Orsolya
7 °C
17 °C

Orbán ma nem kaphatna jogi diplomát

2017.04.10. 14:46
A '49-es kommunista alkotmány szövege simán elmegy egy mai MTI-szövegnek, jogállamiság ott van, ahol jogbiztonság és kiszámíthatóság is van, például nem kell aggódnia valakinek a hatalom változó véleménye miatt, ha alapított egy egyetemet, illetve a CEU-ellenes törvény elkészülése semmiben nem felel meg a jogalkotási törvény követelményeinek. Az ELTE jogi karán jártunk.

„Tegnap hallottam egy hivatalos nyilatkozatot az MTI-ben, ezért betettem egy újabb diát, ez is a '49-es alkotmány szövegéből származik. Úgy gondoltam, hogy e szövegek megosztásának edukációs céljuk van, hiszen úgy tűnik, hogy ez az új nyelvezet, amely újra visszatért. A Magyar Népköztársaság szót kell csak kicserélni, és utána tulajdonképpen a szöveg megállhat"

– ezt Hack Péter, a Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék tanszékvezetője mondta előadása elején az ELTE ÁJK-n. 

Egyetemi autonómia: közös gondolkodás az ELTE ÁJK-n címmel szerveztek ugyanis hétfő délelőttre rendezvényt, amelynek Facebook-oldalán úgy fogalmaztak: „a felsőoktatási törvény kedden elfogadott módosítása nemcsak a CEU-ra, hanem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, sőt, az ország összes egyetemén végzett oktatói és tudományos munkára is jelentős hatással lehet”. Hétfő délelőtt az ELTE nyolc tanszékvezetője, oktatója tartott rövid előadásokat az oktatói szabadságról és az egyetemi autonómiáról.

Hack Péter
Hack Péter
Fotó: Német Tamás

Hack szerint a jogállamiságból fakad a jogbiztonság abból pedig a kiszámíthatóság. „Ha valaki a saját életében, milliókat befektetve elkezd egy vállalkozást, vagy akár egy egyetemet alapítva, milliárdokat befektetve, jóhiszeműen, a törvényes keretek között működve egy egyetemet, akkor az előreláthatóság, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság elemi követelményeiből az származna, hogy jóhiszeműen számíthat arra, hogy jogait mindenki tiszteletben tartja, maga az állam is" – fogalmazott Hack. 

Szerinte a törvényhozóknak, a köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróságnak is tudnia kell, hogy amikor egy számukra valamilyen szempontból fontos jogi kérdést rendezni akarnak, „akkor nem pusztán ennek a kérdésnek ilyen vagy olyan megoldása között választanak, nem is pusztán a tanszabadsághoz így vagy úgy viszonyulnak, hanem az alkotmányos berendezkedésünk fundamentumát, a jogállamiságot teszik kockára". 

Hack személyes történettel kezdte és személyes reménykedéssel zárta előadását. Elmesélte, milyen volt, amikor 38 évvel ezelőtt elkezdte jogi tanulmányait, hogy a tantárgyak harminc százalékát tette ki az ideológiai maszlag, melyből mára történelem lett. (Arra nem tért ki, hogy évekig volt az SZDSZ egyik parlamenti képviselője és vezetője.) Így a jelen helyzetre kivetítve reményét fejezte ki, hogy 38 év múlva azt tanítják majd az ELTE jogi karán 2017 áprilisáról, hogy 2017 áprilisában a magyar jogállamiság veszélybe került, de szerencsére az akkori tudósok, értelmiségiek, dolgozók, diákok kiállásának hála ez a veszély elhárult.

Fleck Zoltán, a Jog- és Társadalomelméleti Tanszék tanszékvezetője felolvasott néhány részletet azokból a hivatalosan megfogalmazott elvárt készségekből, amelyek nélkül nem lehet valaki végzett jogász. „Jogász képesítés annak adható,

  • aki képes a szakmai munka, döntések társadalmi és etikai következményeinek megértésére;
  • kritikusan viszonyul azokhoz a jelenségekhez, amelyek nem egyeztethetők össze a jogállami és demokratikus értékekkel, keresi a megoldásokat és eszközöket ezek kezeléséhez;
  • tiszteli a humanizmus, az emberi jogok, a demokrácia, a jogállam értékeit;
  • elkötelezett az egyenlő bánásmód elve és gyakorlata iránt;
  • kritikusan viszonyul a humánus eljárásokat, az emberi méltóságot, a demokratikus és jogállami értékeket, az emberi jogokat kétségbe vonó jelenségekkel szemben és elutasítja azokat;
  • nyíltan vállalja és képviseli a jogászi szakmához kötődő jogállami és demokratikus értékeket;
  • szakmai és közügyekben kezdeményező szerepet vállal, hajlandó azokért személyes felelősségvállalásra és döntéshozatalra.”

