Megsemmisítették az ásotthalmi meleg- és muszlimellenes rendeletet

Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek találta, és visszamenőlegesen megsemmisítette azt az ásotthalmi rendeletet, ami gyakorlatilag betiltotta a muszlim vallás gyakorlását és a homoszexualitás "népszerűsítését". Ezt a honlapján közölte az AB.

A Jobbik-alelnök Toroczkai László vezette önkormányzat tavaly novemberben szavazta meg a helyi rendeletet. Toroczkai akkor a Facebookon azt írta a javaslatáról: "A bűnbakkeresés helyett én inkább azonnali megoldást adok, védelmet a brüsszeli tömeges betelepítési tervvel szemben". Szerinte a rendelet "a közösségünket és a hagyományainkat védelmezi bármilyen külső tömeges betelepítési vagy felforgatási tervvel szemben. Nincs más teendő, Magyarország többi önkormányzatának csak át kell venni a preventív célú intézkedéscsomagunkat, és máris megvédtük a hazánkat."

Már akkor megírtuk, hogy ennél alkotmányellenesebb javaslatot szándékosan sem lehetett volna alkotni, például mert alapjogokat csak törvénnyel lehet szabályozni, önkormányzati rendelettel nem. Vagy mert korlátozza a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához fűződő alapjogokat.

A rendeletet a Csongrád Megyei Kormányhivatal több ponton is törvénysértőnek minősítette, majd Székely László, az alapvető jogok biztosa támadta meg, és indítványozta a megsemmisítését.

Az AB most ugyanazzal érvelt, mint amit az Index is írt: álláspontjuk szerint az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő, illetve korlátozó szabályozást. Azt is írták, hogy a támadott szabályozás „több alapjog, így a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága közvetlen korlátozását célozza”. 

Az Alkotmánybíróság "a fő szabálytól eltérően, súlyosságára tekintettel" semmisítette meg a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal.

A határozathoz párhuzamos indokolásokat fűzött öt alkotmánybíró. Ketten saját indokolást írtak, ketten pedig csatlakoztak Pokol Béla párhuzamos indoklásához. Ebben az is olvasható, hogy "Európa iszlamizációjának nyilvánvaló veszélyt jelentő problémáit a szem előtt tartva fontosnak tartom még annak kiemelését, hogy a muszlim vallás gyakorlásának és ennek nyilvánosság előtti kellékeinek korlátozhatóságát nem vizsgálta az általam is támogatott, megsemmisítést kimondó döntés. Ezt a megsemmisítést pusztán a formailag nem megfelelő jogforrási szintben történt szabályozás és korlátozás miatt mondta ki, és így

a későbbiekben a muszlim vallást érintő, törvényi szinten létrejövő szabályozás és korlátozás lehetőségét ez nem vizsgálta.

Ehhez csatlakozott két másik alkotmánybíró is.