Kósa nem emlékszik Habonyra

Új nevet kapott Soros György Kósa Lajostól a szerdai frakcióinfón. A köztársasági elnök lejánosozásán még felháborodott Fidesz frakcióvezetője következetesen Dzsordzsibácsinak nevezte a magyar születésű milliárdost, amikor a CEU-ról kérdezték.

Kósa és Halász János már rutinszerűen az újságírók megregulázásának igényével kezdték a sajtótájékoztatót, felhíva a figyelmet az „interjúhelyzetek kerülésére”, és hogy mindenki csak egy kérdést, esetleg egy pontosító kérdést tegyen fel, kerülendő az ilyen helyzeteket. Igaz, Kósa végül rugalmasságot ígért, amit nagyjából teljesített is, kivéve, amikor a 444.hu Kósa Norvég Alappal kapcsolatos kijelentéseire kérdezett rá – Kósa szerint az alap „elképesztő mennyiségű” szabálysértést követett el, noha az ügyészség nem állapított meg bűncselekményt és az EY könyvvizsgáló végkövetkeztetése is az volt, hogy az alap szabályosan működik  –, ekkor a frakcióvezető a többszöri visszakérdezést már nem tolerálta.

Kósa elismerte, nem történt bűncselekmény, ám az összeférhetetlenség alaptörvényben is lefektetett elvével ellentétes volt, hogy az alapban olyan személyek is döntöttek a pénzek elosztásáról, akik a támogatás megszerzésében érdekelt szervezeteket is képviseltek.

Nagy torlódás lesz a schengeni határokon

Halász felsorolta a parlament által megszavazott törvényeket, ezek egyike „Egyes belügyi tárgyú törvények módosítása” címen arról szólt, hogy az Európai Unió Tanácsa rendeletének megfelelően a schengeni országok külső határain – Magyarország esetében az EU-n kívüli Ukrajna és Szerbia mellett ide esik a horvát és a román határszakasz is – minden be- és kilépőt ellenőrizni kell az adatnyilvántartásban. Ez most is könnyen 3-4 órás torlódáshoz vezethet, nyáron, különösen Horvátország irányában még hosszabb sorok alakulhatnak ki. Ezért Kósa jelezte, hogy a Fidesz módosítást támogatna, amely lehetővé tenné, hogy a nagy torlódások esetén feloldást kapjon ezen szigorú ellenőrzési kötelezettsége alól, amelyre „a migránsválság és a terrorveszély növekedése miatt” van szükség. Nem lenne, ha Görögország és Olaszország is betartotta volna a schengeni külső határokkal kapcsolatos kötelezettségeit – mondta Kósa, megjegyezve, hogy a helytelenül kezelt migrációs válság végül mindenkinek nehézséget okoz.

Nem derült ki, mi haszna a törvénynek

A civil törvény a sajtótájékoztató után került a parlament elé, de annak egyik előterjesztőjeként Kósa külön is beszélt róla. 

„Ez a nyilvánosságról és az információs szabadságról szól” – állt ki a törvény mellett, amely kötelezi a civil szervezeteket, hogy honlapjukon, kiadványain öt éven át jelezzék, külföldről kapnak támogatást, amennyiben ez az összeg akár csak egy évben is átlépi a 7,2 millió forintot.

Kósa ugyan azt állította, hogy a transzparenciát segítő törvény ellen épp a transzparenciáért fellépő szervezetek ágálnak, ha róluk van szó, bár az nem derült ki, milyen, az átláthatóságot szolgáló hatósági vizsgálatnak, elszámolási kötelezettségnek ne tettek volna eleget a civil szervezetek, amelyek támogatóinak listája ma is megismerhető, példaként álljon itt a TASZ letölthető beszámolója.

 Nem is a hatóságoknak van szükségük új adatokra, a cél az, hogy a nyilvánosság is láthassa, ha egy szervezet külföldi támogatottságot élvez – érvelt Kósa, bár a fenti példa alapján ez jelenleg sem titok. A törvényt, amelyhez hasonló létezik Izraelben és Oroszországban is a nemzetbiztonsági kockázatok csökkentésével is többször indokolták – Orbán Viktor egyértelműen a migránsokat bűncselekményekre buzdító civil szervezetekről beszélt – de nem világos, milyen kockázattól mentesítene a törvény, és Kósa arra sem válaszolt, mely szervezetek buzdítottak bűncselekményekre. Elmondása szerint Pintér Sándor belügyminiszter beszámolt arról, hogy a migránsoknak joggal való visszaéléshez adtak útmutatót egyes szervezetek, többet azonban a bizottsági ülés titkosságára hivatkozva nem mondhatott el.

Egy dologban viszont úgy tűnik, hajlandó engedni a kormány: egyelőre csak arra nem vonatkozna a törvény, aki a magyar költségvetési szerveken keresztül jut EU-s pénzhez, Kósa viszont megengedte annak lehetőségét, hogy az sem lesz külföldről támogatott szervezet, amely közvetlenül az EU-tól jut pályázati forráshoz. (Ugyanez már nem lenne igaz egy EU-tagország állami forrásaira.)

