Orbán új embere nemrég még földbe döngölte a Fideszt

Amilyen szokatlan módon jelentette be Orbán Viktor, hogy tárca nélküli minisztert nevez ki a paksi bővítés koordinálására, olyan váratlan személyt választott a pozícióra – legalábbis első ránézésre.

A kormányfő ugyanis várhatóan azt a Süli Jánost nevezi ki, aki

• Bajnai Gordon kormánya idején vezérigazgatója lehetett a paksi atomerőműnek;
• és aki ráadásul 2014-ben nagyon lemosta a Fideszt az önkormányzati választáson.

Süli 78 százalékot begyűjtve elnyerte a polgármesteri posztot a Fidesz jelöltjével, Kozmann Györggyel szemben, és csapata az önkormányzat mind a nyolc egyéni képviselői helyet is elhozta a kormánypárt elől, amely 2010-ben még mindet megnyerte. 2014-ben így a Fidesznek be kellett érnie egyetlen listás mandátummal.

A helyi elnök, Bordács József szerint a párt több befolyásos helyi embere a választások előtt átállt Süli csapatába – ami azt az érzést kelthette, mintha az országostól nagyon eltérő lenne a felállás Pakson.

A Fidesz ellensége Orbán embere?

Valójában azonban a kép árnyaltabb: Süli ugyan nem a Fidesz színeiben nyert, de nem indult távolról, részt vett a Fideszhez köthető Kisgazda Polgári Egyesületben is – írta korábban a 444.hu.

Süli 2014-ben a távozni készülő polgármester helyére akár a kormánypárt jelöltjeként is pályázhatott volna, a KDNP ebben támogatta is, ám a Fidesz központjában inkább a 2010-ben még a Fidesszel szemben függetlenként indult – és egyértelmű vereséget szenvedett –, olimpiai bronzérmes kenus Kozmannt választották.

Bár Kozmann is paksi volt, a felülről hozott döntésnek nem örültek a helyi fideszes pártszervezetben – erről szólt átállásuk a helyben ismert Sülihez, aki Polgári Összefogás Paksért név alatt fogta össze a részben KDNP-ből verbuvált embereit. Hogy a kép még cifrább legyen, Sülit támogatta az MSZP és a DK is, ami miatt a kormánypártban olykor lekommunistázták a politikust.

Pedig 2012-ben még őt kereste meg a helyi Fidesz, de Süli a támogatásért cserébe sem akart a pártba belépni, márpedig 2014-ben a Fidesz pártbeli embert akart látni a város élén – írta akkor a Népszabadság. Hogy Sülit 2012-ben saját embereként el tudta volna fogadni a párt, az nem meglepő annak ismeretében, hogy a Fidesszel és Orbán Viktorral is kapcsolatban állt.

Például amikor a paksi atomerőműben 31 évet lehúzott Sülit 2009-ben Bajnai kinevezte az erőmű vezérigazgatójának. Süli állítólag ekkor kikérte Orbán véleményét is, miután borítékolható volt, hogy a 2010-es választásokon nagy többséggel tér vissza a Fidesz a hatalomba.

Elhagyták, de megbocsátott

Süli azonban így sem tudta megtartani pozícióját az erőműben: nem tudni, miért, de a kormányváltás után leváltották. Állítólag ezt nem Orbán akarta így, hanem a közelében lévő energetikai lobbi befolyásos tagjai, akiknek a kormányfő engedett – írta három éve a Népszabadság. Süli 2011-ben az erőművet is otthagyta.

Ez szálka megmaradhatott volna benne, de miután a Fidesz feletti 2014-es győzelmével törlesztett, nem zárkózott el a kormánypárttól. Tavaly tavasszal együttműködési megállapodást kötött a Polgári Összefogás Paksért és a Fidesz a májusi időközi választásra készülve. Süliék nem indítottak saját jelöltet, így a Fidesz színeiben Szabó Péter könnyedén nyert, majd megkapta az alpolgármesteri posztot is – miközben a 11 fős önkormányzatban vele együtt is csak két kormánypárti tag van.

Most már lehet fideszes polgármester

Kerestük természetesen Sülit, hogy megtudjuk, hogyan ajánlotta fel neki Orbán Viktor ezt a miniszteri posztot, és milyen tervei vannak, de nem értük el. 

Ami viszont biztos következmény: a miniszteri biztosi kinevezés után a 61 éves Sülinek le kell mondania a polgármesteri posztról, így hamarosan időközi választás lesz Pakson. Az együttműködés alapján minden bizonnyal érdemi ellenjelölt nélkül indíthatja el saját emberét a Fidesz, bár arról egyelőre nincs hír, hogy az ki volna.

Egyelőre azonban azt sem tudni, erre mikor kerülne sor, hiszen Süli törvénymódosítást igénylő tárca nélküli miniszteri kinevezésének pontos ideje sem ismert.

A paksi beruházásért eddig Aszódi Attila kormánybiztosként felelt. Süli az ATV-nek jelezte, hogy szeretné maga mellett tudni Aszódit a projekt megvalósítása alatt.

A szakember viszont nem kommentálta a tárca nélküli miniszteri pozíció létrehozását, így nem tudni, ott marad-e a 10 milliárd eurós orosz hitelből, a Roszatom irányítása alatt létrehozandó projekt közelében, amely ellen az LMP teljes egészében, az MSZP egy része pedig inkább a kiválasztás módja – végül tender nélkül kapta meg a beruházást a Roszatom – és a szerződés titkosítása miatt tiltakozik. (Az MSZP másik része teljesen elutasítja az atomot, a szocialista atomvitáról ebben a cikkünkben olvashat.)

A Népszava szerint Süli kinevezésével azt akarta elérni Orbán, hogy az MSZP még nehezebben támadhassa a beruházást, ha annak élén egy korábban Bajnai által kinevezett atomipari szakember áll.

Az LMP népszavazást is kezdeményezett a megújuló energiaforrások háttérbe szorítását eredményező, hosszú távon pénzügyileg és fűtőanyagok szempontjából is az orosz függést erősítő projekt ellen – a Nemzeti Választási Bizottság azonban a kérdést visszadobta –, a kormány szerint azonban a beruházás az ország energiabiztonságát erősíti, és a termelést is gazdaságossá teszi. Az EU vitatta ezt az optimista előrejelzést. Márciusban ugyan hozzájárult a beruházáshoz, de megállapította, hogy piaci alapon az nem térül meg. Bizonyos feltételek mellett azonban kaphat a beruházás állami támogatást. Az építkezés így 2018-ban megkezdődhet.