Nyírjuk ki Hosszú Katinkát, hogy a többi úszó jobb legyen?

2017.05.11. 20:33 Módosítva: 2017.05.11. 21:57
A Magyar Tudományos Akadémián csütörtök délután rendezett fórumon nem oldották meg a CEU-ügyet, sok újdonság sem hangzott el, mégis jó volt látni egy higgadt vitát erről a sok indulatot kiváltó törvénymódosításról. Palkovics László oktatási államtitkár bevallotta, hogy ő is kapott I stand with CEU-kitűzőt, de ezt csak a 64 másik egyetemével együtt tenné ki magára. Az egyetem rektorhelyettese szerint ugyan a törvény azt mondja, "te lehetsz elefánt, csak ne legyen nagy füled és ormányod", de a jövő héten elmennek tárgyalni a kormánnyal.

A címben olvasható mondatot kicsit bővebben Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondta azon a csütörtöki fórumon, amelyen a CEU-ügy szereplőit ültette egy asztalhoz. Az MTA elnöke annak idején az elsők között szólalt fel a Magyarországon működő amerikai egyetem védelmében, próbálta jobb belátásra bírni a kormányt és közvetítő szerepét ajánlotta fel. Ezután 64 bal- és jobboldali akadémikus kezdeményezésére május 8-án az Akadémia közgyűlése elfogadott egy olyan határozatot, amelyben azt javasolják a kormánynak, hogy fogadja el a MTA elnökének közvetítési ajánlatát, és tegye lehetővé a CEU további zavartalan működését.

Ennek jegyében tartottak fórumot csütörtök délután az Akadémia székházában. A fórumra Palkovics László oktatási államtitkár és Enyedi Zsolt mellett meghívtak több akadémikust, a Magyar Rektori Konferencia elnökét és a szintén külföldi intézménynek számító budapesti McDaniel College rektorát is. A nézőközönség is az MTA tagjaiból állt, ott ült közöttük Sólyom László volt köztársasági elnök is, aki korábban szintén hallatta a hangját a CEU-ügyben. A szervezők nagyon szimpatikus módon egy kivetítőn mutatott óra segítségével 2, 4 és 10 percben korlátozták a különböző felszólalások idejét, de mindenkinek adtak lehetőséget reagálásra és az elhangzottak összefoglalására is.

A fórum legelején Palkovics László ismertette a kormány álláspontját, majd Enyedi Zsolt pedig CEU-ét. Itt a már ismert érvek hangzottak el, amelyekre még visszatérünk. Sokkal érdekesebb volt azonban az, ahogy a racionális gondolkodáshoz szokott akadémikusok fejezték ki értetlenségüket egy olyan törvénymódosítás miatt, ami egy értékes egyetem létét veszélybe sodorja, más haszna viszont nem látszik.

Kertész János Széchenyi-díjas magyar fizikus ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha a kormány valamilyen probléma kezelése céljából megváltoztatta a felsőoktatási törvényt, akkor ehhez miért olyan megoldást választott, ami a legjobban a CEU-t sújtja. Mikor pedig látható volt, hogy mindez milyen ellenkezést vált ki, miért verte át csak azért is a törvényt sürgősséggel az országgyűlésen?  

Bódis József orvosprofesszor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora ha lehet még tisztábban világította meg a CEU-ügy teljes abszurditását. Mint mondta, ilyenkor érdemes a 2-es számrendszert segítségül hívni, és igen-nem válaszokat adni:

  • Jó, hogy 25 évvel ezelőtt létrejött Magyarországon a CEU? Igen!
  • Termelt értéket az elmúlt 25 évben a CEU? Igen!
  • Akarjuk-e hogy maradjon az egyetem Magyarországon? Igen!
  • Akarjuk-e, hogy mindenki betartsa Magyarországon a törvényeket? Igen!

Bódis szerint már most nagyon sokat ártott a magyar felsőoktatás nemzetközi megítélésének a CEU-ügy. Saját tapasztalata szerint a nemzetközi konferenciákon ez mindig mindig szóba került, és nekik, magyar tudósoknak nem volt könnyű jó válaszokat adniuk erre. Bódis szerint nagyon rossz, hogy ebben az ügyben már a magyarázat magyarázatánál tartunk. A legfontosabb az lenne, hogy egyezzen meg a két fél, és ez a téma kerüljön le végre a napirendről. A CEU ügyének fontosságát még az sem jelentéktelenítheti el, tette még hozzá az MRK elnöke, hogy a magyar egyetemek jövőre sokmilliárdos forrásokat kapnak, amelyeket tudományos kutatásra fordíthatnak.

Milyen egyetemeket szeretnénk? 

