Állami iskolákra vetett szemet egy ismeretlen miniegyház

Az egyháznak (a hosszú nevű Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátusnak) Magyarországon meglehetősen kis apparátusa van, mindössze nyolc pappal. A hazai közösségük sem nagy létszámú: a legutóbbi népszámlálás adatai szerint mindössze 1701 fő vallotta ehhez az 1995-ben létrejött, a moszkvai fennhatóságú ortodoxiával szembenálló egyházhoz tartozónak magát.

Nem örülnek a szülők

Eddig két fővárosi, állami fenntartású intézménynél jelentkezett be az ortodox egyház, a nyolcadik kerületi Vajda Péter Általános Iskolánál, illetve a zuglói Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolánál. A Vajda Péter sportiskolában március 27-én tartottak feszült hangulatú tájékoztatót a szülőknek, a zuglói intézményben pedig kedd délután.

„Nagyon hirtelen jött az egyház szándéknyilatkozata, ennek megfelelően ellenállást váltott ki a szülők és a tantestület részéről is. De amíg nem történik meg a tájékoztatás, addig nem foglaltunk állást” – mondta az Indexnek Vizi Andrea, a 720 tanulót oktató Városligeti Általános Iskola igazgatója kedd délelőtt, az egyház és a szülők találkozója előtt.

Mindkét iskolában fel vannak háborodva a szülők, hogy mindenfajta előzetes egyeztetés nélkül érkezett az egyház szándéknyilatkozata és egyetlen szülői fórum után mindössze két hetük van dönteni a gyereküket érintő fontos kérdésben. Amennyiben a szülők több mint fele nem támogatja az április közepén esedékes szavazáson a fenntartóváltást, akkor az átszervezési folyamat megáll.

A két iskolában zajlott tájékoztatókon arról nem esett szó, hogy az egyház visszalépne a szándékától. A Városligeti iskolában tartott tájékoztatón az egyház képviselője mindössze néhány összefoglaló mondatot mondott arról, hogy jó szándékkal jöttek, de részletesen nem ismertette a hosszútávú terveiket. Az Indexnek nyilatkozó, Magyarországot is felügyelő ortodox püspök, Arszeniosz Kardamakisz szintén azt mondta, hogy ők pusztán segíteni szeretnének a magyaroknak, és az állam terheit enyhíteni azzal, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő iskolák fenntartását átveszik. Amennyiben a szülők mindezt nem akarják, akkor tisztelettel elfogadják a döntésüket, mondta az egyházi méltóság telefonon. Azt is megemlítette, hogy a Vajda Péter Általános Iskolában járt is, ott beszélgetett tanárokkal, munkatársakkal, akik jelezték, hogy segítségre van szükségük. Erre szerettük volna reagáltatni a Vajda Péter iskola igazgatóját is, de egyelőre nem válaszolt megkeresésünkre.

Egy városligeti iskolás szülő az Indexnek azt mondta, tartottak az iskolában egy előzetes felmérést a szülők körében, és 720 gyerek van, közülük 430-nak a szülei jelezték előre, hogy nemmel fognak szavazni a fenntartóváltásra. Ezt az adatot az egyház képviselője előtt is ismertették a keddi tájékoztatón.

A városligeti iskola Szülői Munkaközössége összeállított egy kérdéssort, amire

Azonban a kötelezettségvállalásuk időtartamát nem nevezik meg, azaz – mondta az Indexnek az egyik szülő – nem lehet tudni, hogy meddig tartanák meg az iskola világi jellegét. "Mert most azt mondják, az ortodox hitoktatás csak választható lesz, és az erkölcstan is marad, valamint, hogy nem szednek tandíjat, és a tantestületi állományon sem akarnak változtatni, azonban a szülők szerint amíg nincs írásban lefektetett hosszú távú kötelezettségvállalása az egyháznak arra, hogy ez huzamosabb ideig így marad, addig nem akarnak a támogatásuk mellett szavazni" - fogalmazott.

De miért kapna a kis egyház ilyen sok iskolát?

Azt egyelőre nem lehet tudni. A Bécsben található Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus vezetője, Arszeniosz Kardamakisz az Indexnek azt mondta, hogy először 2014-ben, majd 2016-ban kétoldalú szerződést kötöttek a magyar állammal a magyarországi közfeladatok ellátására vonatkozóan. Az együttműködés lényege az ortodox püspök szerint az, hogy egyháza segít a magyarokon.

