István, Vajk
17 °C
22 °C

12 elmélet: miért szálltak rá a CEU-ra?

untitled shoot-3451
2017.04.11. 08:54

A lex-CEU végül könnyen és gyorsan csusszant át a hazai törvényhozáson. Áder János köztársasági elnök sem látott jogi, alkotmányossági okot arra, hogy lassítsa az úthengert. Kérdések ugyanakkor akadnak bőven: miért volt fontos ez az egész, mire jó és mi jöhet ezután? A kormánypárti nyilvánosság képviselői közül sokan kénytelenek beszélni ezekről az elemekről, de hamar kiderül, hogy hiányzik náluk a megalapozott és valós tudás, vagy érvrendszer. Pár lehetséges értelmezést összeszedtünk, szavazzon, ön melyiket mennyire hiszi? (1: biztos, hogy nem erről van szó, 10: biztos, hogy erről van szó)

„Szabálytalanságok voltak, ezért törvényt kellett módosítani.” „Két diplomát adott, ami indokolatlan versenyelőnyt jelentett a CEU-nak a magyar egyetemekkel szemben.” „Ideológiailag volt káros az egyetem eszmeisége, az ott végzettek később politizálni kezdtek.” Ilyen és ehhez hasonló logikai bukfenceket hallani. Sok kormánypárti értelmiséginek is kínos egy felsőoktatási intézmény ellehetetlenítése mellett felsorakozni, ezért a magánbeszélgetésekben egyesek a terelő érvekkel próbálkoznak: „Erről a témáról nincs elegendő tudásom”, vagy „Minden nagyobb összefüggést nem ismerek, biztosan van valami, általam nem látható oka a lépésnek”. Okok, következmények és mellékhatások, természetesen a miniszterelnök környezetében egészen másképpen ítélik meg a történteket, mint a sötét jövőképet felvázoló harcos ellenzők körében. Most felvázoljuk a különböző kerengő magyarázatokat, szavazzon, ön melyiket tartja a leginkább esélyesnek? (1: biztos, hogy nem erről van szó, 10: biztos, hogy erről van szó)

Nincs rendszer a rendszeren kívül, csak a NER-ben boldogulhatsz!

E gondolat szerint a lex-CEU legfontosabb célja és következménye az, hogy Magyarországon senki ne érezhesse úgy, hogy vannak működő ökoszisztémák a Nemzeti Együttműködés Rendszerén (NER) kívül. Lehetsz te Oscar-díjas filmes, olimpiai bajnok úszó, vagy világhírű professzor, de valamiképpen simulj be a rendszerbe, egy kis támogatással, egy közös fotóval, egy reklámfilmmel, egy koszorúzással. Őszintén becsüljük, ha sikeres sportoló, művész, vagy tudós vagy, de nem lehetsz ellenünk. Minden, ami kívül van a NER-en, az üldözendő. És ugye azt nem kell magyarázni, hogy egy amerikai hátterű, szabadon gondolkodó, civilekkel együttműködő, ráadásul anyagilag független elitet alkalmazó egyetem ilyen kívülálló sejt volt.

A nemzeti szuverenitás mindenekelőtti érték!

17553944 1426831924056190 6549827914717809464 n
Fotó: Magyarország Kormánya / Facebook

Függetlenedés és szuverenitás – Orbán Viktor környezetének egyik tagja szerint ez most „a” legfontosabb policy Magyarországon. Sok szempontból akár sikeresnek is tarthatjuk a Fidesz 2014 óta felvett fő irányát. Nézzük a részletezett célokat! Külső finanszírozás helyett magyar lakossági állampapírokat! Magyarországot csak kerekítési hibaként kezelő külföldi bankok helyett többségében magyar tulajdonú bankrendszert! Nemzetközi hátterű közüzemek és energetikai szolgáltatók helyett reprivatizációt, állami intézményeket! Multinacionális helyett magyar utalványcéget, trafikot, élelmiszerboltot, sörgyártót. E körből miért maradnának ki a felsőoktatási intézmények? Ne külföldről jöjjön a felsőoktatásba a pénz és az eszmei háttér, hanem ez is legyen magyar és szuverén.

Vannak olyan műhelyek, amelyek mételyként működnek!

Nem új keletű ötlet, a miniszterelnök környezetében időről időre felmerül, hogy valamiképpen sóval kellene behinteni, a hosszú távon is mérgezőként azonosított szellemi műhelyeket. Korábban komolyan felmerült, hogy a „közgáz”, vagyis a Budapesti Corvinus Egyetem ne vehessen fel több hallgatót. Erről ugyan talán mostanában letett a miniszterelnök, de azért mindig vannak ilyen fixációi. A CEU például egy ilyen métely, és most le lehetett számolni vele, mert a gazdaság alapvetően rendben van, az idén lesz növekedés, akár némi osztogatással is kezelni lehet a nagyobb csaták után óhatatlanul kialakuló feszültségeket.

