Fülöp, Evelin
13 °C
24 °C

A Momentum eddigi legrosszabb húzása volt a látogatás az Origóban

2017.05.18. 17:38

A Momentum Mozgalom elnöke, Fekete-Győr András ma bement az Origo szerkesztőségébe, és megpróbált az ott dolgozók lelkiismeretére hatni, szembesítve őket, hogy a lejárató cikkeik célpontjai létező, valódi, érző stb. emberek.

Amekkora butaságnak hangzik egy ilyen, tisztán hatalmi helyzetben bárkinek a jó érzésére apellálni, pont olyan rosszul sült el a dolog. Ráadásul ha valakire számonkérőn rátörnek, pláne magánterületen, azt nehéz bármiféle emberi, pláne békülési gesztus nyitányaként értelmezni.

A videó nemrég jelent meg a párt Facebook-oldalán.

Abban nincs vita, hogy az Origo már nem tekinthető újságnak, az ott politikai témákon dolgozók meg újságíróknak: propagandisták állítanak elő propagandát, a munkahely leginkább Rogán Antal propagandaminisztériuma egyik kihelyezett alosztályának tekinthető. A propagandagépezet működésének részleteiről múlt héten az Élet és Irodalom, ma a 444 írt.

Márpedig ha az Origo a hatalmi gépezet része, akkor ellene politikai demonstrációnak is helye lehet. Ahogy az ott dolgozó "újságírók" is egyértelműen közszereplők. Azonban a Momentumnak figyelnie kellett volna a politikai demonstrációk műfaji alapszabályaira: az akció legyen szellemes vagy legalább jól kitalálva, legyen világos és egyszerű az üzenete, legyen ügyesen levezényelve.

Az a kellemetlenkedés, amit Fekete-Győr András az Origónál rendezett (túl azon, hogy jogsértő magánterületen engedély nélkül tartózkodni) mindennek pont az ellentéte: nem vicces, nem laza, nem pimasz, a médiaügyekben járatlanok számára nehezen érthető, és az ember óhatatlanul is a munkájukban feltartott dolgozókkal azonosul. Kínos az egész az elsőtől az utolsó pillanatig, és ezen sem a modern kori magyar sajtótörténet legalját jelentő Origo-cikkek odamontírozása, sem a Momentum kísérő közleménye nem változtat.

A Momentum közleménye

Ha egy hadsereg kórháznak álcázza a kaszárnyáit, attól még nem kell úgy tennünk, mintha azok kórházak is lennének.

Ma nem egy szerkesztőségbe mentünk be, hanem egy propagandagéphez. Számon kértük a közpénzből folytatott uszítást, ugyanis a propagandisták nem újságírók, hanem politikusok. Az az abszurd helyzet ma hazánkban, hogy egy mozgalomnak kell képviselnie a nyilvánosságot egy magát újságnak nevező propagandagéppel szemben. Az az abszurd helyzet ma hazánkban, hogy válaszainkat a propaganda elferdíti, amiért joggal számonkérhetők.

Azért mentünk, hogy megkérdezzük Kovács Andrást és az Origósokat, hogy honnan szedik a hamis információkat és miért írnak lejárató cikkeket rólunk. Beszélgetni szerettünk volna velük, hogy ők is lássák, hogy ők hús-vér embereket járatnak le, és esetleg megszólaljon a lelkiismeretük. Ennek a dokumentálása a cselekmény hitelességének bizonyítását szolgálja: az elmúlt néhány órában is megállapíthattuk, hogy teljesen másképp írják le a történteket a propagandában, mint ahogy az a felvételen szerepel.

Mindannyiunk érdeke, hogy az emberek felismerjék, hogy az újságírás és a propaganda nem ugyanaz. Ez a mai helyzet az Origóval is: úgy tesz, mintha sajtó lenne, de nem az. A sajtó ugyanis a tények pontos és hiteles feltárására igyekszik a közvélemény tájékoztatása és a döntéshozók számonkérése érdekében.

A propagandisták nem újságírók. A propagandagép nem média.