Lukács
9 °C
22 °C

Egy kémügy, ami ezer sebből vérzik

kemugy gifc.gif
2017.04.04. 10:13
Különös házkutatás, rosszul lefoglalt bűnjel és egy fura társaság. A múlt héten kezdte el tárgyalni a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa azt a zavaros ügyet, aminek a nyomozása során még az IMF budapesti képviselője is kémhistóriába keveredett.

Különleges képességei vannak Bukta Bélának. A férfit 2015. március 16-án egy rágalmazási ügyben gyanúsítottként hallgatták ki Budapesten a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai, de a nyomozati anyagok tanúsága szerint Bukta ugyanebben az időben a szigetszentmiklósi lakásán tartott házkutatáson is jelen volt. Lehetséges ez? Természetesen nem. A valóságban Buktát ekkor a fővárosban hallgatták ki, a házkutatást pedig nélküle tartották meg. A házkutatásról készült jegyzőkönyvben sem az ő, sem a felesége, de még egy hatósági tanú aláírása sem szerepel. Pedig fontos házkutatás volt ez, ekkor foglaltak le tőle különféle adathordozókat a rendőrök. Köztük azt Spire Gigapod típusú külső merevlemezt, aminek később nagyon komoly szerepe lesz egy nyomozásban, aminek a fókusza már nem a rágalmazás, hanem egy annál sokkal súlyosabb bűncselekmény. Kémkedés. 

A külső merevlemez titka

Önmagában már az különös, hogy egy rágalmazási ügyben az NNI, azon belül pedig a vagyonvédelmi osztály műkincsvédelemmel foglalkozó rendőrei kezdtek el nyomozni 2015-ben, méghozzá ekkora elánnal. A rágalmazási ügyben Buktát azzal gyanúsították meg, hogy ő állt egy Vályi-Nagy Miklós egykori informatikai államtitkárt rágalmazó, interneten megjelent írás mögött.

Szokatlan, hogy a Bukta lakásán lefoglalt adathordozókat - egy rágalmazási ügyben - a rendőrök egyből elküldték a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) Szakértői Intézetébe - a nyomozati anyagok indoklása szerint azért, hogy onnan lementsék az adatokat és a korábban esetleg már törölt fájlokat visszanyerjék.

A házkutatásról készült jegyzőkönyvben valamennyi lefoglalt adathordozó sorozatszámát feltüntették, csak a Spire Gigapodét nem.  De nem ez az egyetlen furcsaság ezzel a bűnjellel kapcsolatban. A winchester bűnjelcímkéjét a gyanúsított vagy hatósági tanú nem írta alá, de még a lefoglalt tárgy sincs megnevezve a címkén. A lefoglalt bűnjeleket később a jogszabály szerint úgy kellett volna felbontani, hogy a felbontáskor a gyanúsított vagy legalább egy hatósági tanú jelen legyen, de ebben az ügyben ezt is elmulasztották a rendőrök. 

Pedig nagyon nem mindegy, hogyan bántak ezzel a merevlemezzel. Később ugyanis az NBSZ szakértői ezen a külső winchesteren találták meg azokat a 2008-as fájlokat, amelyek komoly bajba sodorták Buktát. És nem csak őt, hanem barátját és egykori főnökét, Maxin Norbertet is. 

Maxin stratégiai igazgatója és cégein keresztül közvetve tulajdonosa is volt annak a jelenleg felszámolás alatt álló Polygon Kft.-nek, amely egy időben az IBM egyik legnagyobb magyarországi viszonteladója volt. Ezen kívül volt egy Amerikában bejegyzett vállalkozása, az Arcade Holdings LLC és ennek révén a Magyarországon bejegyzett Arcade Kft. is, aminek ő a tulajdonosa, Bukta az ügyvezetője volt. Bukta az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökségen dolgozott, később az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tanácsadója lett, 2007-től három éven át volt Maxin cégénél, ezután visszakerült a kormányzatba: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársa lett, majd 2014 után a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál tanácsadó. De korábban dolgozott a Világbanknak is. 

