgős az eladás, minden fillér számít.

Végül első fokon felmentette a hét vádlottat a Budapest Környéki Törvényszék.

A mostani ítélethozatalkor Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró a több mint egyórás indoklás során kifejtette, a táblabíróság lényegében mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság jogi értékelésével.

Álláspontja szerint az elsőrendű vádlott nem volt az ingatlan vagyonkezelője, amely feltétele lenne a hűtlen kezelés bűntettének. A bíróság megállapította, a nagykövet ugyanakkor szabálytalanul járt el, amikor adásvételi szerződést kötött, noha arra nem volt jogosultsága. Ennek polgári jogi következménye volt a megkötött szerződés semmisége. A központnak csak a felépítménye volt a magyar állam tulajdona, a telek azonban az orosz államé, amely vevőkijelölési joggal is rendelkezett. Az ügyészség kifogásával szemben ezért nem állapíthatta meg a bíróság az ingatlan szabadpiaci forgalmi értékét.

Gyurisné Komlóssy Éva hangsúlyozta, egészen más körülmények között történt a továbbértékesítés, akkor már az ingatlanhoz tartozó földterület is az adásvétel tárgyát képezte, és semmilyen korlátozás nem érintette az épületet, így akkor már a szabadpiaci viszonyok érvényesülhettek.

A tanácsvezető bíró leszögezte, az ügy többi vádlottja alapbűncselekmény hiányában nem követhette el a bűnpártolás bűntettét. Ettől függetlenül is éppen a szerződés semmissége miatt folytattak le új eljárást, ekkor a szabályoknak megfelelően jártak el.

Itt olvashatja el az összes cikkünket a témában.