Új agráregyetemet akar a kormány, de nagy az ára

Elég mostoha sorsa volt az elmúlt évtizedben az 1797-ben alapított keszthelyi Georgikon Karnak. A hetvenes évektől Mosonmagyaróvárral együtt agrártudományi egyetem működött itt, 1987-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolából alakult Állattenyésztési Kar is része lett az intézménynek. A 2000-es években végrehajtott egyetemi integrációban a Veszprémi Egyetemhez csatolták, amely 2006-ban lett Pannon Egyetem. 

Most újabb átalakulás vár Keszthelyre. A kormányzati tervek szerint leválasztanák Veszprémről, elveszítené önállóságát, és egy most alapítandó agrártudományi egyetem egyik vidéki campusa lenne. A munkaanyagokban Agrártudományi Egyetem néven emlegetett új intézmény központja kormányzati forrásunk szerint nem Gödöllőn, hanem Budapesten lenne, mégpedig a Corvinus Egyetemről két éve a Szent István Egyetemhez kapcsolt budai Kertészeti és Élelmiszeripari Karon. 

A Pannon Egyetem megbolygatása és Keszthely újbóli elcsatolása azért is érdekes, mert a két évvel ezelőtt végrehajtott felsőoktatási átalakítások idején a Pannon Egyetemet még az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) is úgy emlegették, mint amelyik példaértékű módon valósította meg az integrációt és gazdaságosan működik. Az idén februárban elkészült, „A hazai agrárképzési terület fejlesztése” című kormányzati előterjesztés szerint 2014 és 2016 között a keszthelyi karon a hallgatói létszám nem csökkent, az oktató-hallgató arány jó, az első helyen ide jelentkezők száma csak 2 százalékkal, a felvett elsőévesek száma 11 százalékkal lett kevesebb. A kormányzati anyag korábbi verziója ugyanakkor azt rótta fel a karnak, hogy a mostani oktatói gárdával nem tud idegen nyelvű képzéseket tartani.  

Már csak azért is, mert a keszthelyiek szerint tényszerű tévedések szerepelnek a kormányzati előterjesztésben. Ha pedig az alapadatok sem jók, akkor a döntés megalapozottsága is kérdéses. Kész Zoltán, Veszprém független, de ellenzéki támogatással megválasztott országgyűlési képviselője fel is szólalt a parlamentben, ahol érveket sorolt az átalakítás ellen: Keszthelyt nem kellett az államnak konszolidálnia, 1500 hallgató jár oda, a kormányzat előkészítő anyagával ellentétben két idegen nyelvű képzés is van, jelentős a külföldi Erasmus-ösztöndíjas vendéghallgatók érdeklődése, az oktatók 78 százaléka pedig tudományos fokozattal bír. 

A vidéki agrárkarok közül a Georgikon rendelkezik a legnagyobb projektbevétellel: 4,3 milliárd forinttal az elmúlt hat esztendőben. A kar 95 százalék fölötti kihasználtsággal üzemel. Csak azért nem tudott az elmúlt években 30-40-nél több elsőévest felvenni, mert a kapacitás nem engedett többet.  

Veszélybe kerülhet Veszprém is

Félő, hogy a Georgikon leválasztása a veszprémi Pannon Egyetemet is nehéz helyzetbe hozná. A keszthelyi 1500 hallgató és az ottani oktatók kiválása súlyos érvágás lenne. Az egyetem elesne több, diáklétszámhoz kötődő európai uniós pályázati lehetőségtől. Szélesebb értelemben a mostani helyzet megváltoztatása súlyosan érinthetné a Veszprémben, Keszthelyen és környékén élők egzisztenciáját is, hiszen minden ilyen átalakítás óhatatlanul munkahelyek megszűnésével járhat.

A keszthelyi Georgikon Kar leválasztása veszélyezteti a Pannon Egyetem fenntarthatóságát, mondta az Indexnek Gelencsér András rektor. Az egyetem jelenleg döntően a hallgatói létszám alapján kapja az állami támogatást. Ha a közel 7 ezer hallgatóból 1500 diákot elveszítenek, az egyetem a kritikus méretre csökkenne. Ez súlyos finanszírozási kockázatot és működési problémákat idézhet elő.

Azt maga a rektor sem érti, miért van szükség erre, amikor a Pannon Egyetem az elmúlt években kiegyensúlyozottan működött, nemzetközi rangsorokban is jegyzett, erős kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkező intézménnyé vált. Több más intézménnyel ellentétben soha nem szorult sem állami segítségre, sem miniszteri biztos kinevezésére. Szakmai portfóliója kiegyensúlyozott, az egymással nem versengő karok között pedig élénk oktatási és kutatási együttműködés jött létre. A rektor szerint igazi garancia nincs arra, hogy Keszthelyen a leválasztás után nem történnek kedvezőtlen változások. A későbbi pénzügyi helyzet és a körülmények bármikor alakulhatnak úgy, hogy ott komoly átszervezésekre, leépítésekre kerül sor, mondta Gelencsér András.

Önálló marad, vagy mégsem?

Kész Zoltán írásbeli kérdésére Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára adott választ. Ebben azt hangsúlyozza, hogy nem képzések megszüntetése, hanem az agrárintézmények erősítése, jobb irányítása, munkájuk összehangolása a kormány célja. Sem az intézmények autonómiáját, sem képzési struktúráját nem akarják megváltoztatni. Ugyanebben az ügyben az MSZP-s Mesterházy Attila is benyújtott írásbeli kérdést március elsején. Erre március 17-én Rétvári Bence lényegében ugyanezt válaszolta, annyi különbséggel, hogy „néhány képzési hely esetében fontosnak tartjuk a fenti célrendszer keretei között egyfajta szakmai kontroll, iránymutatás kialakítását”. Rétvári itt arra is utal, hogy az agrárképzés átalakítása mellett cél marad a Pannon Egyetem erősítése is.

