Az orosz követségnél tüntetgetünk? Nyugi, ott lesz az FSZB is

Hétfő este 19 órára Állítsuk meg Moszkvát! címmel civilek tüntetést szerveztek az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetséghez a Bajza utcába, hogy így tiltakozzanak a Kreml egyre nagyobb magyarországi befolyása ellen. A demonstráció eredetileg múlt szerdán lett volna, de akkor a rossz időjárás miatt lefújták. A tüntetők most pedig kényszerből az Andrássy út 100.-nál gyülekeznek majd, mivel a rendőrség nem engedi őket közvetlenül a követség elé.

És ahogy a magyar hatóságok is reagáltak az Orbán-kormány elleni tüntetésekre – a vasárnapi álbékemenet idején maga Pintér Sándor is megjelent szemügyre venni a rendőri biztosítást –, úgy ezúttal az oroszok is fognak. A különbség az, hogy az orosz intézkedések felett gyakorlatilag semmiféle civil vagy magyar hatósági kontroll nem lehetséges.

Magomed szerint az orosz követség is figyel

A hétfői tüntetés különlegessége, hogy bár nagyrészt magyar belpolitikai eseményekre reagál, a megfogalmazott pontok között olyanok is akadnak, melyek tisztán a Kreml politikája ellen irányulnak. Ilyen például a szíriai Aszad-rezsimnek nyújtott orosz támogatás vagy a csecsenföldi melegek koncentrációs táborba zárása elleni tiltakozás (bővebben lásd a lenti keretest). Mindez azonban logikus kifutása az eddigi tüntetéssorozatnak, ahol fel-feltűntek az Orbán Viktort Vlagyimir Putyinnal párban emlegető transzparensek, ahogy a Kossuth tér is többször visszhangzott a klasszikus „Ruszkik haza!” skandálástól.

De ha ezek esetleg el is kerülték volna Moszkva figyelmét, az már nem, amikor április 17-én ellenzéki aktivisták narancssárga festékkel dobták meg a Szabadság téri szovjet emlékművet. Az aktivistákat azonnal elvitték a rendőrök, az orosz külügyminisztérium pedig nyilvánosan is kifejezte elégedettségét a magyar hatóságok határozott fellépése miatt. „A vandálok neve ismert. Két helyi liberális aktivistáról van szó, akik kormányellenes állásponttól indíttatva, önreklámozásuk érdekében nem riadnak vissza semmilyen, még a legkegyeletsértőbb módszerek alkalmazásától sem" – írta az orosz külügy az MTI tudósítása szerint.

De ez sem volt elég, feltűnt a színen a rejtélyes csecsen Magomed, aki nyilvános bocsánatkérésre kényszerítette a szovjet emlékművet összefestékező Komáromy Gergelyt, mindezt pedig le is videózta. Komáromy később a 168 Órának nyilatkozva azt is elmondta,

Már utóbbi is közvetett bizonyíték volt rá, hogy a csecsen nem biztos, hogy magánakciót hajtott végre, és minimum kapcsolatban áll a budapesti orosz diplomáciával. De ahogy azóta kiderítettük, Magomed egy olyan zárt Facebook-csoportban szervezkedett és tervezett eleinte erőszakos akciót, ahol a nagykövetség munkatársa is jelen volt és kommentelt is.

Komáromy és Magomed találkozása intő jel lehet a hétfői, a követség ellen szervezett tüntetés résztvevőinek. A facebookos visszajelzések és az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan sokezres tömeg fog felvonulni a Bajza utcában, ami az előzmények és a médiavisszhang után már egyértelműen komolyabb biztonsági előkészületekkel fog járni.

Kínos lenne a magyaroknak egy atrocitás

Egyrészt magyar oldalról. Ha ugyanis az orosz nagykövetség épületében is akár festékkel, akár más módon kárt okoznának a tüntetők, vagy bármilyen atrocitásra sor kerülne, az rendkívül kínosan érintené a magyar diplomáciát, de a magyar rendvédelmet is. Nem csupán azért, mert Orbánék szoros viszonyt ápolnak Moszkvával, hanem mert az orosz nagykövetségek a világon mindenütt kiemelt védelmet élveznek – akárcsak az amerikaiak –, és a hazai szervek kudarca lenne, ha ezt a védettséget nem tudnák garantálni. A budapesti rendőrfőkapitány végül biztonsági intézkedésekre hivatkozva egyenesen lezárta a követség közvetlen területét a tüntetés szervezőinek tájékoztatása szerint, a demonstrálók ezért az Andrássy útra szorulnak ki.