"Egyházunk kifejezte egyértelmű szándékát a közfeladatok ellátásában való szerepvállalásban, amelyet intézményfenntartóként elsősorban a köznevelésben kíván megvalósítani. Európa legősibb keresztény egyházának képviselőjeként hosszabb távon olyan maximum 5-10 köznevelési intézményből álló fenntartói hálózatot kívánunk létrehozni Magyarországon, amelyben egyházi fenntartásunk nem a világnézetileg elfogult képzésre, hanem a támogató, menedzserszellemű fenntartói magatartásra, az intézmények szakmaiságára fókuszáló európai szellemű képzésre épül.”

Hogy miért éppen ezt a két iskolát szemelte ki az egyház, illetve melyeket szeretne még fenntartóként átvenni, azzal kapcsolatban annyit nyilatkozott a püspök, hogy „olyan köznevelési intézményeket választottunk, amelyek földrajzilag olyan területen helyezkednek el, ahol a görög diaszpóra is jelentős számban él, továbbá olyan európai értékeket közvetítenek képzésükkel, amelyek fenntartói hitvallásunk alapját képezik. Ilyenek a magas szintű nyelvi képzés, a sport és a művészetek.”

Hogy mekkora ez a görög diaszpóra, arról nem írtak, a népszámlálás szerint 2011-ben a fővárosban mindössze 252 görög nemzetiségű kiskorú gyerek volt. Amit tudni lehet még, hogy habár nem nagy létszámban, de valóban jártak már görög gyerekek a városligeti iskolába.  Az egyház Magyarországon jelenleg egyetlen iskolát tart fent, ez a pedig a Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Keszthelyen. És egyébként a magyarországi görögöknek van már saját nemzetiségi iskolájuk a görög önkormányzat fenntartásában, igaz, ez az intézmény éppen "szünetelő státuszban" van, azaz nem működik. 

Nem készítették elő

Az egyház azokkal az önkormányzatokkal sem egyeztetett előzetesen, ahol az iskolák találhatóak, és a polgármesterek sincsenek oda a fenntartóváltás ötletéért. "A jogszabályban megadott határidőben és formátumban kezdtük meg a jelenlegi fenntartóval, a tantestülettel, valamint a szülőkkel az egyeztetési folyamatot. Álláspontunk szerint elsődlegesen a tantestület tagjainak, valamint a szülőknek kell döntetniük arról, hogy az általunk kínált utat választják-e, vagy maradnak a megszokott állami fenntartásban. Csak ennek ismeretében van értelme további egyeztetéseket folytatni mind a fenntartó állammal, mind az épületet biztosító önkormányzattal. Ez az oka annak, hogy az érintett önkormányzatokkal eddig nem egyeztettünk, de a legfontosabb döntések birtokában készen állunk nyitottan, érdekegyezőséggel tárgyalni" - írja a püspök. 

A megállapodás részleteiről megkérdeztük az EMMI-t, mert információink szerint a megállapodást Balog Zoltán miniszterrel kötötte a püspök, ám a minisztérium egyelőre nem reagált a megkeresésünkre, ahogy az iskolákat jelenleg fenntartó KLIK sem. A megállapodás részleteiről kérdeztük az egyház budapesti papját is, ám Nacsinák Gergely parókus azt mondta, az iskolai ügyekben az egyház bécsi központja illetékes, ő csak a sajtóból értesült arról, hogy az egyháza megállapodást kötött a magyar állammal, és arról is, hogy több fővárosi iskolának szeretnének fenntartói lenni.

Márciusban egy másik egyház, a görög katolikusok is bejelentkeztek két budapesti iskolához, hogy ők lehessenek a fenntartók, de a szülői ellenkezés miatt végül a Deák Diák Általános Iskola és a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolát és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény átvételétől is visszaléptek, még a szülői szavazás előtt.

UPDATE: AVajda Péter Általános Iskola weboldalán olvasható állásfoglalás szerint az iskola munkatársai nem támogatják a fenntartó-cserét. "A Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola alkalmazotti közössége (nevelőtestülete, technikai dolgozói) NEM támogatja a Konstantinápolyi Egyetemes PatriarchátusMagyarországi Orthodox Exarchátus fenntartóváltási kérelmét. Az alkalmazottak véleménye szerint a szakmai és gazdasági koncepció hiánya veszélyezteti az iskola további sikeres működését és szakmai fejlődését. Az egyház részéről semmilyen konkrét tervet nem kaptunk, csak ígéreteket" - fogalmaznak egyebek mellett a közleményükben.