Újabb jó pontot szerezhetünk Oroszország előtt

E nézet szerint Magyarország elsősorban energetikai okok miatt, elkötelezte magát Oroszország mellett, új szerepében egyfajta faltörő kos az Európai Unióban. Azt már az elmélet hívei sem tudják azonosítani, hogy ennek a nyilvánvalóan nem őszinte „szerelemnek” mi az alapja? A pénz, az említett energetika, vagy az európai nyitottság, mint közös ellenség. Vlagyimir Putyin nem kedveli a CEU-t, mert ott olyan értelmiségieket képeznek, akik az ő autoriter rendszerének természetes ellenfelei. Akik számára érték a demokrácia, a liberalizmus, a civilség. Putyin tavaly decemberben hirtelen visszavonta a Soros által is támogatott Szentpétervári Európai Egyetem (EUSP) engedélyét. Az „orosz” elmélet szerint Putyin valahogy elhintette, hogy számára a CEU puszta léte is kellemetlen, és Orbán - önként vagy esetleg zsarolás miatt - kiszolgálta a megjegyzésben bujkáló kérést.

A CEU és a gender-szak

Kimondva, vagy szégyenlősebbeknek ki nem mondva, de kevés emberi jogi „handabanda” irritálja jobban a NER-t, mint a gender-kérdés, a nők egyenrangúsága, az LMBT-jogok. Vagy a választott nemek kérdése. A CEU a konzervatív értelmiség körében ezen mozgalmak fő támogatójaként van elkönyvelve. Az egyetemen angol nyelvű társadalmi nemek, vagyis gender képzés is zajlott. A konzervatív gondolkodás szerint ezt mindenképpen támadni kellett, mert a képzés a fiatalok körében nem a klasszikus családmodellt népszerűsítette és így ellene ment a magyar család értékeinek.

A nemzetközi helyzet változása

Orbán Viktor sokáig a nemzetközi politikai változások legjobb értőjének, igazi vizionáriusnak gondolhatta magát, hiszen évek óta mindig megérezte a momentumot (nem azt a Momentumot). Egyre több helyen állt nyerésre, az általa is képviselt bridge up (vagyis a hidakat fel) gondolat. Azaz fékezzük meg a határok könnyű átjárhatóságát, a szabad kereskedelmet. Donald Trump és a Brexit, vagyis a bridge up volt nyerőben, Angela Merkel és Ferenc pápa, vagyis a bridge down szorult vissza.

Ám, most mintha éppen fordulna a kocka, Trump hiába nyert, de azóta szitokszó és ciki lett az oroszpártisága, az orosz érdekek követőinek gondolt embereit kigolyózzák. A részben a sajtó által is elhallgatott kölni atrocitások után megerősödött német menekültellenes erők, az ottani szélsőjobb lemorzsolódott, az Orbánnak nem szimpatikus Angela Merkel helyett ma már az Orbán szempontjából még rosszabb Martin Schulz a kihívó. Franciaországban is visszaszorultak az euroszkeptikusok. Hol maradnak a többiek, miért nem rajonganak értem többen Európában? Ha éppen romlani fog a nemzetközi környezet, addig kell lépni, ameddig azt még inkább meg lehet lépni.

A medve fordított halállistája

Azon értékelők szerint, akik Orbán lépéseiben ördögi mesterterveket sem restek felfedezni, a CEU-ügy sok mindenre alkalmas, például az értelmiségiek, a holdudvar listázására is. A viccbeli medve egy halállistával jár körbe az erdőben, jelzi az állatoknak, hogy rajta vannak a halállistán, majd az áldozatokat felfalja. A nyuszi azonban megkérdezi, hogy „te medve nem lehet lekerülni a listáról?”, mire a medve szó nélkül leveszi. A CEU-ügy inkább a fordított helyzetet hozta. Sokan feliratkoznak a medve halállistájára. Azok, akik a NER-en belül valamilyen támogatott, vagy tűrt pozíciót foglaltak el akadémikusként, rektorként, egyszerű értelmiségiként, de most hitet tettek a CEU mellett. Jövőre vajon ők még pozícióban lesznek? Vagy elárulták magukat, nincsenek benne a legbelső hűségkörben, és majd megnézhetik, hogy mikor kapnak legközelebb támogatást, egy újabb kinevezéshez.

A tábormegtartó ékverés

Sokszor csodálkoznak a hazai értelmiségiek, hogy mi szüksége lehet a Fidesznek, a politikai stratégák által kitalált, látszólag értelmetlen és népszerűtlen intézkedésekre, vagy intézkedési tervekre. A szavazók szellemi képességeit végletesen lebecsülő konzultációkra, az internetadó belengetésére, az iskolai drogteszt ügyére, vagy a CEU bezárására. Meglepő, de az úgynevezett ékverő témáknak is van politikai ésszerűsége. Ez pedig a táborok közötti távolság növelése és így a nagyobb támogatással bíróknak kedvező kapuzárás, vagyis a táborok közötti átjárás megszüntetése.