A kiemelt védelem a magyar–orosz kapcsolatok aktuális állásától függetlenül is indokolható. Oroszország külképviseletei a Kreml általános külpolitikai aktivitása és agresszivitása (pl. Ukrajna) miatt eleve konfliktusok helyszínei lehetnek, ráadásul Moszkva közel-keleti szerepvállalása az iszlamista terrorizmus célpontjává is teheti őket. Bár az elmúlt években kevés konkrét támadás történt orosz követségek ellen, a törökországi orosz nagykövet meggyilkolása sokkolta Moszkvát, a hivatalosan iszlamista merényletként kezelt szentpétervári metrórobbantások után pedig teljesen érthető, hogy újabb biztonsági szigorítások léptek életbe.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) megkérdeztük, hogy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter húsvét körüli telefonbeszélgetésekor vajon szóba került-e ennek a tüntetésnek az ügye, illetve hogy az orosz diplomáciával kommunikáltak-e erről, és milyen esetleges kérései voltak az orosz félnek. A KKM állítása szerint egyik esetben sem került szóba a tüntetés és annak biztosítása.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az orosz nagykövetség fizikai védelmében a tüntetés során magyar részről mely szervek vesznek részt, a KKM itt a Belügyminisztériumhoz irányított minket. Rendészeti szakértők ugyanakkor azt mondták, ilyen esetekben a nagykövetség biztonsági felelőse közvetlen összeköttetésben van nemcsak a magyar rendőrséggel, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) is.

Amennyiben a követség közvetlen területének lezárása ellenére hasonló festékdobálásra kerülne sor, mint a szovjet emlékműnél, az minimum diplomáciai levélváltást, ha nem a moszkvai magyar nagykövet bekéretését eredményezné. Ugyanis az, hogy a szovjet emlékmű megdobálását az orosz külügyminisztérium villámgyorsan kommentálta, és megdicsérte a magyar hatóságokat, egyben finom nyomásgyakorlás is volt. A Kreml Budapest és a nyilvánosság tudtára adta: kiemelt figyelemmel követik, mi történik Magyarországon.

A KKM-et arról is megkérdeztük, hogy az orosz követség előtti tüntetés szerintük befolyásolhatja-e a kétoldalú kapcsolatokat. A magyar külügy álláspontja a tüntetésről a válasz szerint az, hogy „Magyarországon demokrácia van, mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz".

Orosz területről lehallgatni is ér

De a Bajza utcai (vagyis immár inkább Andrássy úti) tüntetést nem csak a magyar fél fogja biztosítani, az oroszok természetesen nem bíznak mindent a fogadóországra, sőt. Az orosz nagykövetségek fizikai és műveleti, technikai biztosítása világszerte az egyik KGB-utódszervezet, az FSZB feladata. Erről beszélt az Indexnek korábban Katrein Ferenc leszerelt kémelhárító is: „Az FSZB a láncos kutya, ők látják el külföldön az orosz külképviseletek technikai-műveleti védelmét, a diplomáciai futárkodást, és az ő feladatuk a műveleti akciók biztosítása, a figyelés stb.″ – mondta Katrein. (Amikor Magomedet kérdeztük arról, hogy ha az orosz nagykövetséget érné olyan támadás, mint ami az emlékművet, akkor is akcióba lépne-e, a csecsen azt válaszolta: nem, mert a követség védelmére megvannak az ottani emberek.) 

Az elmúlt években világszerte rengeteg tüntetés szerveződött orosz nagykövetségekhez, az ezekről szóló beszámolók alapján pedig a legalapvetőbb dolog, amire az orosz fél részéről számítani lehet, a tüntetés teljes körű dokumentálása. Vagyis

Ez a normális alapműködésük része, hiszen ha bármilyen atrocitás történik, ezekből a felvételekből tudnak majd kiindulni. Az FSZB nem csupán a nagykövetség területéről készíthet felvételeket – az eleve fel van szerelve kamerákkal –, de a korábbi nemzetközi tapasztalatok alapján a civil tüntetők közt mozogva vagy akár a környező épületekből (bázislakások) is. 

Akad azonban ennél aggályosabb eszköz is a repertoárjukban, mégpedig a technikai adatgyűjtés: egészen konkrétan a telefonforgalom figyelése és a készülékadatok, azonosítók begyűjtése, akár az adatforgalmat is beleértve. 

Mivel az orosz nagykövetség sérthetetlenséget, diplomáciai védelmet élvez, a magyar hatóságok a kerítésen belül jogilag nem vagy csak nagyon nehézkesen léphetnének fel az adatgyűjtés ellen, de a két ország kormányának viszonyát látva még csak halvány politikai szándék se lenne erre. Az pedig, hogy a nagykövetségi komplexumból működtetett eszközök hatósugara esetleg messze túlnyúlik a követség területén, láthatatlan és jogilag szintén megfoghatatlan.

