A diplomások sorra fordulnak el a Fidesztől

Milyen forgatókönyvet szeretnének a szavazók 2018-ban? Alapvetően ezt a kérdést járta körül az Integrity Lab nevű kutatócég, amely egy reprezentatív kutatásban azt vizsgálta, hogy a választók milyen összetételű, milyen többségű kormánynak örülnének jövőre.

Ez a fajta kutatás többet mond az egyszerű pártpreferenciánál, hiszen árnyalja az egyes szavazók véleményét. Megtudhatjuk például, hogy a Fidesz-szavazók hány százaléka örül a kétharmadnak, és hány százaléka tudja elképzelni a koalíciós kormányzást. Mint ahogy azt is láthatjuk, hogy egy balos szavazó mennyire utasítja el Gyurcsányt, vagy mennyire tud elképzelni egy színtiszta MSZP-s kormányt.

Az Integrity Lab adatai szerint az összes választó

• 16 százaléka örülne, ha 2018-ban a Fidesz újra kétharmadot kapna; 
• 12 százaléka az egyszerű kormánytöbbséget tartaná a legjobb forgatókönyvnek;
• 9 százaléka Gyurcsánnyal felálló baloldali kormányt,
• 8 százaléka Gyurcsány nélkül felálló baloldali ellenzéki kormányt szeretne látni egy év múlva.
• 7 százalék örülne egy tiszta jobbikos kormánynak;
• 3 százalék pedig egy Fidesz–Jobbik-koalíciót szeretne.
• Másik 3 százalék egy színtiszta MSZP-kormányt.
• 14 százalék, vagyis a megkérdezettek hetede viszont azt szeretné, ha a jövő tavaszi választások után senkinek nem lenne többsége a parlamentben.
• 28 százalék nem tudja vagy nem válaszolt.

A fenti adatsorból levonhatunk néhány egyszerű következtetést. Az Integrity Lab pedig a részletes kutatásában külön is elemezte az egyes szavazótáborok preferenciáit.

1. A választók összesen 28 százaléka választott olyan forgatókönyvet, amely az Orbán-kormány maradását jelentené – ez nagyjából megegyezik a kutatásokban mért Fidesz-táborral. A fideszesek fele örülne a kétharmadnak, harmada már csak az egyszerű többségnek, a Fidesz-szavazók 5 százaléka pedig egy Jobbikkal kötött koalíciót is elképzelhetőnek tart.
2. A balos szavazók továbbra is megosztottak abban, hogy Gyurcsánnyal vagy nélküle. Az MSZP-szavazók negyede színtiszta szocialista kormányzást szeretne, egyik harmada Gyurcsány nélküli balos koalíciót, másik harmada pedig Gyurcsánnyal felálló kormányt.
3. A jobbikos szavazók sem mind örülnének egy tisztán jobbikos kormánynak (7 százaléknál nagyobbnak mérik a tábort). A jobbikosok 63 százaléka örülne a tiszta jobbikos kormánynak, 11 százalék örülne a Fidesszel kötött koalíciónak.

Az Integrity Lab ezt azzal egészítette ki, hogy az LMP és a Momentum szavazóinak harmada azt preferálná, ha nem lenne világos kormánytöbbség, viszont egy részük – a Momentum esetén 37, az LMP-nél 23 százalék – egy Gyurcsány Ferenc nélküli baloldali koalíciós kormánynak örülne leginkább 2018 után. 

A Fidesz-tábor rendesen átalakult

Az Integrity Lab azt is megnézte, hogy lakóhely, illetve végzettség alapján ki milyen kormányzást szeretne 2018 után. Röviden az eredmény: Budapesten a Fidesz-kormány maradását csupán 14 százalék kívánja, míg a fővárosiak harmada valamelyik baloldali kormányváltó forgatókönyvet támogatja. Alapvető a különbség a végzettségi bontásban is: a diplomások nagyon nem akarják a Fidesz kétharmados többségét (7 százalék), míg a legfeljebb 8 osztályt végzettek 27 százaléka adna újra kétharmados többséget Orbán kezébe. 

Ezeket az eredményeket jól magyarázza a Fidesz szavazótáborának alaposabb vizsgálata. Az Integrity Lab összevetette a fideszes tábor egy évvel ezelőtti és mostani összetételét végzettség és lakóhely szerint. A tavaly június adatokhoz képest jelentősen átalakult a szavazótábor:

Mint látható, a Fidesz folyamatosan veszített fővárosi és diplomás szavazókat. A budapestiek aránya a táboron belül 19-ről 10 százalékra, a diplomások aránya pedig 17-ről 10 százalékra csökkent. „Tehát míg 2016 nyarán tízből két fideszes volt budapesti és három élt községben, április végén ez tízből egy fővárosi és négy községi szavazót jelent” – összegezte a kutatócég.

Reiner Roland kutatásvezető az Indexnek két dologgal magyarázta ezt a jelentős átalakulást: a kormány kvótakampányával, illetve a mostani, tavaszi CEU-tüntetésekkel. Tavaly nyáron indult a kvótakampány, ezután következtek a kvótafórumok, és a kormány migránsellenes retorikája az október 2-i kvótaszavazással érte el a csúcsát. Látható, hogy Budapesten és a diplomások körében ekkor indult a csökkenés. 

A másik nagyobb esés pedig áprilisban következett be (a legfrissebb adatokat április 25-28 között vették fel), amikor már túl voltunk több nagyobb budapesti ellenzéki tüntetésen. Az adatokból arra következtethetünk, hogy ezek a demonstrációk a budapestiekre és a diplomásokra voltak a legnagyobb hatással – mondta Reiner. Ezzel párhuzamosan azért nem csökkenhetett számottevően a Fidesz tábora, mert a számok szerint jött utánpótlás a községekből, illetve a legfeljebb 8 általános végzettek közül.