Kiskorú menedékkérők vesztegelnek a határon
További Belföld cikkek
-
Százharminc új járművel készül az ünnepekre a Magyar Posta - Ironikus megjegyzéssel tesz eleget a brüsszeli elvárásnak a nemi esélyegyenlőségi törvény
- Vitézy Dávid az utolsó metró után bezáratná a budapesti aluljárókat
- Varju László szerint a Fidesz börtönben látná, újratárgyalták az ügyét
- Összecsapott Kövér László és Gyurcsány Ferenc, több mint tízmillió forintos büntetés lett a vége
„Amikor a helyzet már elviselhetetlenné vált, úgy döntöttünk a férjemmel, hogy négy gyermekünkkel és a férjem beteg unokatestvérével együtt elmenekülünk. Nem gondoltuk volna, hogy ez vár ránk. Üres műanyag palackokat és szemetet égetünk főzéshez, vízmelegítéshez, és hogy ne fázzunk. Amikor esik, a rongyok, amiken alszunk, teljesen átáznak” – idéz egy szír anyukát az a tanulmány, ami Magyarországon elsőként összegzi a kiskorúak útját a magyar menekültügyi rendszerben. A család a helyszíni interjú idején már egy hónapja várakozott a tompai tranzitállomás előtt.
Miért nehéz megállapítani valakinek az életkorát?
A Helsinki Bizottság riportja szerint a hazai gyakorlat egyáltalán nem veszi figyelembe a világ különféle népei között a pubertás kor, a gyermekek fiziológiai és érzelmi fejlődése, valamint kulturális hátterük és az eltérő táplálkozás okozta hatások miatt fennálló különbségeket. Bakonyi Anikó az Indexnek azt mondta, leggyakrabban szemrevételezéssel döntik el, hogy valaki hány éves. "Tudunk olyan esetekről, amikor a nem megfelelő kormeghatározás következtében gyermekeket helyeztek el őrzött menekültügyi létesítményekben, és a menekültügyi hatóság következetesen visszautasította a második vizsgálatra irányuló kérelmüket, vagy ragaszkodott ahhoz, hogy a második vizsgálat költségeit az érintettek állják. Azok a gyermekek, akiknek nincs pénzük a második kormeghatározásra, nem tudnak jogorvoslattal élni a jogellenes őrizetükkel vagy a felnőtt befogadó létesítményekben való elhelyezésükkel szemben. Ezzel pedig Magyarország nemzetközi és hazai jogi kötelezettségeit sérti meg" - fogalmaznak.
A magyar kormány március végén hirdette ki, hogy a tömeges bevándorlás miatt válsághelyzet van az országban. A válsághelyzet legalább szeptemberig fennáll, és a menekültügyi törvény március 28-i módosítása alapján ebben a helyzetben menedékkérelmeket csak a tranzitzónákban lehet beadni. Ezeket a konténerekből épített zónákat 2015 őszén a szerb határ mentén (Röszkén, Tompán), illetve a horvát határnál (Letenyén, Beremenden) hozták létre, az érintett határszakaszok lezárása után. Csak itt lehet benyújtani a menedékjog iránti kérelmet, és itt zajlanak a gyorsított, határon lefolytatott eljárások. A Helsinki jelentése szerint az a tény, hogy a menedékkérők csak itt tartózkodhatnak, amíg a kérelmüket elbírálják, az a személyi szabadságuk korlátozásának minősül.
De amiért ezt a jelentést megírták, mondta az Indexnek Bakonyi Anikó a Helsinki Bizottság munkatársa, az az, hogy ez a változás komoly veszélyhelyzet a gyerekekkel érkező menedékkérő családoknak és a kísérő nélkül érkező migráns gyerekeknek. Mivel a válsághelyzet idejére a törvény felfüggeszti azt a szabályt is, ami előírja, hogy a menedékkérők legfeljebb 28 napig tartózkodhatnak a tranzitzónában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezők, köztük gyermekek is, korlátlan ideig a tranzitzónákban tarthatók, amíg ügyükben döntés születik – az elhelyezéssel szemben nincsen jogorvoslat.
A 14 év alatti kísérő nélküli kiskorúakat ugyan már a kérelem benyújtása napján a kísérő nélküli kiskorúak otthonába (jelenleg még Fótra) kell szállítani, a gyakorlat azonban gyakran más mutat, mondja a jogvédő szervezet, elsősorban az életkor-meghatározási módszerek súlyos hiányosságai miatt. A menedékkérők életkorának gyakran téves megállapítása miatt ugyanis előfordulhat, hogy 14 év alatti kísérő nélküli gyermekeket 14 és 18 év közöttinek határoznak meg, és ezért a tranzitzónákban tartják őket fogva. A tranzitzónákban fogva tartott kísérő nélküli kiskorúak számára nem rendelnek ki gyermekvédelmi gyámot sem – amivel a magyar hatóságok megsértik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét. "Volt egy működő rendszer, ami figyelembe vette a családok és a gyerekek érdekeit, ez a menekültügyi rendszernek egy jól működő eleme volt, amit most leromboltak és a gyerekek érdekét figyelmen kívül hagyták.
- mondja Bakonyi Anikó.
2016 októberéig a családok őrizete nem volt jellemző a magyar menekültügyi rendszerre. "Azóta romlott a helyzet. Pedig a hatóságoknak nem szabadna figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a szabadságtól való megfosztás továbbsúlyosbítja a már eleve traumatizált menedékkérő családok lelki állapotát. Ennek hatása különösen a gyermekeken érezhető, akik nehezen értik meg az őrizet okát, és a legtöbb esetben nem tudnak megbirkózni az ezzel járó trauma feldolgozásával" - írja a Helsinki közleménye.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