Palkovics László oktatási államtitkár azt mondta: a Magyarországon működő külföldi egyetemek felülvizsgálatára azért volt szükség, mert a 2011-es felsőoktatási törvény ezt írta elő. A jelenlévőkhöz fordulva azt mondta: valószínűleg ők sem szeretnének olyan egyetemeket látni Magyarországon, amelyekről nem tudni, milyen diplomákat adnak ki. Palkovics szerint a vizsgálat közben körvonalazódott számukra, hogy "milyen egyetemeket szeretnénk működni látni Magyarországon". Ezért hozták azt a szabályozást, hogy a külföldi egyetemek saját országukban is végezzenek oktatási tevékenységet, az egészen más rendszer szerint működő EU-n kívüli egyetemek itteni tevékenységéről pedig szülessen államközi megállapodás.

Enyedi Zsolt, a CEU-rektorhelyettese ezt a folyamatot egyáltalán nem látta ilyen harmonikusnak. Senki nem egyeztetett velük a készülő szabályozásról, hiába próbáltak tárgyalni a kormánnyal, és azóta se állt velük szóba senki. A kormánypropagandában közben soha nem az igazi nevén emlegetik az egyetemet, és teljesíthetetlenül szűk határidőt szabtak nekik az új feltételek teljesítésére. Enyedi szerint most

az egyetem léte politikusok kénye-kedvétől függ. 

A vita ezután a következő témák mentén bontakozott ki: 

Teljesíthetetlen feltételt szabtak a CEU-nak?

Enyedi szerint az USA kormánya nem akar oktatási kérdésekről államközi szerződést kötni Magyarországgal, mert ez ott tagállami hatáskör. A magyar törvény azonban olyan feltételt határoz meg, hogy még ha mindkét állam részéről meg is lenne a szándék, ők Magyarországon akkor is ellehetetlenülnének. Enyedi érthetetlennek nevezte azt is, miért kellene kampuszt építeniük az USA-ban. Működésük lényege épp az amerikai-magyar kettős identitás, amitől épp most akarják megfosztani őket. Olyan sajátos modellben működnek, hogy a New York állambeli akkreditációs szervezet emberei gond nélkül eljönnek Magyarországra, és a képzéseiket itt akkreditálják. "Miért vagyunk amerikai egyetem? Azért, mert amerikai módszertan, értékelési rendszer szerint tanítunk, amerikai szerkezetű az egyetem adminisztratív rendszere és irányítása is." Palkovics felvetésére Enyedi elismerte, hogy más uniós országokban is vannak korlátozások külföldi egyetemek működésére, olyanra azonban nincs példa, ami egy már létező és jól működő egyetemet lehetetlenítene el.

Palkovics szerint azonban egyáltalán nem példa nélkül álló, hogy az USA oktatási kérdésekben egyezményt köt Magyarországgal. 2008-ban az oktatócseréről, 2009-ben pedig az Amerikai Nemzetközi Iskola jogállásáról is született ilyen megállapodás. Az államtitkár szerit tehát ez egyáltalán nem lehetetlen most sem. Palkovics többször is megismételte, hogy a törvénymódosítás a Magyarországon 2005-ben bejegyzett Közép-európai Egyetem létét semmiben nem érinti. Enyedi erre azt mondta:

ez a lehetőség olyan, hogy lehetsz elefánt, csak ne legyen nagy füled és ormányod.

Privilégiumot élvez a CEU Magyarországon?

Enyedi Zsolt nagyon hangsúlyosan beszélt arról, hogy itteni működésük nem privilégium. A privilégium ugyanis az, amit munka nélkül kap az ember. A CEU viszont 25 éve nap mint nap megdolgozik a magyar és az amerikai akkreditációért, mondta. Az itt kiadott amerikai diplomák sem privilégiumot jelentenek, hanem hozzáadott értéket és lehetőséget a magyar diákoknak is arra, hogy itthon szerezzenek külföldi oklevelet.

Palkovics erre úgy reagált: az kivételes lehetőség a CEU számára, hogy külföldi oktatói munkavállalási engedély nélkül tudnak Magyarországra jönni. Ha már az egyenlő feltételekről és a viszonosságról beszélünk, jegyezte meg, akkor

a magyar oktatók miért nem mehetnek munkavállalási engedély nélkül tanítani az USA-ba?

Csak a CEU-t érinti a törvénymódosítás?

Az akadémián aláírást kezdeményező Sarkadi Balázs biokémikus, az MTA rendes tagja úgy látta: a felsőoktatási törvény módosítása "statáriális alapon veszélyeztette a CEU működését", holott a CEU rendkívül fontos része a magyar felsőoktatásnak, és jó nemzetközi eredményeket ér el. Az egyik meghívott, Frenyó László, a budapesti McDaniel College rektora ezt azzal árnyalta: az ő jövőjük is veszélybe került.

