Pénz, terror, Európa: Budapesten tárgyalt a NATO-főtitkár

A NATO és az Európai Unió balkáni bővítését sürgette Orbán Viktor a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott budapesti megbeszélésén. Az észak-atlanti szövetség európai lábát, az európai védelmi rendszert mielőbb meg kell erősíteni – hangzott el Orbán és Stoltenberg tárgyalásán.

A találkozó után a norvég NATO-főtitkár az MTI-nek adott interjút, ezt szemlézzük röviden. Stoltenberg fő üzenetei:

Brüsszeli csúcs: Stoltenberg szerint a tehermegosztás és a terror elleni küzdelem lesznek a májusi brüsszeli NATO-csúcs témái.

Helyi erők kiképzése: „Erősen hisszük, hogy a helyi biztonsági erők képzése, a helyi képességek megerősítése a legjobb fegyver” – hangsúlyozta. „Hosszú távon nem fenntartható, hogy NATO-erőket állomásoztassunk más országokban a terrorizmus ellen, ehelyett képessé kell tenni a helyi erőket, hogy maguk lássák el ezt a feladatot.”

Terrorizmus elleni harc: A katonai szövetség már jelenleg is kulcsszerepet tölt be a terrorizmus elleni harcban – mondta Stoltenberg. Emlékeztetett rá, hogy a NATO történetének legnagyobb missziója az afganisztáni misszió. AWACS felderítőgépekkel támogatják az amerikai koalíció harcát Szíriában, részt vesznek az iraki biztonsági erők kiképzésében és együttműködnek a régió más országival,  Jordániával és Tunéziával.

Afganisztán: Az afganisztáni biztonsági helyzet továbbra is bonyolult. „Fel kell készülnünk még több erőszakra, még több támadásra.” „Az afgán erők most már képesek arra, hogy felvegyék a harcot a tálibokkal és az Iszlám Állammal." A NATO nagyon hálás Magyarország afganisztáni hozzájárulásáért.

Több pénzt a hadseregre: Stoltenberg azt mondta, nagyon egyértelmű üzenet volt Trump részéről, hogy igazságos teherelosztásra van szükség a NATO-n belül. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok GDP-je nagyjából annyi, mint az európai szövetségeseké együttvéve, az USA mégis kétszer annyit fordít védelmi kiadásokra, mint az utóbbiak. „Van egy határ, ameddig az Egyesült Államok hajlandó fenntartani ezt az igazságtalan tehermegosztást.” „Ezért döntötték el a szövetség tagállamai már 2014-ben, hogy 2024-re fokozatosan a GDP 2 százalékának megfelelő összegre emelik védelmi kiadásaikat”.

Magyarország jelenleg GDP-je egy százalékát fordítja katonai kiadásokra. A NATO-főtitkár üdvözölte, hogy emelni kezdtük a védelmi kiadásokat, az emelést az MTI beszámolója szerint jelentősnek nevezte.