Igazából nem tudsz mit csinálni, az orosz terület. Legfeljebb kapcsold ki vagy hagyd otthon a telefont, ha látod, hogy a háztetőjük úgy néz ki, mint a Bajkonur

– mondta ezzel kapcsolatban egy magyar rendészeti forrásunk.

Hogy az orosz követség előtt tüntető kormányellenes civilek a magyar hatóságoktól valóban nem sok védelemre számíthatnak, ahhoz ismét érdemes felidézni a Magomed-ügyet. Komáromy Gergely a 168 Órának ugyanis arról is beszélt, hogy az orosz külügy közleménye után arra panaszkodott Magomednek, hogy megalázó, amit a közlemény róla ír (vandál, liberális aktivista, önreklámozó stb.). Állítása szerint Magomed ekkor utánakérdezett a közlemény hátterének, majd közölte Komáromyval: a róla és aktivistatársáról szóló információkat az oroszok a magyar hatóságoktól kapták.

Nem a budapesti követség a régiós kémközpont

Hogy a budapesti orosz nagykövetség diplomatái egyértelműen ellenséges kémtevékenységet folytatnak Magyarországon, az legalább egy esetben kiderült az elmúlt időszakban. Ahogy az Indexen tavaly megírtuk, a bőnyi rendőrgyilkossággal gyanúsított Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű neonáci szervezet közösen gyakorlatozott a követség diplomatafedésben lévő katonai hírszerzőivel. Később a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyik tagja a New York Timesnak azt is elmondta, hogy ez a kapcsolat 2010 és 2012 között volt a legaktívabb, az orosz diplomaták – valójában GRU-ügynökök – pedig évi öt alkalommal is leutaztak Győrkösékhez Bőnybe különféle harci gyakorlatokra, amit airsoftozásnak és paintballozásnak álcáztak.

Katrein Ferenc volt kémelhárító a GRU feladatáról az Indexnek korábban a következőket mondta: „A GRU pedig NATO- és katonai vonatkozású információk gyűjtésére szakosodott, illetve ha csak a közelmúlt montenegrói eseményeit, a merénylet- és puccskísérletet nézzük, a piszkos ügyeket is nekik delegálják. Láthatóan elvárás számukra, hogy egyfajta akcióképességet biztosítsanak orosz érdekeknek megfelelően egy adott országban.″

Bár az elmúlt években Kovács Bélától Kiss Szilárdon át Győrkösig egymás után kerültek elő történetek magyar közéleti szereplők orosz titkosszolgálati kapcsolatairól, ettől még a budapesti orosz nagykövetség nem feltétlenül számít a régió orosz kémközpontjának. Katrein az interjújában arról beszélt, a budapesti orosz nagykövetség nagyjából ötven diplomatájának harminc-negyven százaléka lehet hírszerző. Bár a KKM diplomata-adatbázisa szerint jelenleg az oroszok vezetnek a Budapestre akkreditált diplomaták számában (az Egyesült Államok kevéssel van lemaradva), ez a szám azonban eltörpül például Prága mellett. 

Az oroszok csehországi missziója óriási, százhúsz fő körüli diplomatagárdával rendelkezik, aminek akár a kétharmada is diplomatafedésben lévő orosz hírszerző lehet (összehasonlításképp: az oroszok londoni nagykövetsége kb. nyolcvan diplomatát számlál). Persze rögtön érdemes hozzátenni, hogy egy misszió létszámával nem egyenesen arányos rögtön a kémtevékenység intenzitása az adott országban. Katrein is beszél róla, hogy egy adott országba akkreditált orosz diplomata, ha valójában hírszerző tevékenységet végez, nem biztos, hogy az államhatárokon belül marad, hiszen a szolgálatok inkább régiókban, mintsem országokban gondolkoznak. Másrészt az illegális, mély fedésben lévő hírszerzők egyáltalán nem jelennek még a követségeknek a környékén sem.

De a régiós országok között más szempontból Varsóban is pikánsabb a helyzet. A szovjet idők örökségeként a lengyel fővárosban a hatalmas területtel rendelkező orosz nagykövetség a lengyel védelmi minisztérium közvetlen szomszédságában terül el, nem messze a lengyel elnöki palotától. Budapesten a Bajza utcai orosz nagykövetség legalább viszonylag távol esik a fontosabb magyar kormányzati épületektől – az már egy más kérdés, hogy az elmúlt években Budapest mégis jóval közelebb került Moszkvához.