Ma lép életbe a szigorított jogi határzár

A ma életbe lépő jogi határzárat szigorító módosításokat március 7-én fogadta el az Országgyűlés a kormány javaslatára. Ezzel a döntéssel kiegészítették a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal. A köztársasági elnök március 15-én aláírta a törvényjavaslatot. "A határvédelmi szervek felkészültek a megerősített jogi határzár 2017. március 28-ai életbe lépésére, a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak" - írta a Belügyminisztérium. De miről is van szó?

A törvény szerint:

• a menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé - vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé - hagyhatja el.
• Gyorsítják az eljárást azzal, hogy a menedékkérelem elutasításával szembeni felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani a menekültügyi hatóságnál, amely azt szintén három napon belül megküldi a bíróságnak.
• A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megszüntetheti az eljárást, ha a menedékkérő írásban visszavonja kérelmét, megtagadja a nyilatkozattételt, ujjnyomatának, arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy elhagyja a tranzitzónát. A megszüntető végzéssel szemben nincs lehetőség fellebbezésre.
• A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy a személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában vagy távközlő hálózaton keresztül tartja meg.
• Rögzítették: a menedékkérőnek a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlése után el kell hagynia a tranzitzónát.
• Ha a jogerős döntés után nyújt be a kérelmező menedékjogi kérelmet, akkor ez új kérelemnek minősül, azonban az újabb eljárásban az ellátáshoz való jog nem illeti meg a külföldit.

De változott a gyermekvédelmi törvény is: azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére.

Éppen ez utóbbi változtatás miatt fejezte ki aggodalmát az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF. A szervezet regionális igazgatója, valamint menekült- és migrációs válsággal foglalkozó koordinátora, Afshan Khan egy közleményben azt emelte ki a törvénymódosításból, hogy az előírja a 14. életévüket betöltött menekült gyerekek fogva tartását. Khan szerint „az erőszak és üldöztetés elől egy jobb élet reményében menekülő gyermekek fogva tartása újabb traumatikus élményt okoz", az, ha kriminalizálják őket és megfosztják őket alapvető jogaiktól, például az oktatáshoz való jogtól, életre szóló hatással van rájuk, függetlenül attól, hány évesek.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága március 14-én mondta ki, hogy már a 2015 őszén bevezetett szigorú határőrizeti intézkedések – ezeket szigorítása lépett most életbe – is sértik a menekültek jogait, és az Európai Emberi Jogi Egyezménybe ütköznek.

Egy konkrét esetben döntött a bíróság a magyar állammal szemben: a strasbourgi bírósághoz két bangladesi férfi (Iliasz Iliasz és Ali Ahmed) fordult, akiket a magyar hatóságok – panaszuk szerint – menedékkérelmük elutasítása után, a fellebbezés idején a röszkei tranzitzónában fogva tartottak, majd visszaküldtek Szerbiába. A bíróság szerint a fogva tartás mellett a visszaküldés is jogsértő, mivel a magyar hatóságok nem támasztották alá konkrét indokokkal, hogy miért tekintik Szerbiát minden migráns tekintetében biztonságos országnak. A bíróság kimondta, hogy a tranzitzóna is az állam joghatósága alá esik, nem területen kívüli intézmény, így ugyanazok a jogok illetik meg az itt elzártakat, mint más fogva tartási helyeken.

Ahogy az várható volt, Magyarország kormánya megfellebbezte az Emberi Jogok Európai Bíróságának nem jogerős döntését. Orbán Viktor március elején emberi jogi szépelgő handabandának minősítette a jogi határzárral kapcsolatos kifogásokat, de március 17-i, szokásos Kossuth Rádiós szereplésekor is beszélt erről a döntésről hasonló stílusban. A két menekült ügyét képviselő Helsinki Bizottság nevét szándékosan nem kimondva úgy fogalmazott: "És még ennek a szervezetnek kellene kifizetnünk a perköltséget, és ennek a két szerencsétlen embernek kellene milliókat kifizetnünk, akikről azt sem tudjuk, hol vannak".

Apró érdekesség, hogy Orbán - vélhetően szándékos leegyszerűsítéssel élve - összekeverte, összemosta Brüsszelt Strasbourggal. „Brüsszel számos olyan kezdeményezést tesz majd – ennek része ez a bírósági ítélet is –, amely nemzeti hatásköröket akar elvenni tőlünk” – mondta a miniszterelnök március közepén, miközben ez a törvényszék az Európa Tanácsé, amely az EU-tól független szervezet (Fehéroroszország kivételével minden európai ország a tagja), és nem Brüsszelben, hanem Strasbourgban található.

A ma életbelépő szigorításra a kormány szerint többek között azért van szükség, mert rengeteg illegális bevándorló él vissza a hatályos uniós jogszabályokkal: menedékkérelmet nyújtanak be, de az erről szóló döntést megelőzve szabadon mozognak az EU-ban, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent.

"A rendőrség, a honvédség és a bevándorlási hivatal felkészült a szükséges intézkedések végrehajtására, megtörtént, illetve részben folyamatban van a migránsok elhelyezését szolgáló röszkei és tompai tranzitzónák bővítése, a jogszabályban előírt feltételek kialakítása. A tranzitzónák befogadóképessége jelenleg 100 fő, ami több ütemben növelhető. A két helyszínen összesen 324 darab konténert telepítettek" - írja a Belügyminisztérium.