Huba
18 °C
34 °C

Még nincs minden lejátszva CEU-ügyben

16676038 118141ada9300bb075691e5cd83bf33a o
2017.04.11. 15:47
Noha Áder János hétfő este aláírta a CEU ellehetetlenítését célzó törvényt, a jogszabály az államfő döntésétől függetlenül még az Alkotmánybíróság elé kerülhet, és az sincs kizárva, hogy végül elmeszelik. Sorra vettük a lehetőségeket.

Több úton is az Alkotmánybíróság (AB) elé kerülhet az a törvény, amely ellehetetlenítené a Soros György által alapított CEU-t. Bár a jogszabályt hétfőn lényegében fenntartások nélkül aláírta Áder János köztársasági elnök, így az hatályba is lép, a törvényt még megtorpedózhatják. A nagy kérdés, amire ilyenkor választ kell adni, hogy az elfogadott, majd az államfő által aláírt törvény alaptörvény-ellenes-e. Áder János nyilván úgy gondolja, hogy nem az, különben nem írta volna alá.

Csakhogy az egyébként jogász végzettségű Áderrel szemben elég sok jogász véli úgy, hogy a törvény igenis alaptörvény-ellenes. Így például a jogászelitnek számító Bibó Szakkollégium közössége, amelyik nyílt levélben magyarázta el Ádernek, mi is a baj a törvénnyel, miért alaptörvény-ellenes. 

Az alkotmányjogra specializálódott Jakab András is több fogást is talált a törvényen. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a nemzetközi szerződéshez kötéssel kormányzati diszkrécióhoz van kötve az egyetem működése. Ha tehát a jogászszakma egy jelentős része szerint is támadható a jogszabály, akkor azt egészen biztosan meg is fogják támadni különböző hazai és nemzetközi fórumokon. 

Bárki, akinek az alapjogát korlátozzák

Az egyik lehetőség, hogy úgynevezett közvetlen alkotmányjogi panasszal kerül a törvény az Alkotmánybíróság asztalához. Erre a törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül van lehetőség. Ilyen panasszal bárki élhet, aki úgy érzi, hogy az alapjogát közvetlenül korlátozza a kifogásolt jogszabály. Azaz panaszt adhat be például a CEU vagy egyik partnerintézménye éppúgy, mint egy ott dolgozó tanár vagy ott tanuló hallgató, arra hivatkozva, hogy a szabályozás sérti a kutatás, tanítás, tanulás szabadságát, ami alaptörvényben garantált jog.

Ez egy kétlépcsős eljárás. Miután a panaszt benyújtják az AB-hez, először egy öttagú tanács vizsgálja meg, hogy egyáltalán foglalkozzanak-e érdemben az üggyel. Ebben a befogadási eljárásban az AB tanácsa azt vizsgálja, alkotmányjogi szempontból van-e alapvető jelentősége az adott panasznak.

Ha ez az öttagú tanács úgy dönt, hogy befogadható a panasz, akkor két lehetősége van: vagy ugyanebben a körben tárgyalnak róla, vagy a teljes ülés elé viszik, ahol már mind a 15 alkotmánybíró megtárgyalja. Utóbbi a legvalószínűbb egy olyan esetben, amikor arról van szó, hogy egy törvényt megsemmisítsenek-e. Azaz ha az öttagú tanács úgy dönt, hogy igenis foglalkozik a kérdéssel, és felmerül a törvény megsemmisítése, akkor borítékolható, hogy a teljes ülése elé kerül a téma, majd végül születik egy döntés.

50 képviselő összefog

Arra is van lehetőség, hogy az országgyűlési képviselők révén kerüljön az AB elé a törvény. Ehhez a parlamenti képviselők egynegyedének a kezdeményezése kell, ami azt jelenti, hogy ha az ellenzéki pártok szeretnék, az AB elé tudnák vinni a jogszabályt, ha már Áder János ezt nem látta szükségesnek.

Ez azt jelenti, hogy az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselőinek az aláírása is kell ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság elé kerüljön a jogszabály. 

Az LMP és Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke már jelezte is, hogy elkezdi gyűjteni a képviselői aláírásokat. Az MSZP mindvégig elítélte a törvényt, Botka László miniszterelnök-jelölt a törvény megsemmisítését is megígérte kormányra kerülése esetén. A döntő tehát a Jobbik válasza lehet: a pártot először elbizonytalanította a CEU-botrány, majd végül Vona Gáborék azt hangoztatták, hogy nem értenek egyet a CEU-t körüllengő ideológiával, de a Fidesz „bolsevik” hatalomgyakorlását is visszautasítják. Kérdés, hogy ebből lesznek-e képviselői aláírások – úgy tudjuk, még nincs végleges döntés.