Brüsszel támadja a rezsivívmányt

Az európai ügyek bizottságának eheti üléséről is beszélt Kósa, mivel a témája nem más, mint annak bizonyítéka, hogy Brüsszel valóban veszélyezteti a rezsicsökkentést, mert EU-s hatáskörbe vonná az áram árának szabályozását. Kósa szerint ezzel csak rosszul járhatnak a magyar fogyasztók, akik az EU-ban a második legalacsonyabb áron kaphatnak áramot, de ez nem maradhatna így, ha nemzetállami hatáskörből kivonnák az áram árának szabályozását. Kósa szerint az EU célja ezzel az, hogy a nyugati tagállamok csökkenthessék az áramot olcsóbban használó keleti tagállamok versenyképességét. Kósa szerint ezért is szükséges, hogy minél többen küldjék vissza a nemzeti konzultációs kérdőíveket.

Dzsordzsibácsi

Kósa láthatóan új jelzőt akar akasztani Soros Györgyre, a múlt hét után ismét csak per Dordzsibácsiként beszélt róla a CEU kapcsán.

Nézze meg, milyen vitába keveredett Kósa a 444 újságírójával.

Kósa szerint Dzsordzsibácsi nagy trükkje, hogy négy szervezet is használja a CEU nevet, így nehezen követhető a valós működése. Szerinte Palkovics László oktatási államtitkár nem kiskaput kínált a CEU-nak – pontosabban ezzel a visszatáncoláshoz a kormánynak – továbbra is arról van szó, hogy a New York államban bejegyzett CEU-nak ott kellene kampuszt létrehoznia, oktatókkal, diákokkal, ahhoz hogy az amerikai diplomát kiadó intézmény Magyarországon működhessen – egy államközi szerződés megkötése után. A Közép-Európai Egyetemet azonban továbbra sem fenyegeti semmi – állította.

Habony talán ott sem volt

Kósa meglepődött Körömi Attila jó memóriáján. Az exfideszes politikus 13 év hallgatás után idézte fel a Magyar Nemzetben azt a 2004-es frakcióülést, amely után kilépett a pártból. Körömi szerint Orbán itt kijelentette: „a Kádár-rendszer győzött”, így a pártnak eszerint kell tovább alakítania politikáját, ejteni kell a határon túli magyarok és a demográfia ügyét (igaz, az alacsony részvétel miatt érvénytelen, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra nyolc hónappal később került sor), és inkább a szociális nehézségekre kell fókuszálni. Erről szólt a 2006-os kampányban a rosszabbul élünk mint négy éve szlogen, ám ez nem hozott győzelmet a Fidesznek).

Kósa vitatta, hogy annak a bizonyos frakcióülésnek az lett volna az olvasata, amit Körömi írt le. „Majd megnézem a jegyzeteimet” mondta, hozzátéve, hogy bármi is hangzott el, a Fidesz tettei cáfolják az állítást, hiszen a határon túliak szavazati jogot is kaptak, ez a Fidesz egyik első intézkedése volt a 2010-es győzelem után.

Arra Kósa nem emlékezett, hogy a Körömi szerint a frakciónak ekkor bemutatott Habony Árpád ott lett volna az ülésen. Halász János szerint ez egyszer sem fordult elő, pedig ő 1998-tól Kósához hasonlóan minden frakcióülésen részt vesz, azon a 2004-esen is ott volt.

Orbán csak udvarias

Csupán udvariasság volt, hogy Orbán Viktor gratulált a török elnöknek a hatalma kiszélesítését lehetővé tevő, a modern Törökország atatürki örökségével szakító népszavazás eredménye nyomán – vélte Kósa, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok elnöke előbb üdvözölte ennek kapcsán Recep Tayyip Erdogant.

Én is felhívtam Tállait, amikor nyertek 2:1-re – vont váratlan párhuzamot Kósa az autoriter irányba elindult török államfő és a NAV vezetője között, aki a szülőhelyén, Mezőkövesden TAO-pénzekre épülő futball klubot vezet.

Kósa szerint Magyarország következetes, mindenképpen következetesebb, mint Ausztria, ahol a népszavazás után nem a gratuláció gondolata merült fel, hanem az, hogy végleg meg kell szakítani az EU-csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal.

Ausztriának inkább akkor kellett volna felháborodnia Merkelnél, mielőtt az EU megállapodást írt alá Törökországgal a migránsügy kezeléséről, amellyel az EU Törökországra bízta saját biztonságát – mondta Kósa, megjegyezve, hogy a megállapodást ezért a magyar kormány ellenezte is, rossz stratégiának tartva, hogy a migránshullám feltartása Törökországon és nem az EU saját erején múlik.

A gratuláció nem a népszavazás eredményeinek, hanem egy a Magyarországgal azonos katonai szövetségben lévő, a NATO egyik legfontosabb tagja vezetőjének szólt. Kósa szerint egyébként sem lehet tudni, hová vezet végül a szűk többséggel Erdogannak kedvező népszavazás, amely révén még mindig kevesebb joga lesz a török államfőnek, mint az Egyesült Államok elnökének.