2015. október 22-én ugyanazok a rendőrök, akik a rágalmazási ügyben jártak el, már kémkedés miatt rendeltek el nyomozást. Aznap, hogy a nyomozást elrendelték, az erről szóló jelentésben már egy komplett kémhistóriát felvázoltak, megnevezték az érintetteket, akiket a nyomozás elrendelésekor már be is azonosítottak. Azaz már ekkor egyértelmű volt, hogy mindaz, ami bizonyítékként a nyomozók rendelkezésére áll, a vitatott módon lefoglalt külső merevlemezen volt rajta. Bukta viszont tagadja, hogy azok a fájlok, amelyek most a vád gerincét adják, eredetileg a merevlemezén lettek volna. 

Az IMF kémei

De nem csak ez az egyetlen furcsaság az ügyben. A rendőrök már a kémügy nyomozásának elrendelésekor azt írták a jelentésükben, hogy a nyomozásuk során feltárták: Bukta Béla egy Birodalom nevű társaság tagjaként rendszeresen információkat adott át az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége munkatársainak, alkalmanként a Svájci Alap budapesti igazgatójának, és "feltehetően egy alkalommal" Irina Ivascsenkónak, az IMF magyarországi képviselőjének. A nyomozók szerint a Birodalomnak Maxin Norbert volt a vezetője. A jelentés egyúttal kémkedéssel gyanúsította meg azokat, akik Bukta információit "átvették", köztük Irina Ivascsenkót az IMF-től és a Svájci Alap budapesti igazgatóját is. Nem teljesen világos, hogy az IMF-nek hogyan lehet kémkedni, hiszen maga a szervezet - ellentétben például az Egyesült Államokkal - nem folytat kémtevénységet, nem futtat ügynököket.

De ha a Birodalom tagjai valóban kémek voltak, akkor úttörőknek számítanak a szakmában és elképesztően amatőrök - gondolhatnánk. A Spire Gigapodon ugyanis a nyomozók jelentése szerint olyan feljegyzéseket találtak, amelyeken valamennyi találkozó időpontja szerepelt, mindezeket pedig olyan, egyszerű word típusú fájlokban rögzítették, amiket egyáltalán nem titkosított senki, viszont bárki megírhatott. Az egyetlen komolyan vehető dokumentum pedig egy olyan, Bizalmas jelzéssel ellátott irat, ami a Honvédelmi Minisztériumból származott és ami a magyar honvédség tíz éves stratégiai tervét taglalja. Azt a stratégiai tervet, amit - ha nem is teljes egészében - a NATO minden szövetséges tagállama megkaphat. Ez azért is fontos, mert a vádirat szerint Buktáék ezt a dokumentumot átadták a budapesti amerikai követség Védelmi Együttműködési Irodájának, az ODC-nek - bár arról semmilyen bizonyítékuk nincs, hogy az átadás megtörtént, mindössze az, hogy a merevlemezre mentett feljegyzésben ez szerepelt.  

A nyomozóknak nem sikerült feltárniuk, Bukta hogyan szerezte meg ezt a HM-es dokumentumot. Bukta az Indexnek tagadta, hogy valaha is a birtokában lett volna ennek az anyagnak és azt állítja, hogy a feljegyzéseket sem ő készítette. Maxin és Bukta is arra utalt, hogy egy koncepciós eljárás áldozatai, ezért van tele eljárási hibával az egész ügy. Az ominózus merevlemezt 2016 nyarán, immár a kémügy nyomozásának keretében újra lefoglalták a rendőrök, pedig az akkor már hónapok óta a rendőrség birtokában volt. Azt Bukta nem tagadja, hogy kapcsolatban állt az amerikaiakkal, de szerinte ez egy teljesen nyílt kapcsolat volt, mivel ügyvezetője volt az Arcade Kutatási és Fejlesztési Kft.-nek. Ez a cég pedig hadiipari és gyógyászati kutatás-fejlesztéssel foglalkozott, ebből kifolyólag partnere volt az ODC-nek. De Bukta nem hírszerzőkkel, hanem tudósokkal állt kapcsolatban az ODC-n keresztül - állítja.

