Kivívta a hosszú haj jogát egy közterületes

2017.05.19. 10:53

2017-ben is elkel még a hippivirtus Magyarországon, derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyik januári esetéből, amelyről a napokban került fel anonimizált ismertető a honlapra. Az EBH-t még tavaly megkereste egy férfi, aki közterület-felügyelőként dolgozott egy önkormányzati rendészeti szervnél. Az volt a panasza, hogy 2016 augusztusában a felettese nem engedte szolgálatba lépni, és munkanapját igazolatlan távollétnek nyilvánította, mindezt azért, mert hosszú hajat hord. A közterület-felügyelő úgy érezte: hátrányos megkülönböztetés érte férfi mivolta miatt, mert a náluk dolgozó nőknél a munkáltatónak nem volt gondja a hosszú hajjal. 

Az EBH ismertetője szerint az illető már 2011 óta itt dolgozott, ebből 3,5-4 évet közterületi szolgálatban. A kezdetektől hosszú hajat hordott, lófarokban. Néha rászóltak, hogy vágassa le, ő ellenállt, és sokáig nem is volt ebből gond. Volt egy olyan hallgatólagos megegyezés, hogy nem gond a hosszú haj, ha nem látszik. 2016 nyarán viszont az igazgatóhelyettes felszólította, hogy vágassa le a haját, különben kirúgják.

Egy augusztusi napon hiába ment be dolgozni, igazolatlan hiányzást írtak be neki. Ezután betegállományba került, és később, mikor már az EBH eljárása folyamatban volt, kérte, hogy közös megegyezéssel szüntessék meg a munkaviszonyát.

Bele ne csimpaszkodjanak

Miután az EBH megkereste, a munkáltató azzal érvelt, hogy szerinte nem volt diszkriminatív az igazgatói utasítással kiadott öltözködési szabályzat, mert mindkét nemtől konszolidált megjelenést várt el, és a biztonságos munkavégzés érdekében rendelkezett úgy, hogy a haj

legfeljebb olyan hosszú lehet, hogy az intézkedés alá vont személy támadása esetén abban megkapaszkodni ne tudjon.

Igaz, a gyakorlatban már nem volt egyenlőség, mert a hosszú hajú nőkre nem szóltak rá. 2016 szeptemberétől pedig meg is változott a szabályzat, és az új verzió már az addigi - férfiakat és nőket megkülönböztető - gyakorlatot betonozta be. Aszerint férfiaknál a haj legfeljebb olyan hosszú lehet, hogy „a sapka szegélyétől a nyak érintkezéséig lefele haladva, fokozatosan csökkenjen”, míg a nőknél megelégedtek annyival, hogy „a haj hossza, illetve a hajviselet a feladat végrehajtását nem akadályozhatja”.

A női identitás fontos jegye

A munkáltató esztétikai és biztonsági szempontokra hivatkozott, és megjegyezte, hogy a honvédségnél és a rendőrségnél is különbség van a férfiakra és a nőkre vonatkozó szabályzat között. Megpróbálkoztak azzal az érveléssel is, hogy a hosszú haj a férfiaknál nem számít védett tulajdonságnak, az szerintük csak a nőknél lényegi vonás, mert "a hosszú haj a női nemi identitásnak is fontos külsődleges jegye". Szóval ha már diszkrimináció: a hosszabb haj megengedése a nőknek "inkább a nők pozitív diszkriminációját jelenti", mondták. A társadalmi konvenciókra is hivatkoztak, szerintük a férfiaknak egyszerűen el kell fogadniuk, hogy egy „fegyveres”, egyenruhás testületnél nem lehet hosszú hajat hordani.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság azzal egyetértett, hogy érvényes szempont, milyen képet közvetít a szervezetről a közterületen járőröző munkatárs. Még azzal is egyetértettek, hogy vannak különbségek férfiak és nők között abban, hogy a társadalom mit tart általában elfogadott, gondozott megjelenésnek, így indokolt is lehet eltérő munkáltatói szabályokat megállapítani.

Önkényes értékítélet

A férfiak hosszú haját viszont megvédték.

Az általános tapasztalatok szerint ugyanakkor hosszú hajat számos férfi hord ma Magyarországon, amit a hatóság álláspontja szerint nem lehet valamiféle szélsőséges divatirányzatnak, kirívó jelenségnek tekinteni, amely a közterület-felügyeletre nézve a társadalom tagjaiban negatív értékítéletet ébreszt.

Az ápolt, gondozott hosszú haj a hatóság álláspontja szerint a férfiak esetében sem ellentétes a gondozottságról, rendezettségről a társadalomban élő elképzelésekkel sem, így olyan megalapozott következtetés sem vonható le, hogy az nem méltó a közterület-felügyelői egyenruhához" - erre jutott az EBH. Kimondták, hogy amit itt a munkáltató esztétikai szempontként adott elő, valójában önkényes, egyedi értékítéletet tükrözött.

A honvédséggel, rendőrséggel vont párhuzam sem győzte meg őket, a hatóság szerint "a közterület-felügyelő nem rendőr, és nem is katona". A biztonságra vonatkozó munkáltatói érv főleg ott dőlt meg, hogy ha a hajba csimpaszkodás valódi veszély lenne a napi munkában, az a nőket is érintené. Egyébként nem is tudtak olyan esetet mondani, amikor egy közterület-felügyelő a hosszú haja miatt sérült volna meg.

Az EBH így aztán megállapította végül, hogy valóban hátrányos megkülönböztetést szenvedett el a panaszos. Komolyabb szankciót nem szabtak ki, mert figyelembe vették, hogy egyedül ezt az embert érintette a dolog, és anyagilag őt is kompenzálták utólag. Megtiltották viszont, hogy a közterület-felügyeletnél a jövőben így, jogsértően járjanak el.