Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Mi lesz most a CEU-val?

IMG 8350
2017.04.05. 14:27

Miután a parlament kedden erőltetett menetben elfogadta a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítást, az egyetem rektora bejelentette, hogy „jogi úton megkérdőjelezik” annak alkotmányosságát.

Mire hivatkozhat a CEU?

Az Alaptörvény az alapjogok között sorolja fel a tanulás és – törvényben meghatározott keretek között – a tanítás szabadságát. Ebből következik, hogy az állam köteles védeni a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Más alapjogokhoz hasonlóan a tanszabadsághoz fűződő jog is korlátozható, de az Alaptörvény szerint

  • csak más alapjog érvényesülése vagy valamilyen alkotmányos érték védelmében,
  • csak a feltétlenül szükséges mértékben,
  • és az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával.

Az alkotmányosság léce a felsőoktatási törvény módosításánál leginkább ott rezeg, hogy a kormány államközi szerződéshez kötötte az egyetem működését.

A szükségesség-arányosság említett mércéjét alkalmazva ugyanis elég nehéz belátni, hogy az államközi szerződésre miért van egyáltalán szükség. A kormány például kísérletet sem tett az érdemi indoklásra.

Az pedig, hogy Magyarország köt-e ilyen szerződést, az állam saját belátása szerinti politikai döntés tárgya, tehát a tanszabadsághoz fűződő alapjog gyakorlása lényegében egy ilyen, diszkrecionális állami döntéstől függ:

ez nyilvánvalóan aránytalan és alkotmányellenes.

Hogy ezt a szinte kizárólag a kormánypártok által jelölt és megszavazott tagokkal feltöltött Alkotmánybíróság is így látja-e majd, azt nehéz eldönteni, de előbb még felmerül, hogy miként kerülhet az ügy egyáltalán a testület elé?

Legelőször úgy, hogy Áder János normakontrollra továbbküldi a törvényt az AB-nek. Hogy ez megtörténik-e, az pár napon belül kiderül. Ha az államfő alkotmányos vétót emel, az AB-nek 30 napja lesz a döntésre. A köztársasági elnök alkotmányügyi bizonyítványáról ebben a cikkünkben olvashat.

Ha Áder aláírja (a szeptember elsején hatályba lépő) törvényt, leghamarabb 50 parlamenti képviselő, vagy Székely László ombudsman fordulhat az Alkotmánybírósághoz (ezt a kormány, a legfőbb ügyész vagy a kúria elnöke is megtehetné, ám ezeknek nincs politikai realitása). A módosításra kedden 38 képviselő (az LMP és az MSZP frakciói és hét független) szavazott nemmel, de

ha ilyen beadványt a Parlamentben nem szavazó Jobbik is támogatna, velük már bőven elegen lennének.

Végül maga a CEU, vagy egy bíró is az AB-hez fordulhat. Ha nem tud az új előírásoknak megfelelni, az Oktatási Hivatal az új törvény alapján vissza fogja vonni az egyetem működési engedélyét. A döntés ellen a CEU közigazgatási pert indíthat. Az ügyet tárgyaló bíró, vagy, ha a pert jogerősen elveszíti, a CEU is az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

A bírói kezdeményezés esetében az AB 90 napon belül dönt, az államfői indítványt kivéve az összes többi esetben az AB-eljárás határideje bármeddig meghosszabbítható. A CEU panaszát az AB már hamarabb is befogadhatja, ha úgy ítélik, hogy a jogsérelem a bíróság döntése nélkül is bekövetkezik  erre korábban, a bírók kényszernyugdíjazásakor már volt példa.

A közigazgatási per kimenetele elsősorban attól függ, hogy a CEU be tudja-e bizonyítani, hogy a törvény által szabott határidő nem elég arra, hogy a képzéseit Magyarországon akkreditáltassa.

A CEU kártérítési pert is indíthat, a keresetnek elsősorban beruházásvédelmi szempontból lehet realitása. Az egyetem persze nyilvánvalóan nem fogja tétlenül várni, hogy a beindítandó jogi eljárások véget érjenek:

ha nem mutatkozik záros határidőn belül valós esély, hogy a CEU szabadon működjön, más országba fognak költözni.

FRISSÍTÉS: Időközben Kövér László házelnök aláírta, és továbbította az államfőnek a felsőoktatási törvény kedden elfogadott módosítását. A CEU pedig jelezte, hogy kérelmet nyújtott be Áder Jánosnak, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény előzetes normakontrollját. „Alapos jogi elemzés után a CEU kijelenti, hogy a törvénymódosítás számos ponton ellentétes az Alaptörvénnyel, ugyanakkor a törvényhozó a törvényalkotási folyamat során előírt szabályokat sem tartotta be” – írták.

A Bibó István Szakkollégium közössége is hosszú levelet írt a köztársasági elnöknek, hogy ne írja alá a lex CEU-t, mert az több ponton Alaptörvény-ellenes, ráadásul nemzetközi egyezményekbe is ütközik, írja az Átlátszó Oktatás.