Árpád
3 °C
12 °C

Milyen ma gyereknek lenni Magyarországon?

DBZOL20150324024
2017.04.20. 07:25
Vaskos jelentésben foglalta össze egy gyermekvédelemmel foglalkozó alapítvány, hogy tavaly milyen gyermekjogi témák uralták a közbeszédet és hogyan gondolkodunk mi, felnőttek a gyerekekről. A jelentésben összefoglalnak minden a gyerekeket érintő lényeges, nagy visszhangot kiváltó esetet, benne van például az oktatási reformért küzdő, és a gyerekek részvételével zajló kockás inges tüntetéssorozat, de a rettenetes agárdi és gyöngyösi gyerekbántalmazó bűncselekmények is.

Húsz éve, 1997-ben fogadták el a gyermekvédelmi törvényt. "De vajon tényleg van okunk ünnepelni? Milyen most, 2–2,5 évtizeddel a gyermekjogok megjelenése után gyereknek lenni Magyarországon?" - teszi fel a kérdést a Hintalovon Alapítvány jelentése, amely a gyerekeket érintő híres és hírhedt eseteket, statisztikákat, jogszabályi változtatásokat, szakmai anyagokat és cikkeket, tudósításokat foglal össze.

2016-os számok és tények a jelentésből

  • Közel 4500 gyereknek nem volt érvényes lakcíme.
  • 8,5%-kal csökkent a nélkülöző gyerekek száma.
  • A gyerekek 23,4 %-a súlyosan nélkülözött.
  • Több mint 400 házi gyermekorvos hiányzott a rendszerből.
  • Több mint 15 ezer gyerek vált erőszakos cselekmény áldozatává.
  • Havonta átlagosan 1100–1200 fiatalkorú dolgozott közmunkásként.
  • 2,5%-kal csökkent a fiatalkorú elkövetők száma.
  • Mintegy 24 ezer gyerek élt nevelőszülőknél és gyermekotthonokban.
  • 300 lány kapott elzárás büntetést prostitúció miatt.
  • 1220 kísérő nélküli kiskorú nyújtott be menedékkérelmet.
  • Csak minden 3. súlyosan halmozottan fogyatékos gyerek fért hozzá fejlesztő neveléshez, oktatáshoz.
  • 5774 10–19 éves lány szült.
  • 4233 lány döntött a terhesség-megszakítás mellett.
  • A kisiskolások negyede, a 11–15 éveseknek ötöde volt túlsúlyos.

„Ne merüljenek feledésbe a viták, a problémák, de az elért eredmények se. Ez volt az alapvető célunk a jelentéssel. Mert amíg évről évre egyik botránytól haladunk a másikig, és minden vitát újra elölről kezdünk, addig nem fog változni semmi” – mondta Németh Barbara, a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi projektvezetője.

A negyvenoldalas jelentés végigvesz minden olyan témát, amiket az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2014-ben a magyarországi gyerekjogokkal szemben hiányosságként megfogalmazott. Szó van benne a gyerekeket érő diszkriminációról, erőszakról, fogyatékossággal élőkről, romákról, és a kísérő nélkül érkező menekült gyerekekről is.

"Nagyon kevés gyermekjogi ügyben volt egyetértés a társadalomban, a szakmában vagy a politikai döntéshozók között. A közéletet uraló általános szembenállás itt is megmutatkozott, ami egyrészt természetes (hiszen a gyerekek és a gyermekjogok nincsenek burokban, minden ugyanúgy hat rájuk, mint a társadalom többi tagjára). Másrészt az is látható, hogy a gyerekek jönnek ki legrosszabbul az ilyen típusú szembenállásból – pontosan úgy, mintha egymással vitában álló elvált szülők gyerekeiről beszélnénk. Kétségkívül sérül a gyerek érdeke, joga, ha olyan alapvető kérdésekben sem tudunk megegyezni, minthogy mi az iskola feladata, hány gyerek él szegénységben, vagy bántalmazásnak számít-e a gyerekverés, és ha igen, mit kell tenni, ha előfordul" - fogalmaznak a szerzők.

A jelentés szerint évente több mint 15 ezer gyerek válik erőszakos cselekmény áldozatává, és amíg a testi fenyítés egyre jobban visszaszorul, a lelki bántalmazás néhány formáját sokan nem is tekintik erőszaknak. És azt is kiemelik, hogy valójában nincsen hiteles adat a gyerekekkel szembeni erőszak eseteinek valódi számáról, a magas látencia miatt a bűnügyi statisztika számai nem is tekinthetőek irányadónak.

A Hintalovon Alapítvány szakemberei mostantól minden évben ki fognak adni ilyen jelentést.

(Borítókép: Kisfiú egy romos lakóház tetején a gyöngyöspatai cigánysoron 2015. március 24-én. Fotó: Balogh Zoltán/MTI)