2015 decemberében Buktát és az Arcade tulajdonosát, Maxin Norbertet őrizetbe vette a rendőrség, mindketten előzetes letartóztatásba kerültek. Maxinék elmondása szerint a nyolc hónapig tartó előzetes letartóztatás alatt a nyomozók igyekeztek megtörni őket és rábírni arra, hogy vallják be, kémek. Nem tudni, hogy a nyomásgyakorlás része volt-e, de Maxin elmondása szerint egy olyan gyilkost is kapott cellatársnak, aki az életére akart törni, míg Bukta kihallgatásait olyan időpontra tették, hogy nem láthatta a családját, a neki írt leveleket pedig több hónapos késéssel kapta csak meg. Szét is ment a családja. Végül nyolc hónap múlva szabadlábra kerültek, amiben szerepet játszott, hogy a különös kémügy részletei nyilvánosságra kerültek. 

A nyomozás alatt több tanút is meghallgatott a rendőrség, de csak az egyikük, Maxin korábbi élettársa mondott terhelőket egykori párjára. Ugyanez az élettárs, aki tehát a vád tanúja, a múlt heti bírósági tárgyaláson viszont azt mondta, Maxin szerinte nem kém. Az viszont kiderült ugyanezen a tárgyaláson, hogy a nő és Maxin nincs túl jó viszonyban egymással egy köztük lévő elszámolási vita miatt.  

Ne állj szóba idegenekkel?

Maxinék szerint a Birodalom egy baráti társaság volt, de a vádirat "személyes kapcsolatokon alapuló, szociális, társadalmi, üzleti és gazdasági közösség" jellemzi azt. A húsz fős "Birodalom" az ügyészség szerint Maxin irányítása alatt állt, neki volt a bizalmasa Bukta. A vádirat szerint Maxin nem csak a Birodalom vezetője volt, hanem közvetve-közvetlenül nagyjából húsz cég felett rendelkezett. Ezek a cégek biztosították a Birodalom pénzügyi hátterét. 

A vádiratból ugyanakkor nem derül ki, hogy pontosan miért és hogyan kémkedtek Maxinék azon túl, hogy Bukta találkozott külföldiekkel és érzékeny témákról is beszélgetett velük, például a Magyarországon tapasztalható korrupcióról. A nyomozók szerint azért is lehetett kémszervezet a Birodalom, mert a tagjai egymást beceneveiken szólították - ez viszont elég sok baráti társaságra igaz. Az egyébként nem titkosított feljegyzéseken kívül bizonyítékokban sem erős a vád: sehol nem írnak konspirált találkozókról, miközben Bukta a saját nevén, hetekkel a találkozó előtt jelentkezett be az amerikai követségre, ami kémeknél nem szokás. A vádirat említ ugyan egy "védett házat", de mint megtudtuk, ez Maxin lakása, márpedig a védett házat a kémek éppen azért használnak, hogy az ne vezesse el hozzájuk az elhárítókat. És itt jön be egy másik furcsaság: a kémelhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal nem is foglalkozott velük, noha elvileg ennek a szervnek a feladata lenne beazonosítani a kémeket. 

Bár Magyarországon a legtöbb kémügy nem nyilvános, nem sok ilyen esetről tudni. A jobbikos Kovács Béla ügye ugyanakkor szintén nyilvánosságot kapott, de ahogy Maxinéké, úgy Kovácsé is legalább ilyen furcsa. Kovács esetében sem volt tettenérés, őt egyébként azzal gyanúsítják, hogy Oroszországnak kémkedett. Azonban amíg Kovács egy percet nem töltött el rács mögött, addig Maxinék nyolc hónapig előzetes letartóztatásban voltak. És noha Kovács ügyében az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában feljelentést tett, azóta sem haladt előre az ügy, még vádat sem emeltek. Nem úgy, mint Maxinék esetében. Ellenük 2015 októberében indult el a nyomozás és már bíróságon van az ügy. 

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)