Bár az ELTE tanszékvezetője nem mondta ki konkrétan, de nem nehéz levonni a következtetést: végigolvasva ezt a néhány pontot, és végiggondolva az elmúlt évek politikai döntéseit – köztük a civiltörvényt és a CEU-ellenes oktatási törvénymódosítást –, nem túlzás azt állítani, hogy a miniszterelnök képtelen lenne megfelelni ezeknek az elvárásoknak, ha most járna jogra.

Fleck Zoltán
Fleck Zoltán
Fotó: Német Tamás

Fleck előadásában úgy fogalmazott, az igazság folyamatos küzdelem, küzdelem az igazságtalansággal szemben.

Vannak bizonyos határok, amelyeket nem szabad túllépni

– idézte Horatiustól Földi András, a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék vezetője. Az előadásokat Földi nyitotta meg egy történelmi áttekintéssel: hogyan jöttek létre az egyetemek, és mi volt már a rómaiaknál is a feladatuk? A válasz: ne az állam számára képezzenek hivatalnokokat, hanem önálló gondolkodásra képes emberek kerüljenek ki onnan. A történelem során persze folyamatosan változott az állami ellenőrzés és az autonómia viszonya.

Földi András
Földi András
Fotó: Német Tamás

Király Miklós, a Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék tanszékvezetője arról beszélt, hogy az egyetemeknek a hatalommal szemben mindig törekedniük kell az autonómiára, mert ez a feltétele a szabad egyetemi oktatásnak, a tudás teremtésének és átadásának. A szabad gondolkodásnak. És bár a történelem során a hatalom sokszor nem szerette az egyetemeket, konfliktusban, harcban állt velük, de

a jó kormányzás mindig tudta, hogy egyetemi autonómia nélkül nincs fejlődés.

Majd idézett az EU alapjogi chartájából is, ami kötelező erejű jogforrás a tagállamokban. Az egyetemi függetlenség szervezeti, gazdasági és személyzeti értelemben is fontos, bármelyik sérül, az veszélyes.

És kivetített egy összehasonlító minitáblázatot: Magyarország és a volt szovjet tagköztársaság, Észtország helyezései az európai egyetemi autonómia rangsorában. Az ország melletti zárójelben lévő szám a helyezést mutatja.

  • személyzeti autonómia: Észtország (1.) Magyarország (16.)
  • akadémiai autonómia: Észtország (1.) Magyarország (22.)
  • pénzügyi autonómia: Észtország (4.) Magyarország (28.)
  • szervezeti autonómia: Észtország (5.) Magyarország (23.)

Az egyetemi autonómia kapcsán egy idézettel zárta előadását:

Örökké tartó őrködés a szabadság ára.

Somody Bernadette, az Alkotmányjogi Tanszék oktatója szerint az egyetem nemcsak teret ad a tanszabadságnak, hanem a demokratikus társadalom alapintézménye is. Ha pedig az állam beleavatkozik bármilyen autonómiába, akkor azt alkotmányosan igazolnia kell. Az egyetemek mindig tükröt tartanak az aktuális kormányzati cselekvésnek, mert független elemzést, értékelést és kritikát tud megfogalmazni a kormányzati cselekvésről. A közhatalmi döntéseknél pedig mindig azt kell mérlegelni és megnézni, hogy azok belül vannak még az alkotmányos kereteken, vagy már megsértették azt.

Lévay Miklós, a Kriminológiai Tanszék vezetője, az Alkotmánybíróság egykori tagja arról beszélt, hogy az oktatás szabadság biztosítéka az, ha a jogalkotó maradéktalanul betartja a jogállamból fakadó eljárási garanciákat. A jogalkotás formális rendjét tehát, amit a jogalkotási törvény tartalmaz. Ez jelenti többek között a visszaható jogalkotás tilalmát, a kellő felkészülési idő hagyását, illetve a formai követelmények betartását. Ezek közül két dolgot emelt ki: a jogszabály előkészítésénél a hatásvizsgálatot, illetve a véleménykérést. Hatásvizsgálatnál például azt jelenti, hogy a fennálló probléma biztos-e hogy csak törvénnyel kezelhető.

Most olvassák vissza az előző bekezdést, és gondolják végig, mit tartottak be a CEU-ellenes törvénynél.

Lévay úgy fogalmazott:

Ha a jogalkotási törvényt, ezeket a rendelkezéseit maradéktalanul betartotta volna a jogalkotó, akkor biztos, hogy más tartalmú jogszabály születik.

Nagy Marianna, a Közigazgatási Jogi Tanszéktanszékvezető arról beszélt utolsó felszólalóként, hogy a mindenkori egyetemi oktatás arról szólt többek között, hogy tükröt tartson a társadalomnak, amiben a valóság jelenik meg. Ha abban nem szépet látunk, akkor nem feltétlenül a tükör hibás. A tükör pusztán egy eszköz arra, hogy egyre többet tanuljunk

Ne a tükröt törjük össze, mi akarjunk jobbak lenni

- zárta beszédét.