A McDaniel College-nek 1922 óta van kampusza az Egyesült Államokban, 1994 óta van működési engedélyük Magyarországon. A módosított törvény szerint azonban most ők is csak akkor működhetnének tovább, ha erről államközi szerződés születik, holott ők voltak az egyetlen olyan külföldi intézmény a 28 közül, amelynél az Oktatási Hivatal felülvizsgálata semmilyen szabálytalanságot nem talált.

A CEU ellehetetlenítése jó a magyar egyetemeknek?

A vitában többször is elhangzott az az érv, hogy valamilyen módon ellensúlyozni kellene a CEU anyagi és adminisztratív előnyét, azaz egyenlő feltételek mellett kellene dolgoznia a hazai és az itt működő külföldi egyetemeknek. Az oktatási államtitkár azt mondta: egy repülőtéren neki is adott valaki egy "I stand with CEU"-kitűzőt, de ő ezt csak a 64 másik hazai felsőoktatási intézmény jelvényével együtt tenné ki magára, hiszen mindegyiket képviseli. Akadémikus társait is arra kérte: ne csak a CEU mellett, hanem az összes hazai egyetem minőségének javítása mellett is álljanak ki. Visszautasította azt is, hogy a CEU a lenne a legjobb egyetem, hiszen kiválóak a magyar intézmények eredményei is.

A CEU rektorhelyettese viszont azt a kérdést tette fel, hogy ha megfosztják az amerikai diplomák kiadásától a CEU-t, az vajon mennyiben erősítené a magyar egyetemeket. A CEU-n működő kognitív tudományok program például nagyon népszerű, aminek a doktori fokozatát még nem akkreditálták Magyarországon. Ennek köszönhetően azonban a CEU nagyon komoly kutatási pénzeket tud Magyarországra hozni, és ezekbe a projektekbe más egyetemek kutatói is bekapcsolódhatnak. Sajátos modelljük szerint az oktatók és a hallgatók nagy része a CEU-val áll hallgatói jogviszonyban, de a budapesti Közép-európai Egyetemre jár. Ez a kettős identitás senkitől, így a magyar egyetemektől sem vesz el semmit, mondta a rektorhelyettes. Enyedi reagált azokra a vádakra is, hogy a CEU üzleti vállalkozás lenne:

többet költünk egy diákra, mint amennyi a tandíjakból bejön.

Ha pedig az amerikai CEU-nak el kell mennie, kevesebb lesz az itteni oktatásra fordítható pénz, amiből a többi magyar hallgató és egyetemi kutató is kevéssé részesülhet.

Ehhez a témához Lovász László az MTA elnöke is hozzászólt összefoglalójában. Szerinte a magyar egyetemek nem egymással versenyeznek, hanem a világgal. Ha az egyik felsőoktatási intézményben valamelyik terület sikeres, az másokat is magával húz. A CEU-n erős kognitív idegtudományi kutatások például pozitív hatással vannak a magyar egyetemek agykutatóira. Lovász szerint tehát súlyos hiba lenne, ha a CEU akadályozásával akarnák versenyhelyzetbe hozni a többi egyetemet:

Persze ha Hosszú Katinkát kinyírjuk, akkor a magyar úszósport többi szereplője kétségtelenül versenyhelyzetbe kerül

- ironizált az elnök. A CEU-ügyből szerinte sokkal inkább abba az irányba kellene lépni, hogy a többi magyar egyetemen is több külföldi oktató taníthasson, amihez pénz és adminisztratív feltételek kellenek.

Politikai okok

A vita végén Palkovics László azt mondta: már egyeztetés alatt áll a jövő hétre a CEU vezetőivel való tárgyalás. Megvárják azt is, hogyan dönt az Alkotmánybíróság a törvénymódosítás ügyében, és a magyar kormány már fogalmazza a választ az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás ügyében is. Erre még három hetük van. Palkovics erről röviden annyit mondott: azt vizsgálják, melyik magasabb szempont, az EU által felrótt szabad szolgáltatásáramlás vélt korlátozása vagy az oktatás biztosítása.

Enyedi Zsolt a beszélgetést azzal zárta: mindenképpen elmennek a jövő heti egyeztetésre, de tartanak tőle, hogy ott csak technikai kérdésekről esik majd szó. Továbbra is két opció van: itt szeretnének maradni, de ha ez nem lehetséges, akkor el kell menniük Magyarországról. Enyedi Zsolt szerint azért nehéz megtalálni a megoldást, mert

az egész ügy mögött olyan politikai okok vannak, amiknek semmi közük a felsőoktatáshoz, közben úgy kell tenni, mintha erre szakmai megoldást kellene keresni.