Az ombudsman is közbeléphet

Egy másik lehetőség, hogy az ombudsman fordul az Alkotmánybírósághoz például azzal az indokkal, hogy a tanulás, a tanítás szabadságát sérti az új jogszabály, ráadásul az ombudsman felhozhatja érvként azt is, hogy a vitatott törvény egy konkrét intézményre lett szabva, azaz diszkriminatív. Csak a jogi korrektség kedvéért említjük meg, hogy a kormány, a Kúria elnöke és Legfőbb Ügyész is kezdeményezheti egy törvény utólagos alkotmányossági felülvizsgálatát.

Bírósághoz is lehet fordulni

De nem az Alkotmánybíróság az egyetlen fórum, ahol a CEU-törvény támadható. Bárki fordulhat „rendes” bírósághoz az ügyben. Ha a bíróságon a bíró úgy látja, hogy alaptörvény-ellenes a szabályozás, akkor annak a bírónak kötelessége az Alkotmánybírósághoz fordulni. Ezt nevezik bírói kezdeményezésnek. 

De ha a „rendes” bíróság nem talál kivetnivalót a szabályozásban, akkor is előbb-utóbb az Alkotmánybíróságnál landolhat a téma, feltéve, ha a szabályozást megtámadók végigfuttatják az összes létezi hazai jogi fórumon a törvényt. Ez azért is nélkülözhetetlen, mert ha végül nemzetközi jogi fórumra (például Strasbourgba) szeretnék vinni az ügyet, akkor előtte jellemzően az összes hazai fórumot végig kell járniuk.   

Az Alkotmánybíróságnak egyébként csak abban az esetben kell meghatározott időn belül döntenie, ha a köztársasági elnök vagy egy bíró küldi be nekik a jogszabályt kivizsgálásra. Ha az államfő terjeszti ezt fel, akkor 30 napon belül, ha egy bíró, akkor 90 napon belül kell dönteni.

Egy népszavazási kérdés máris elbukott

Meg lehet fúrni a jogszabályt népszavazással is, ezzel a módszerrel a Momentum, a Demokratikus Koalíció is próbálkozna, egy ismeretlen párt, a Demokrata Párt pedig már el is bukott. A Demokrata Párt a következő kérdést nyújtotta be: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2017.04.04-én hozott ”lex-CEU” nemzeti felsőoktatásról szóló törvény a 2011. évi CCIV-es módosítását a kormány visszavonja?"

A kezdeményezés még az előzetes formai vizsgálat során bukott el, népszavazási kezdeményezés benyújtásához ugyanis legalább 20 állampolgár aláírása kell, és bár a Demokrata Párt által benyújtott iraton a szervező mellett 21 támogató aláírása is szerepelt, közülük négyen rosszul tüntették fel a személyi azonosítójukat, egy ember pedig az anyja születési családi név adatát a központi névjegyzék adatai alapján hibásan tüntette fel. A szükséges 20 helyett így csak 17 támogató választópolgári aláírás volt elfogadható a benyújtott kezdeményezésen, amit ezért elutasítanak. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a szervező a kérdést 15 napon belül ismételten benyújthatja helyesen, megfelelő számú aláírással. 

A DK múlt héten, a Momentum pedig éppen most kedden nyújtotta be a kérdéseit. Ezekről még nem döntött az NVB. A kérdéseket egyébként először  a NAIH-nak (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) kell jóváhagynia, majd ezután kell benyújtani a Nemzeti Választási Irodához (NVI). A Nemzeti Választási Bizottság ezután dönthet róla.

Ha a kérdést jóváhagyják, elindulhat az aláírásgyűjtés, arról a kérdésről szavazhatunk, amelyiknél először összejön a megfelelő mennyiségű, 200 ezer aláírás. Ekkor ki kell írni az országos népszavazást, amelynek eredménye kötelező érvényű lesz az Országgyűlésre nézve. Ami azt jelenti, hogy ha egy népszavazáson úgy döntenének a szavazópolgárok, hogy a törvényt vonják vissza, akkor a parlamentnek nem lenne más lehetősége, mint visszavonni azt.