Hedvig
7 °C
23 °C

Szexuális visszaélések a gyermekotthonokban: újra szigorítanák a törvényt

4O5A5425
2017.04.06. 06:42

Kedden került fel a kormány honlapjára egy salátatörvény-tervezet, amelynek egyik része megint a gyermekvédelmi törvényhez nyúlna hozzá, a védelmi rendszer megerősítésének szándékával. A véleményezési határidőt elég szűkre szabták, csak csütörtökig várják a hozzászólásokat.

A mellékelt magyarázat szerint a gyermekvédelmi törvényt elsősorban “az elmúlt időszak súlyos gyermekbántalmazási, gyermekelhanyagolási ügyei” miatt akarják módosítani. Visszautalnak arra, hogy voltak már - szerintük jelentős, de sokak által vitatott -  intézkedések 2013 és 2016 között a gyerekbántalmazás hatékonyabb megelőzésére, de ahogy írják: konkrét ügyek vizsgálati tapasztalatai rámutattak, hogy további beavatkozásra van szükség.

Míg a Gyöngyösön éhen halt kislány és a szülők gondatlansága miatt a leejtésébe belehalt recski csecsemő tragédiájának nyomán történtek már jogszabálymódosítások 2016 őszén, volt két másik, nagy felháborodást keltő eset, amelyekben az Emberi erőforrás-minisztérium is vizsgálódott, és a tárca szerint az derült ki, hogy

a bentlakásos gyermekvédelmi intézményekben és a javítóintézetekben elhelyezett gyermekek, növendékek biztonságának megerősítése, bántalmazásának megelőzése érdekében további intézkedések szükségesek.

A most közzétett tervezetet ezért dolgozták ki. Az előterjesztés mögött áll a tavaly megalakult „Gyermekeink Biztonságáért” Kiemelt Ügyek Munkacsoport munkája is, pontosabban a munkacsoport támogatta a szükségesnek ítélt intézkedésekről készült koncepciót, írják. A csoport tagja többek között az ombudsman is.

A mellékelt magyarázatban megnevezett mindkét esetben szexuális bántalmazás súlyos gyanúja merült fel. Az egyik ügy a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthoné, a másik a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat budapesti, Alföldi utcai
gyermekotthonáé.

A bicskei gyermekotthonban zajló szexuális zaklatást az RTL Klub tárta fel tavaly ősszel. A Házon Kívül című műsorban két áldozat vállalta arccal, névvel a történetét, ők beszéltek arról, hogy az intézményt 26 éve vezető igazgató, aki egyébként Bicske díszpolgára és állami kitüntetés birtokosa, évekig molesztálta őket és más társaikat is. Az igazgató tagadja a vádakat, ugyanakkor felfüggesztették, vizsgálatok indultak és rendőrségi feljelentést is tett a a gyermekotthonokat működtető Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Időközben újabb áldozatok jelentkeztek hasonló vádakkal. Az igazgató október végén előzetes letartóztatásba került. Őszi helyszíni riportunk szerint Bicskén sokan hisznek abban, hogy ártatlan. A molesztálási vád viszont már már másodszor merült fel vele kapcsolatban, 2011-ben is indult egy nyomozás, amikor az az intézmény három dolgozója és sok gyerek állította, hogy „János bácsi” szexuálisan bántalmazta őket. Akkor a fiatalok visszavonták vallomásaikat, és az ügyet lezárták.

Az Alföldi utcai gyermekotthonról 2016 szeptemberében a Bors írta azt - először az intézmény nevesítése nélkül - , hogy szexuális visszaélések színtere. Az ügyben a fővárosi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság bejelentést tett, miszerint a nevelők nemi erkölcs elleni és más bűncselekményeket követhettek el az intézetben lakó kiskorúak ellen. A rendőrség nyomozást indított. Az Abcúg helyszíni riportjában az intézmény dolgozói alaptalannak nevezték a vádakat, és bosszúhadjáratról beszéltek.

Az Alföld utcai Gyermekotthon
Az Alföld utcai Gyermekotthon
Fotó: Google Streetview

A most nyilvánosságra hozott tervezet alapján

  • a gyermekvédelmi törvény kiegészülne egy passzussal arról, hogy fix, külön eljárásrend alapján kell kivizsgálni és kezelni a gyermekbántalmazási eseteket a gyermekotthonokban és a javítóintézetekben.
  • A törvény nyomatékosítaná, hogy a gyerekek négyszemközt beszélhetnek azokkal, akik segíteni tudnak, ha bántalmazás éri őket. Ilyen a gyermekjogi képviselő, aki a minisztérium alkalmazásában áll, ezért nincs függő viszonyban az adott intézmény vezetőivel. Neki az a dolga, hogy segítse a gyereket a panasza megfogalmazásában és kezdeményezheti annak kivizsgálását. És ilyen a gyámhatóság által kirendelt gyermekvédelmi gyám is. A tervezet kimondaná, hogy mindkettő jogosult az általa kezdeményezett időpontban a gyerekkel személyesen találkozni, mégpedig az adott intézmény vezetőjének, munkatársának jelenléte nélkül. Ez vonatkozna a nevelőszülőkre is: ha a gyerek nevelőszülővel él, ő sem lehetne ott az ilyen négyszemközti találkozókon. A törvény kötelezné a gyerek gondozási helyét, hogy biztosítsa a zavartalan kapcsolattartás körülményeit.
  • A tervezet külön belefoglalná a törvénybe azt is, hogy mielőtt valakit kineveznek javítóintézet, gyerekotthon vagy nevelői szülői hálózat élére, meg kell győződni az illető vezetői alkalmasságáról. Ugyanígy a nevelőszülő alkalmasságáról is meg kell győződni, mielőtt jogviszonyt létesítenek vele, rögzítenék törvényi szinten is.
  • A területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatává tennék azt is, hogy "több gyermek áldozattá válása esetén a gyermekeket ért trauma feldolgozása és az ellátást biztosító  szakemberek tevékenységének támogatás a érdekében kríziskezelő
    szolgáltatást nyújt."
  • A salátatervezet a köznevelési törvényt is módosítaná. A változtatással egyértelműsítenék, hogy a pedagógusok (a gyerekekkel és családjukkal kapcsolatban megszerzett információkra vonatkozó) titoktartási kötelezettsége nem terjed ki a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival - háziorvos, védőnő, gyermekvédelmis - történő megbeszélésre.

Borítókép: a bicskei gyermekotthon kerítése. Fotó: Ajpek Orsi / Index.