A strasbourgi bíróság leállította 8 kiskorú menekült tranzitzónába küldését
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Az Emberi Jogok Európai Bírósága hétfő este ideiglenes intézkedésként megtiltotta, hogy nyolc tinédzser és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt átszállítsanak a szerb határ menti tranzitzónákba - közölte a Magyar Helsinki Bizottság. Mint ismert, hatályba lépett az új határőrizeti szabályozás, amellyel lényegében az összes menedékkérő konténerfogdákba zárható, még azok is, akik korábban nyitott menekülttáborokban vagy akár magánszállásokon voltak.
A strasbourgi intézkedés megtiltja, hogy a Fóton a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők otthonában lévő nyolc gyereket és egy veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a közeljövőben a tranzitzónákba szállítsanak át, és ott fogva tartsák őket. A strasbourgi bíróság beavatkozását a Magyar Helsinki Bizottság indítványozta.
A strasbourgi bíróság kérdéseket tett fel a kormánynak, amelyekre április 10-ig kell választ adnia. Többek között arra kíváncsiak, hogy a tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás, és hogy a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek.
A Helsinki Bizottság meglátása szerint a hatályba lépett rendelkezések megsértve az Alaptörvényt és az Európai Emberi Jogi Egyezményét, illetve az uniós jogot, figyelmen kívül hagyják a menedékkérők személyes körülményeit, és előírják minden kérelmező, így a 14 év feletti gyerekek jogellenes fogva tartását anélkül, hogy biztosítanák a megfelelő befogadási körülményeket.
A szigorítás miatt aggodalmát fejezte ki az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF is. A szervezet regionális igazgatója, valamint menekült- és migrációs válsággal foglalkozó koordinátora, Afshan Khan szerint „az erőszak és üldöztetés elől egy jobb élet reményében menekülő gyermekek fogva tartása újabb traumatikus élményt okoz", az, ha kriminalizálják őket és megfosztják őket alapvető jogaiktól, például az oktatáshoz való jogtól, életre szóló hatással van rájuk, függetlenül attól, hány évesek.
Frissítés: Bakondi György, a kormányfő belbiztonsági tanácsadója kedden 13 órakor sajtótájékoztatót tartott, amin a mostani strasbourgi ítélettel kapcsolatban elmondta, hogy
értetlenül állunk az ügy előtt, nincs menekültügyi hatósági döntés arról, hogy nekik át kellene menniük Röszkére.
Mint mondta, választ fognak adni határidőre a bíróságnak, és körültekintően fognak eljárni az ügyben. Bakondi szerint ugyanakkor a tranzitzónákban van orvos, pszichológus, szociális munkás és a szabad vallásgyakorlást biztosító egyházi személy is, úgyhogy meglátása szerint alkalmas kiskorúak ellátásra is.
Bakondi közölte, hogy a kedden hatályba lépett szigorítás 88 menekültügyi eljárás alatt álló személyt érinthet, akik most az országon belül különböző menekülttáborokban vannak. Ehhez jön hozzá további 23 kiskorú, akik a fóti gyerekvárosban élnek. Ezekben az ügyekben ugyanakkor még nincs hatósági döntés az áthelyezésről. Bakondi kitért arra is, hogy a nyílt táborok bezárása belátható időn belül megtörténik majd, ugyanakkor erre nincs határidő.
A belügy túlbuzgó akciónak tartja
A Belügyminisztérium későbbi közleményében azt írta, nem kaptak hivatalos értesítést „az EJEB hétfőn meghozott "állítólagos" intézkedéséről." Azt is írták, hogy miután migránsok átszállításáról egy esetben sem született döntés, így nincs mit felfüggeszteni, a Magyar Helsinki Bizottságnak pedig nem volt jogalapja arra, hogy bírósághoz forduljon. Szerintük a Magyar Helsinki Bizottság újabb „túlbuzgó akciója" egyértelműen a kedden életbe lépett megerősített jogi határzár „elvtelen támadására" irányul.