De vajon mi a mechanizmus? A fenti ötletekre az Orbán-ellenes véleményvezérek olyan vehemenciával támadnak rá, annyira „lehülyézik” az Orbán-hívőket, hogy ezzel a két oldal közötti feszültség fokozódik. A személyükben is megtámadott kormánypártiak úgy érzik, hogy a kapuk bezáródtak előttük, már nem mozdulhatnak, mert azzal nem csak az elmúlt éveiket dobnák ki, hanem be sem fogadnák őket a túloldalon. Vagyis bent ragadtak a táborban, és ott keresik tovább a furcsa ötleteket is megtámogató érveket. A Fidesz-tábor egyébként is sokkal jobb befogadásban, mint az elvileg nyitottabb, liberálisabb oldal. Ha a konzervatív oldalra megérkezik egy Pozsgay Imre, egy Szűrős Mátyás, Szili Katalin, vagy egy Csintalan Sándor, szinte azonnal, kiemelt, megbecsült tagja lesz a tábornak. Míg, ha a fideszes közeg egyszólamúságából beszél ki Mellár Tamás, Ángyán József, vagy legújabban Ürge-Vorsatz Diána, azonnal szétszedik, inkább olyan kommenteket kap, hogy „na, jó reggelt”, „ha tőled vesznek el, akkor megsértődsz, más baja, eddig miért nem zavart?”

Főváros kontra vidék

A vidék kontra Budapest elmélet szerint a vidéki származású Orbán Viktorba mélyen be van kódolva az, hogy milyen nehezen illeszkedett be a fővárosba. Lám, most is a „vörös” Budapesten rezeg a legjobban a támogatottsága, itt bukott el az olimpia, itt masíroznak hetvenezren az ellenfelei. Bizonyos kommunikációs fogások olykor arra utalnak, hogy a Fidesz szinte lemondott a fővárosról, elengedte az itteni szavazóit, „elkölthetjük mi az olimpiára szánt forrásokat vidéken is”. Vagyis e gondolat szerint, olyan nagy baj nincs a tüntetésekkel, a CEU a Belvárosban majd hangos tiltakozást vált ki, de a vidéki szavazóknak nem fáj, sőt ott akár egyfajta elitellenes támogatást is élvezhet a CEU elleni fellépés.

Nem mutyi, inkább gazdasági kiesés

A lex-CEU nem a gazdaságról szól, bár minden és annak ellenkezője is megjelent, aligha a CEU ingatlanjait szeretné megszerezni a belvárosban gyakran vadászó ingatlanos kör. Sőt, inkább meglepő, hogy a kormány jelentős anyagi áldozatot is vállal a CEU ellehetetlenítésével. Egy magasan rangsorolt felsőoktatási intézmény, amely egy külső finanszírozó segítségével csábít ide és tart el a környező országokból érkező fiatalokat és jól fizetett egyetemi oktatókat, főnyereménynek tűnik. A hallgatók és a tanárok havonta és fejenként 800-1000 eurót is nálunk hagynak. Albérletet vesznek ki, pénzt költenek kávézóra, romkocsmára, étteremre, kultúrára. Ha pedig végeztek, erős magyarországi kötődéssel vetik majd bele magukat saját hazájuk politikai és gazdasági életébe, ígéretes nexusokkal kecsegtetve a kétoldalú kereskedelmi és egyéb kapcsolatokat. Ezt kidobni, minden anyagi kalkuláció alapján, hiba.

A Jobbik-veszély is bejátszott

Választási hajrában van az ország, még ha ez a finis egy évet is felölel. A rejtett, vagy nem is annyira rejtett Simicska-fóbia ott bujkál már a kormánypártokban (mivel rukkol még elő Simicska?), ezért a kormány gesztusokat próbál tenni a Fidesz és a Jobbik határán táncoló szavazóknak. A burkolt antiszemitizmusként is értékelhető Soros-ellenesség segít a nemzeti szólamokra érzékeny szavazók megszólításában.

A lényeg maga a bullying

A bullying angol kifejezés a minden ok nélküli erős és célzott agresszióra utal. Egyes elméletek szerint a bullying önmagában is hasznos eleme a NER-nek. Érdemes minél erősebbnek tűnő ellenfelekre „rámenni”. Civilekre, nagy multinacionális cégekre, a CEU-ra. Hiszen, ha egy olyan, Magyarország GDP-jével összemérhető árbevételű multinacionális cég, mint a holland Heineken, vagy a világ egyik leggazdagabb embere, Soros György képtelen ennek a nyomásnak ellenállni, akkor ugyan miért merne ellenállással próbálkozni egy tanár, egy bíró, egy újságíró, vagy egy közbeszerzés pályázati bizottságának tagja?