Mindennek némileg ellentmond a már idézett kormányzati anyag, ami az átalakításokhoz három kategóriába sorolná az agrár-felsőoktatási intézményeket: 

1. Szakegyetem: Egy szűkebb szakterületen végez kiváló tevékenységet. Ide tartozna az önálló Állatorvostudományi Egyetem, a Soproni Egyetem erdészeti és faipari karai, a Széchenyi Egyetem a mosonmagyaróvári agrárkarral. 
2. Tudományegyetem karaként működő agrárképzés: Kutatás-fejlesztéssel és innovációval is foglalkozik. A koncepció szerint a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Szegedi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kara megőrizné önállóságát. Ezek együttműködnének az új nagy egyetemmel, lásd erről a következő pontot.
3. Az új agrártudományi egyetembe integrált karok: Ezek az agrárium területén végeznének oktatást, kutatás-fejlesztést és innovációt. Az egyetem központja Budapesten lenne, a nemrég épp a gödöllői Szent István Egyetemhez csatolt Kertészeti és Élelmiszeripari Kar bázisán. Ehhez kapcsolódnának vidéki intézmények kétféle formában. Amelyek a kormányzati tervek szerint önállóan is életképesek, azok önállóságuk megtartásával stratégiai együttműködésben állnának a központtal: ezek lennének a Szegedi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi, a Szent István Egyetem gödöllői, békéscsabai és szarvasi karai, és a Debreceni Egyetem mezőgazdasági kara. Nem maradna viszont önálló, hanem az agrártudományi egyetem szervezetébe integrálódna a keszthelyi, a kaposvári, a gyöngyösi, a kecskeméti és a nyíregyházi agrárképzés. 

térkép: Szémann Tamás

A kormány szerint számos probléma van a magyar agrároktatással is, ezért kell kezdeni vele valamit. Ennek nagy részét a szakma sem vitatja:

• Az országban szétszórtan helyezkedik el a 14 agrárprofilú intézmény.
• Széttagolt a képzés, 53-féle felsőoktatási szakképzés, alapképzés és mesterképzés van.
• Aki agráros diplomát szerez, azok negyede nem a szakmájában helyezkedik el – vagy túlképzett, vagy nem a munkájának megfelelő képzést kapott; holtversenyben a természettudományi képzési területtel itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta.
• Kevesen jelentkeznek az agrár-felsőoktatásba, csökken a hallgatói létszám, nagy a lemorzsolódás, miközben kétszer ennyi hallgatót igényelne a piac.
• Az agrárkarokon párhuzamos kutatások és tervezések folynak, kevés az együttműködés.

Kormányzati forrásunk mindezt némileg leegyszerűsítve úgy fogalmazta meg:

Néhány kivételtől eltekintve az agrárkarokkal az a baj, hogy nem jó az infrastruktúrájuk, nem jó, amit tanítanak, mindenki valami kicsit csinál, de azt is rosszul.

Az állam akkor tudja ezeket a karokat konszolidálni, ha egy intézményben tömörülnek. A cél ezért fenntartható egyetemek létrehozása, amelyek hatékonyan oktatnak, kutatnak, és piaci termékekben megnyilvánuló innovációkat is képesek kifejleszteni cégekkel együttműködve. Cél az is, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban legalább a top 100-ba bekerüljön magyar agráregyetem. Ez több külföldi hallgatót és oktatót vonzana. Ehhez kellene javítani az idegen nyelvű képzések arányán. Az oktatás, a kutatás, a termékfejlesztés mellett az átszervezett egyetemeknek a régióban szaktanácsadói szerepet is szánnak a helyi agrárvállalkozások számára. 

Politikai döntés lesz?

Forrásaink közül többen úgy fogalmaztak: félő, hogy nem szakmai, hanem politikai döntés születik ebben az ügyben. Míg Keszthelyt például integrálnák az új agráregyetembe, egyik egyetemi informátorunk érthetetlennek nevezte, hogy a „nevetséges szakmai potenciálú”  hódmezővásárhelyi karhoz miért nem nyúlnának hozzá. Ebben az esetben valószínűleg számít egy igazán befolyásos politikus, aki korábban Hódmezővásárhely polgármestere volt.  

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly októberben a hódmezővásárhelyi közgyűlés ülésén biztosított minden jelenlévőt arról, hogy a hódmezővásárhelyi felsőoktatás önálló marad. Lázár itt még arról beszélt: a Szegedi Tudományegyetem berkein belül működő hódmezővásárhelyi agrárkar „mostohagyerek”, ezért a Vásárhely.hu beszámolója szerint a kormánynak kell bátornak lenni és leválasztani, saját kézbe venni az agrár-felsőoktatást. Az országban három-négy képzési központ lesz, mondta, az egyik ilyen központ pedig szerinte egyértelműen Vásárhely lenne agrárhagyományai és múltja miatt.

Az egyelőre nem teljesen világos, mindez hogyan vág egybe az eddig ismertetett koncepcióval.  Természetesen szerettünk volna tisztán látni az ügyben, de egy héttel ezelőtt feltett, részletes kérdéseinkre semmilyen választ nem kaptunk az Emmitől.  Egyik forrásunk szerint az sem kizárt, hogy az egész átalakítást jegelni fogják, hiszen ezek a tervek a 2018-as választások előtt egy-egy régióban súlyos, szavazatokban mérhető veszteséget is jelentenének a Fidesznek, ha bizonytalanságot teremtenének a legnagyobb munkaadónak számító egyetemek piszkálásával.