Alapjogi biztos: Magáncégek nem biztosíthatnak állami ünnepeket, ha konfliktus várható

Az október 23-i állami ünnepségen történtek kivizsgálására a TASZ beadvánnyal fordult az Alapvető Jogok Biztosához. Székely László ombudsman jelentésében arra jutott, hogy állami ünnepségeken a szervezőknek nincs joga a résztvevők véleménynyilvánításhoz fűződő jogának korlátozását, legyen szó akár szimpátiáról, akár nem tetszésről. 

Székely azt is megállapította, hogy alkotmánysértő elvenni az állami ünnepen résztvevők sípjait, ha azokkal politikai véleményt akarnak kifejezni. Egy állami rendezvény résztvevőinek pedig el kell viselniük, hogy számukra nem tetsző véleménnyel is szembesülhetnek a rendezvényen. Ugyanis alkotmányosan védett joga az embereknek, hogy egy állami rendezvényen annak tartalmával, jellegével, kereteivel szemben tiltakozzanak - írja a 444. 

Az ombudsman szerint állami rendezvények egyes biztosítási feladatait nem lehet magáncégekhez kiszervezni, ha várhatóan a rendezvénynek lehet alapjogi érintettsége.

Amennyiben a rendezvény szervezőinek olyan információ kerül birtokukba, hogy a rendezvényen nagy valószínűséggel közhatalmi intézkedésre is szükség lehet, magáncég nem vehető igénybe.

- írta Székely.  

Ehhez képest október 23-án és március 15-én is a Fidesz egyik kedvenc biztonsági cége, a Valton Security látott el biztosítási feladatokat, tavaly ősszel pedig nem engedték be a sípolni készülő Juhász Pétert a Kossuth téri kordonokon belülre. Pedig az Együtt már az ünnepek előtt jó előre bejelentette, hogy mire készülnek. 

Közben a hét elején internetes petíciót indított az Oikosz Alapítvány nevű civil szervezet, amely szeretné elérni, hogy se szervezet, se magányszemély "ne gyalázhassa" meg a nemzeti ünnepeket a gyülekezési szabadságra hivatkozva. A petícióval - amit egy hét alatt ötezren írtak alá - azt akarják elérni, hogy módosítsák, illetve egészítsék ki a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló BM rendelet. A szervezet azt szeretné, hogy úgy változtassák meg a rendeletet, hogy közben ne sérüljenek az alapvető szabadságjogok. 

Az Oikosz vezetője Nagy Ervin filozófus, aki 2008-ig a Jobbik tagja volt, 2010 óta pedig rendszeresen megjelenítik a véleményét a különböző kormányközeli orgánumok. Hogy miből működik a szervezet, arról nehéz pontos képet kapni, az utolsó közhasznúsági jelentésüket 2014-ben tették fel a honlapjukra, vagyis németszilárdi értelemben nem működnek átláthatóan.